Napi Hírek, 1922. szeptember/1
1922-09-09 [0043]
§ g 8 D f , szeptember 9. /A MTI tudóéit ójának távirata/ A nópazsvetseg tanaoaának mai ülésen napirendre került a Magyarország és Jugoszlávia közötti határ kérdés** AZ ülésen Banffy Miklós gróf külügy, miniszter és jovsnovics, Jugoszlávia berni követe Jelentek meg az érdeseJt államok képviseletében a tanácskozó asztalnál. Bánffy külügyminiszter és jovanoviaa követ egymás után felszólalva kijelentették, az a nézetük,hogy a népszövetségi tanács halassza el ennek a kérdésnek megvitatásét, minthogy Magyarország és Jugoszlávia között olyan tárgyalások vannak folyamatban, amelyek reményt engednek arra, hogy a két állam egyetértésed jut a batár kérdésében. S • n f | szeptember 9. /Havas/ A regyverkesések leazállitaaa ügyében kiküldött népszövetségi bizottsághoz megérkezett a francia kormány válasza arra a megkeresésre, hogy szükségleteiről expozét adjon. A francia expozé kétféle szükségletet különböztet mag: 1./Olyanokat, amelyek a szerződés végrehajtásából merülnek fal, 2*./olyanokat, amelyek az ország saját biztonságát érintik. Az JBS*** első pontban emiitett szükségletek 160.000 embert vesznek igénybe, akik a Rajna mellett, a Saar-vidéken, Konstantinápolyban és a tengerszorosok mellett, Szíriában, Kamerunban és Togcban vannak elosztva. Európa, egyetlen egy hatalma sem vállalt ily súlyos nemzetközi kötelezettségeket. Az ország saját biztonságának követelményei: 1./230.000 ember a gyarmatok védelmére. 2./ Bizonyos államokkal - ellentétben, amelyeknek a .belső-rend íentartására külön hajőegységeik vannak, Franciaországnak 23.00Q csendőrén és köztársasági gárdistáján kivül -fcadsereget kell igénybe vennie, hogy a rendet biztosítsa, amihez legalább 25.000 emberre van szüksége. 3./ Az országnak külső ellenség ellen valQ védelme tekintetében az expozé kijelenti, hogy Franciaország mindég a békét akarta és mindent elkövetett, hogy a legújabb konfliktust kikerülje. Annyira a , hogy saját határait védtelenül hagyta és utoljára mozgósított. Franciaország cserbenhagyná.: — mi legelemibD védelmi kötelességét és azt a hivatását, hogy a rendet, békét és szabadságot megvédje, ha nem szentelné figyelmét a visszahódított határokra, és nem tenné meg a szükséges elővigyázati intézkedéseket az ujabb támadás eshetősége ellen. Franciaország és majdnem az egész világ a békét akarja, de felmerül ©z a kérdés t vájjon nemetorszagban mindenki a bika fentartását óhajtja-e. Állíthatjuk, hogy a németek, kávás kivételtől eltekintve, vereségüket nem fogadják el. A németek a versaillesi szerződóst igazságtalannak és tűrhetetlennek, a hatalommal való Visszaélésnek, és erőszakos békének tekintik. A szerződés ellen való ellentállás minden eszközét jogosnak látják. A revans eszméjét a pángermanizmusnak hódoló sajtó és a katonai tüntetések különböző nemei napról-napra szítják és nincs oly auktoritás, amely ennek gátét vessen. Az expozé ezután a következő esetleges legfőbb okokat sorolj a fel:' 1. / Fémetországnak a békeszerződés által teremtett szomszédságát. 2. / Felsősziléziát, ahol a legtöbb német a határt ideiglenesnek tekinti. 5,/ A-Saar-vidéket, ahol 13. év múlva a népszavazást, ha Franciaország javára fog eldőlni, valószínűleg megtámadják. 4. / Ausztriát, amelynek « birodalomhoz való osatlakoza sát egész Hématország reméli. 5. / Oroszországot, amelyet a közös gyűlölet Lengyelország éll«n németorozághoz közelebb hozott és ahol a német ipar s • gyarmatosítást-'rendszeresen előkészíti. Ezek az,eshetőségek németország lehetőségeinek •• négy szempontból való megvizsgálását teszik szükségessé: A tényleges'állományok, a"vezénylet, az anyagok ég a mozgósítás szeapohtjáből. A szerződés Uématország számára'lehetetlenné fette, hogy haderejét egyszerre, mi.nt 1914-ben történt, akcióba helyezze. Ha azonban Hémetország háborút akarna, fokozatos rendszer szerint, fog eljárni. A birodalmi védőrség hadosztályainak megkettőztetése lehetővé teszi, hogy egy hónapnál kevesebb idő alatt igen tekintélyes számú hadosztályokat mozgósítsanak é3 ezeket ujabb hadosztályok fogják követni bizonyos időközökbén, amelyeket a politikai feszültség kellően meghosszabbított időszakának kihasználásával meg fognak rövidíteni. Ham szabad figyelmen kivül hagyni, hogy a szövetségközi ellenőrző bizottságok el fognak tűnni ős hogy a védslmi rendőrség, amelyet önkéntesekkel fognak megerősíteni, a mozgósítást elleplezik. Ezek a körülmények súlyos kötelezettségeket rónak Franciaországra. Franciaország műszaki tanácsadói egyetértenek abban, hogy Franciaország a szervezeten kivül lévő elemeken kivül 32 haaosztályt kénytelen fantartani: Hatot 92 f 000 emberrel, a Haj natartományban és huszonhatot 427.000 emberrel francia földön, k 100.000 főnyi nemzetközi és 230.000 főnyi gyarmati teherrel együtt összesen 720.000 főnyi szükséglet mutatkozik. A kormány a támadás esetén szükséges hadsereget 690.000 főben állapította meg,- Franciaország tehát hadseregét s« 1913. évhez képest 200.000 emberrel csökkentette, a Szolgálati időrfelére szállította 1® és 400 századot és 100 eszkaaront feloszlatott. A tengerészetet az 1918-adik évhez képest 36 százalékkal csökkentette és a létszám apadása 50 százalékot fog elérni, ha a washingtoni egyezményt végrehajtják. A katenai kiadások 1920-ban 7.648 milliót és 1921-ben 6.312 milliót tettek ki, 1922-ben 4.910 millióra rúgnak. Ez a leszállítás megfelel az első népszövetségi gyűlés réazéről jóyilvánitott kívánságnak és azt, noha garanciális paktum nem áll fenny úh a békeszerződés végrehajtásának nehézsége^ és Franciaország nemzeté közi és gyarmati terhei ellenőre már végrehajtott&k. A francia haderő - ezek az expozé befejező szavai jelenleg Európa békéjének lényeges tényezője. Franciaország haderejét tovább is csökkenteni óhajtja, de teljes lehetetlen tőlehadereje további leszállítását követelni mindaddig, amig a háboj;u csirái láthatok.- /ÜTI/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR -—- K. szekció • Bécs, szeptember 9. isok a külföldön terjesetett hírek, hogy Ansatriában vasúti sztrájk tört ki, teljesen alaptalanok* Sgéss Atnai* rlában váltósat lenni teljes rend és nytgaicm van* /MTI/ Réme, szeptember 9* szooialista arditáknak cl vita yeeohiá ben való megjelenése miatt a várost faacistak kerítettem be* A munkát beszüntették* A szooialista polgármester lemondott* A jobboldali pártállama lapok arról számolnak be, hogy a jcikötómunkáaok máris elfogadták a faacistaknák a szervezkedés szabadságára vonatkozó követeléseit* /UTl/