Napi Hírek, 1922. augusztus/2
1922-08-25 [0042]
^ a e c s , augusztus 25. /A MTI magánjelentés.. / A« interparlamentáris konferencia a mai napon megkezdte munkáját két fontos bizottságnak ülésezésével.-Ma délelőtt a gazdasá gi és pénzügyi bizottság tartotta ülését, délután pedig a munkaügyi bizottság, amelynek ülésén a nemzetközi munkaügyi hivatalnak képviselője is tésztvett. A délutáni ülésen Magyarország képviselője, Szterényi József báró betegsége miatt nem jelenne-, , Jff tett meg. A délutáni ülésen Giesswein Sándor dr. nemsetgyülésifajntyoo' képviselte Magyarországot! Ma délután érkezetétfmeg Budapestre^ Apponyi Albert gróf és Berzeviczy Albert, az interparlamentáris konferencia főtanácsának tagjai, valamint a konferencia magyar bizottságának tikára, Pnka-Pivny Béla dr. Az első ülés holnap délután lesz. Már kiadták a nemzetközi konferencia hivatalos programiját,amelynek utolsó pontja pénteken, szeptember 1-én és szombaton, 2-án, a konferencia tagjainak Budapestre való utazása, amely a magyar delegáció meghívására történik. Belföldi hir ez. V § A budapesti devizaközpont hivatalos flearing árfolyamai. Valutákban előfordult kötések és zárlatok: napóleon 7100, Angol fonÍ 8250-8500, leva 1070-1100, dollár 1840-1890, franoia frank 14000-15000, márka 120-135, Lira 8200-8400, osztrák korona 210-220, Lei,,1650 T 1700, Sokol 6400-6600, Svájci frank 355-365, korona dinár 1980-2040, frank dinár 1980-2040, lengyel márka 24-26, belga frank 135-145. Devizákban előfordult kötések és zárlatok: Amsterd am 725-750, Bukarest 1650-1700, Eopenhága 403-413, KritTstiania 320-326, London 8250-8500, Berlin 120-135, Olaszország 8200-8400, Pária 14000-15000, Prága 6400-6600, Stokholm 495-503, Svájc 355-365, Bécs 190-200 ? Szófia 1070-1100, Zágráb 500-515, Newyork 1850-1900, Varsó- 24-26, Brüsszel 135-145. /MTI/ § A Mabyar Távi rati~lrod a jelent is A legközelebbi napokban •»par lar.enti Almanach'* néven megjelenő stnrm-féle orszsggyíilési almanach az Interparlamentáris unióról éacaz interparlamentáris konferenciákról terjedelmes ianertetéat közöl, melyet a béoát interparlamentáris konferencia Ülésezése alkalmából kivonatosan itt közlünk; Az interparlamentáris ünio 34 éves világi nté znéry* melynek az a célja, hűgy össze j öv etsW. utján az emberiség csgy problémait a nemzet c-k békés együttműködésével oldja meg„ AZ Unió felépítése olyan, hogy csak parlamenti t agakat* vagy volt felsá- és alsóházi tagokat tömöri t magába, még pedig ugy„ hogy a fcépvi sel ók mi nden or szagban egy-egy Interparlamentáris csoportot /firorrpe/ alkotnak ós e csoportok lesznek tagjai &z Tjniónak* A csoportokat tehát egyének, az Unlot csoportok alkotják. A/Csoportok vitáinál az egyének szavazataínak összehasonlítása dönt: az unió vitainál a CÜO por tok kép vsi eletében szólalnak fel a szónokok és a csoportokat megillető szavazati pontok összegezéséből állapit ják m«g a határozati ered-, ményt* jelenleg mintegy 30 csoportja van azAfnlőnak. A csoporifffan tömörített parlameati tagok száma töbcv mint négyezer. Az Unió erkölcsi ereje arra vezethető vissza, hogy tagjai eüak~*enem kizárólag manöátumoa képviselők, vagy főrendek, tehát hivat álca politikusok: határozatai pedxg azért nagy jelentőségűek, mert a tagok,, mint törvényalkotók a kellő hatalommal is bírnak, hogy határozataikat parlamentjeik ntján az életbe átvigyék. jBvégből ujabban mindjobban arra törekedik az ünio, hogy konferenciáim minél több aktív képviselő vegyen részt,,, volt f első- vagy alsóházi tagok pedig osak kivételes és indokolt esetekben* Megjegyzendő* hogy csak teljesen a zttveráft parlament ék alkothatnak csoportot., Oly parlamentek, amelyeknek tagjai egy más parlamentbe delegálnak tagokat* /például a volt horvát szábor, a sok