Napi Hírek, 1922. szeptember/1

1922-09-09 [0043]

§ g 8 D f , szeptember 9. /A MTI tudóéit ójának távirata/ A nópazsvetseg tanaoaának mai ülésen napirendre került a Magyarország és Jugoszlávia közötti határ kérdés** AZ ülésen Banffy Miklós gróf külügy, miniszter és jovsnovics, Jugoszlávia berni követe Jelentek meg az érdeseJt államok képviseletében a tanácskozó asztalnál. Bánffy külügyminiszter és jovanoviaa követ egymás után felszólalva kijelentették, az a nézetük,hogy a népszövetségi tanács halassza el ennek a kérdésnek megvitatásét, minthogy Magyarország és Jugoszlávia között olyan tárgyalások vannak folyamatban, amelyek reményt engednek arra, hogy a két állam egyetértésed jut a batár kérdésében. S • n f | szeptember 9. /Havas/ A regyverkesések le­azállitaaa ügyében kiküldött népszövetségi bizottsághoz megér­kezett a francia kormány válasza arra a megkeresésre, hogy szük­ségleteiről expozét adjon. A francia expozé kétféle szükségletet különböztet mag: 1./Olyanokat, amelyek a szerződés végrehajtásából merülnek fal, 2*./olyanokat, amelyek az ország saját biztonságát érintik. Az JBS*** első pontban emiitett szükségletek 160.000 embert vesznek igénybe, akik a Rajna mellett, a Saar-vidéken, Konstanti­nápolyban és a tengerszorosok mellett, Szíriában, Kamerunban és Togcban vannak elosztva. Európa, egyetlen egy hatalma sem vállalt ily súlyos nemzetközi kötelezettségeket. Az ország saját biztonsá­gának követelményei: 1./230.000 ember a gyarmatok védelmére. 2./ Bizonyos államokkal - ellentétben, amelyeknek a .belső-rend íentartá­sára külön hajőegységeik vannak, Franciaországnak 23.00Q csendőrén és köztársasági gárdistáján kivül -fcadsereget kell igénybe vennie, hogy a rendet biztosítsa, amihez legalább 25.000 emberre van szük­sége. 3./ Az országnak külső ellenség ellen valQ védelme tekinte­tében az expozé kijelenti, hogy Franciaország mindég a békét akar­ta és mindent elkövetett, hogy a legújabb konfliktust kikerülje. Annyira a , hogy saját határait védtelenül hagyta és utoljára moz­gósított. Franciaország cserbenhagyná.: — mi legelemibD védelmi kötelességét és azt a hivatását, hogy a rendet, békét és szabad­ságot megvédje, ha nem szentelné figyelmét a visszahódított ha­tárokra, és nem tenné meg a szükséges elővigyázati intézkedése­ket az ujabb támadás eshetősége ellen. Franciaország és majd­nem az egész világ a békét akarja, de felmerül ©z a kérdés t váj­jon nemetorszagban mindenki a bika fentartását óhajtja-e. Állít­hatjuk, hogy a németek, kávás kivételtől eltekintve, vereségüket nem fogadják el. A németek a versaillesi szerződóst igazságtalan­nak és tűrhetetlennek, a hatalommal való Visszaélésnek, és erősza­kos békének tekintik. A szerződés ellen való ellentállás minden eszközét jogosnak látják. A revans eszméjét a pángermanizmusnak hódoló sajtó és a katonai tüntetések különböző nemei napról-napra szítják és nincs oly auktoritás, amely ennek gátét vessen. Az expozé ezután a következő esetleges legfőbb okokat sorolj a fel:' 1. / Fémetországnak a békeszerződés által teremtett szom­szédságát. 2. / Felsősziléziát, ahol a legtöbb német a határt ideig­lenesnek tekinti. 5,/ A-Saar-vidéket, ahol 13. év múlva a népszavazást, ha Franciaország javára fog eldőlni, valószínűleg megtámadják. 