Napi Hírek, 1922. augusztus/2
1922-08-21 [0042]
Prága, augusztus 21, Seipel űr, szövetségi kancellárnak Benes űr. miniszterelnökire! folytatott tárgyalásai na a Hradsiriban levő miniszterelnökségen rövid ebédszünettel az egész napon át tartottak. A. tanácskozáson osztrák részről Ségur pénzügyminiszter valamint Marék ós Wildner dr.* követek, cseh részről pedig Kovák pénzügyminiszter, valamint girsa dr,' és krofta dr,' meghatalmazott miniszterek, továbbá , Bvorzak. mérnök voltak jelen. Seipel dr, 1 szövetségi kancellár mind eke lőtt köszönetet mondott Benes dr. miniszterelnöknek, hogy alkalmat adott neki a középeurópai és ezzel együtt az osztrák kérdés megvitatására. Beszédében a kancellár kifejtette azokat a nehézségeket, amelyekkel az osztrák politikának meg kell küzdenie, vázolta az osztrák kormány pénzügyi tervét és az önsegélyre irányuló akciót, utalva arra a késedelemre, amelyet Ausztria akciója a londoni konferencia ama határozatának következtében szenvedett, hogy az egész ügyet a népszövetség elé utalták, Seipel dr. a következő kérdést intézte Benes dr,-hoz: Nyujt-e az osztrák ' kérdésnek a népszöv/etség előtt való megvitatása.kilátást arra, hogy az utolsó órában mégis megadják pénzügyi téren azokat a biztosítékokat, amelyek a zavartalan fennmaradást lehetővé teszik, vagy pedig már most más útra kell térni, amely abban áll, hogy valamelyik szomszédos államhoz vagy pedig valamelyik hatalmi csoporthoz csatlakozik, akár , gazdasági, akár politikai irányban. A tanácskozás során, amelyen kiváltképen a két pénzügyminiszter vett részt, Benes dr. miniszterelnök a kővetkező konklúzióra jutott^ A népszövetség munkásságát nem szabad kevésre becsülni. Okvetlenül „ kísérletet kell tenni ezzel az úttal, annál is inkább, mert tudja, hogy egyes hatalmak e kórdós érdekében síkra szállanak. Más utat Benes dr, nem választana, mert a közópeurópái problémát nem lehet kísérletezésekkel és hirtelen megoldani, hanem csak lépésről lépésre ós rendszeresen. A tanácskozás, amelyet teljes nyíltsággal és a legjobb egyetértés ben folytattak, megmutatta, hogy Ausztria pénzügyi ós gazdasági katasztrófájának elhárítása nemcsak magára Ausztriára, hanem egész Európára rendkívül nagyfontosságú. Egyértelmiileg javaslatba hoztak bizonyos lépéseket, amelyeket Au&zfclának ós Csehországnak meg kell •tenniük, Benes dr. miniszterelnök támogatni fogja az osztzák lépést a népszövetségnél, valamint azoknál a hatalmaknál ls» amelyek mar kifejezték érdeklődésüket Ausztria helyzete iránt. Végül néhány ősekor szag ős Ausztria közt függőben levő pénzügyi ós gazdasági természetű gyakorlati kérdést beszéltek meg ős jövendő szorosabb gazdasági kötelékek lehetőségéről is szó esett. Megállapodtak végül azokban a módozatok ban, amelyek a cseh kölcsön uj részleteinek gyors folyósitásáECfc lehetővé teszik. /Ml,/ ti Pária, augusztus 21, A Maas~nw&$^e. központi tanácsa előtt tartott beszédében poincaré folytatólagosan a következőket mondta: # „<" Franciaország nem érti meg, hogy már több^ mint három év óta, mihelyt a békeszerződésről vagy későbbi megegyezésekről volt szó, a szövetségesek egysége mindig csak Franciaország költségére volt megóvható, t _követség csak akkor állhat fenn tartósan, ha egyenlőségen és a nemzeti szuverenitás kölosönös, tiszteletben tartásán alapul, Franciaország ncv^ . morális Ji^u^itvaL..-. fogva biztos abban, hogy egy barátságos megegyezés kötésénél legalább is annyit ad, amennyit £34^' A szövetségesek konferenciájánál és a jóvátételi bizottságban Franciaországtól azt követelték, hogy a több4óg akaratának, tehát azoknak, akik a jóvátételben kevésbbé vannak érdekelve, alávesse magát. Ez nyilvánvaló igazságtalanság. Az angol kormány, mely Franciaországgal szemben bizonyára osakls barátságos érzelmekkel viseltetik, nem képes tisztábajönni Franciaország súlyos pénzügyi helyzetével ós Franciaország óriási érdekeivel abban az irányban* hogy Németországtól kárpótlást nyerjen, Franciaország minden javaslatát arra nézve, hogy együttesen haladjanak az okvetlenül követendő uton oly irányban, amely meghozza a fizetést, Angol ország mindig ellenezte. 1 Németország, melynek ..^ hosszabb moratóriumra adtak reményt, még hosszabbat követel* Azt" állit ja, hogy-//;' szerényesetlenség áldozata. Dr. V/irth birodalmi Kancellár nerarégiDen kijelentette, hogy Németország nem dolgozott készakarva a. márka lerontásán. Az angol kormány. vjaÁa^ ^Ju^t ÍKŰJCL -> • F ranciaorszá^ jq^<^|!<A^\^ • .SWfiearó azután Így folytatta: önök maguk megállapíthattak irr>jjjiau^^j^í% •*» ijd^r€t4Á^Jky f^ki^, -^erréct^ —— Ez a megállapítás határozott ellentétben áll a német mentogetési kisérletek- kel. Hogy is lehet azt állítani, hogy a márka zuhanása a kereskedelmi mérleg és a fizetési kötelezettség folytán mutatkozó hiány következménye? A márka ( középértékét 1919,, 1920. és 1921.-ben frankokba , át számítva, azt •Uxk<vJfc .. , hogy ezekben az években a francia kereskedelmi mérleg deficitje 26.185 millió frankkal több volt, mint az a deficit, amelyet a német statisztika megállapít, A Németország által közzétett számok tekintetében minden ivtcfcrii^^ indokolt, Egyébiránt is azok a fizetjtóa^.^', amelyekáfcjelentékeny összegekben Hómé törsz " : a külföldteljesített " csakis a Jóvátéte-^ li kötelezettségekre vonatkoznak, /tol,/ V — — — — — ATIC"! i f nc