német kis országgyűlés/ nem &« lakith&tnak csoportokat, illetve az ilyen csoportok nem lehetnek az onio tag jel * Az Unió szervesete a következő: Az ünio lehetőleg évente Közgyűlést /conference/ tart, amelyen a tagokként elfogadott csoportok bármely aktív felaő- vagy alsóházi tagja megjelenhet és felszólalhat, A konferencia a legmagasabb rendű szerve az uniónak* A konferenciákat az Unió egy másik kisebb szerve, a jpőtanáes /öonsell/ készíti elő, A Cooaeilt ugy állítják össze, hogy minden nemzeti osoport a főtanácsba két tagot delegál. Főtanácei ülés kettő szokott lenni óventes egy közvetlen a közgyűlés előtt és folytatólag a közgyűlés alatt, egy pedig a közgyűlést megelőzőleg legalább három hónappal. A két főtanácsi tag megbízatása közgyűléstől közgyűlésig tart. Az Uniónak egy öt tagu végrehajtó bizottsága /Commisaion execútlve/ is van, melyet a közgyűlés választ. Az öt tag közül egy az unió elnöke. Többi négy tagját különböző államok parlamenti tagjaiból ugy választják, hogy mindegyik négy évre kapja a megbízatását «> A négy éves megbízatás nem egyszerre jár le, hanem évente egy-egy tag válik ki és helyébe egy uj tag lép. snnek azonban feltétlenül, más nemzet csoportjából kell lennie* mint elődje volt* Jelenleg a végrehajtó bizottság tagjai; Blnök Lord weard&le /Anglia/, tagok báró Adslsward /Svédország/ schanser /olaszország/ scherrer-Tüllemann /Svájc/ Burton /Bgyestilt Államok/, Az unió ügyvitelét a főtitkárság latja el, melynek székhelye Genf,> A főtitkári állást Chr„L„Lange norvég volt képviselő tölti bemar évtizedek óta. Titkára az uniónak Isnge mellett dr»L.Boissier„ Az unió külön könyvben adja ki a konferenciák gyorsírói jegyzeteit és füzetekben a főtan ácsi ülés ek jegyzőkönyveit, A végrehajtó bizottság működéséről irt beszámolok a tagcsoportok működésének ismertetését stb, egy időszakos újságban a "Bulletin Iaterparlsmentaíre-ben" jelentetik meg* amely most csak két havonta kerül kiadásra. Az Interparlamentáris Uniónak a világbéke megteremtéseért kifejtett működésének évtizedeken at a legnagyobb politikai elmék bevonásával dolgozó legerősebb pillére a magyar osoport volt* A magyar interparlamentáris csoport mindig a jog B az igazság fegyvereivel akarta a békét állandósítani a világon ós e cél elérésére az interparlamentáris összejöveteleken minden erejűket rendelkezésre bocaájtották* A magyarok ott voltak már az interparlamentáris osopor t t bölcsőjénél is. 1888-ban csak az angolok és franciak jötteik össze az unifir alapításéra* JSst & hivatalos unió sem tekinti konferenciának. 1889-ben azonban a legelső konferenciánSaz 1891-ik évi ncmal összejövetelen mar ott vannak a magyarok ia és azóta csaknem minden konferencián az érdeklődés középpontjában allénak, AZ 1894-iki ; v^konferencián a magyarok meghívták az Uniót 1896-ra a milléninm étére Budapestre., jj meghívás nagy kavarodást okozott mindenfelé, mert a románok mindenképen meg a&arták akadályozni* hegy az Unió a meghívást elfogadja* A románok telekürtölték a világsajtót azzal a rég alomnál, hogy egy oly ország., mint a mienk, mely a kisebbségeit xixysoe&e barbár módon .elnyomja^ nem. méltó arra a tisztességre, hogy ott a békének előkelő parlamenti világ szerve ülésezzék* A helyzet már-már elveszettnek látszott, amikor a VT.brüsszeli jkonferencián megjelent Apponyi. Albert gróf, sjdnek"c£i aknán a fenyegetésig erélyes" beszéde & románok inszinuáoiójának energikus visszautasítása volt„ " Az eddig tartott 19 konfereac ia közül tizenötön reszt vett Magyarország, ami méltóan sorakozhat Tisza István gróf békemüködéae mellé* A magyar csoport újra nagy ős jelentős testületté nőtte ni magát., Hűségesen tagjai maradtak a regi enberek közül sokan es sok uj kép-/ viselő lépett be tagjai sorába* W