4. / Ausztriát, amelynek « birodalomhoz való osatlakoza sát egész Hématország reméli. 5. / Oroszországot, amelyet a közös gyűlölet Lengyelor­szág éll«n németorozághoz közelebb hozott és ahol a német ipar s • gyarmatosítást-'rendszeresen előkészíti. Ezek az,eshetőségek német­ország lehetőségeinek •• négy szempontból való megvizsgálását teszik szükségessé: A tényleges'állományok, a"vezénylet, az anyagok ég a mozgósítás szeapohtjáből. A szerződés Uématország számára'lehetet­lenné fette, hogy haderejét egyszerre, mi.nt 1914-ben történt, ak­cióba helyezze. Ha azonban Hémetország háborút akarna, fokozatos rendszer szerint, fog eljárni. A birodalmi védőrség hadosztályai­nak megkettőztetése lehetővé teszi, hogy egy hónapnál kevesebb idő alatt igen tekintélyes számú hadosztályokat mozgósítsanak é3 ezeket ujabb hadosztályok fogják követni bizonyos időközökbén, amelyeket a politikai feszültség kellően meghosszabbított idősza­kának kihasználásával meg fognak rövidíteni. Ham szabad figyelmen kivül hagyni, hogy a szövetségközi ellenőrző bizottságok el fog­nak tűnni ős hogy a védslmi rendőrség, amelyet önkéntesekkel fog­nak megerősíteni, a mozgósítást elleplezik. Ezek a körülmények súlyos kötelezettségeket rónak Fran­ciaországra. Franciaország műszaki tanácsadói egyetértenek abban, hogy Franciaország a szervezeten kivül lévő elemeken kivül 32 haaosztályt kénytelen fantartani: Hatot 92 f 000 emberrel, a Haj na­tartományban és huszonhatot 427.000 emberrel francia földön, k 100.000 főnyi nemzetközi és 230.000 főnyi gyarmati teherrel együtt összesen 720.000 főnyi szükséglet mutatkozik. A kormány a támadás esetén szükséges hadsereget 690.000 főben állapította meg,- Francia­ország tehát hadseregét s« 1913. évhez képest 200.000 emberrel csökkentette, a Szolgálati időrfelére szállította 1® és 400 száza­dot és 100 eszkaaront feloszlatott. A tengerészetet az 1918-adik évhez képest 36 százalékkal csökkentette és a létszám apadása 50 százalékot fog elérni, ha a washingtoni egyezményt végrehajt­ják. A katenai kiadások 1920-ban 7.648 milliót és 1921-ben 6.312 milliót tettek ki, 1922-ben 4.910 millióra rúgnak. Ez a leszállí­tás megfelel az első népszövetségi gyűlés réazéről jóyilvánitott kívánságnak és azt, noha garanciális paktum nem áll fenny úh a békeszerződés végrehajtásának nehézsége^ és Franciaország nemzeté közi és gyarmati terhei ellenőre már végrehajtott&k. A francia haderő - ezek az expozé befejező szavai ­jelenleg Európa békéjének lényeges tényezője. Franciaország had­erejét tovább is csökkenteni óhajtja, de teljes lehetetlen tőle­hadereje további leszállítását követelni mindaddig, amig a háboj;u csirái láthatok.- /ÜTI/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR -—- K. szekció • Bécs, szeptember 9. isok a külföldön terjesetett hírek, hogy Ansatriában vasúti sztrájk tört ki, teljesen alaptalanok* Sgéss Atnai* rlában váltósat lenni teljes rend és nytgaicm van* /MTI/ Réme, szeptember 9* szooialista arditáknak cl vita yeeohiá ben való megjelenése miatt a várost faacistak kerítettem be* A munkát be­szüntették* A szooialista polgármester lemondott* A jobboldali pártállama lapok arról számolnak be, hogy a jcikötómunkáaok máris elfogadták a faacis­taknák a szervezkedés szabadságára vonatkozó követeléseit* /UTl/

Next

/
Thumbnails
Contents