Napi Hírek, 1922. augusztus/1

1922-08-05 [0041]

•angol parlament elnapolásáról 2kiírJ™* zer * esss tőségeket, hogy » 2 ­távirat a helyes. *e„oob lesett következő' Senter­elnapolta ÜULUIMTI'/ ***** 4 « A parlament november 4.éíg Berlin, angnastna 5,A ttrodsimi Komá. ny tegnim tanácskozást tartott, és megállapította a francia jegyzékre adandó* vá­•^ aa véglegea szöveget. A reggeli lapok értesülése sprint a jegyek kijelenti, hogy a német kiegyenlítő* fizetések csak eugnsztus 15«,-én a­aeöekesek és hogy a nemfizetésből eredő következményeket a kiegyenlí­tő el jémara vonatkoaő egyesaáay állapit ja meg. Eszerint a hatalmak az egyezményt egy navi határidőre szánna 1 f elmondhatják, £é ny szeri írté zfce­;Í!*TV"T* * Z ,x S L tre 2 ^ £ ;­iím ' at: kormány a követelt" összegeknek augusz­tus 15.-ig yalő fizetését nea ígéri meg,/ne* lehetségesek. A német rá­láss hangsúlyozza, hogy a bí rodahai -kormány ne* a francia miniszter elnök­höz intézett köslamény sS,ben soha seai veit szó arról, hogy a német fize­téseket teljesen meg akarják aztttttetai, hanem csak azt hangoztatta ho*s az összegeket lehetetlen a kívánt mértékéén megfizetni. A jegyzék végül jegyszer utal Németország gazdasági ea pénzügyi helyzetére"és kifeje­zi azt a reményt, hogy & f raa cl a kormány nem fog kény szeri nt * *edés ek~ nez nyúlni, mielőtt ez egész kérdést véglegese ós valamennyi hatalommal együttesen ne» rendezik* A német jegyzéket még tegnap este elküldöttek parisba és ma délben adjak at a francia kormánynak,. /MTI / /_ ixljx § Du b 1 i n , augusztus 5. A Fsait mellett váratlanul partraszállt nemzeti ősapátok folytatták el őnyomulásukat .Tegnap elfoglalták Eraleet az északi csapatokkal együttesen Kerry grőf­f^ ba * megszállották Talbot ás Ballylongfordot és jelenleg a Fenit tői 20 mérföldnyire északra fekvő Listowol felé haladnak. /MTl/ , mJL^t L 0 , ű í 0 n • augusztus 5. Craigyns Gastlet,Patti Adelina lakóházét, amelyet a walesi nemzeti emlékbizottság kórházzá alakított ét, tegnap nyitották meg ünnepélyesen. /MI/ *. m-é. f w > * 8 & 1 m g t o n' , augusztus 5. Boras szenátor kijelen­tette, hogy Amerika nem tekinti elegendőnek az adósságok megfizeté­sét, míg azt Európa teljes lefegyverzése nem követi. Amerika azzal nem nyer semmit, ha a pénzügyi tárgyalások folyamán Európa továbbra J&I/ * ZÁT&zftilii 63 tengeri haderejének kifejlesztésére gondolt §Iai hi n g t on , augusztus 5. A katonaság által meg­szállva tartott indianapolisjfi Staunton bányavárosban zavargás ütött ki a sztrájkoló bányászok között. A bányuszok egy része megtámadta a fegyveres őrséget, amely rendszeres tüsharcba bocsátkozott. A csete-pató egy óránál tovább elhúzódott. /&££/ § jj o n d o n , augusztus 5. LLoyd George az alsóházban a görög-török kérdésre vonatkozólag a következőket mondottat Mindenek felett kívánatos, hogy Európa keleti részén.teljesen helyreálljon a rend és a béke. Visszautasítja azt a vádat, hogy Törökország Anglia rendőri felügyelete alatt áll, őe ezzel szemben felhívja a figyelmet arra, hogy ugyanaz a Törökország, amelyet ugy Anglia, mint Franciaország anyagilag ás erkölcsileg támogatott 1914-ben elzárta a Dardanellákat, Ezzel nemcsak a háborút hosszab­bította meg két évveiSi hanem Oroszország és Románia összeomlását is előidézte. Kom felel meg a valóságnak, hogy Szmirnának a görögök által való megszállása Anglia müve lett volna. «L—" - "*~ IS ; £jst Franciaország, Olaszország, Japán és Anglia közösen hatá­rozták el Parisban. Venizelosz bukása és Konstantin király vissza­térése folytán elhidegült a viszony Görögország és a szövetséges hatalmak között. Franciaország egyenesen rosszalta, hogy a görög nép Konstantin király mellett foglalt állást. De ez Görögország belügye, jelentette ki Lloyd &eorga,ás igy ettől tekintsünk el. Amikor Anglia kezdeményezésére a görögök és törökök között megindultak a fegyverszüneti tárgyalások ugy Görögország, mint a konstantinápolyi kormány elfogadták a feltételeket. Ezzel szemben Musztafa Kemal pasa előbb a görög által megszállva tartott terület teljes kiürítését követeltajtzáltal ujabb nehézséget teremtett. A görög kormány kijelentette, hogy nem hagyhat hátra másfél millió görög lakosságot mielőtt tudna, hogy a béke rájuk nézve mit álla­pit meg. Be kell vallani, hogy a görögök részéről is fordultak elő sajnálatos kegyetlenkedések, de az semmi azzal a ke gyet len segg el szemben, amellyel a törökök a lakosság tízezreinek pusztulását terv­szerűen idézték elő olyan területeken, ahol* semminemu bexső zavar­gás erre okot nem szolgáltatott. A görögök tebat nem követeltek túlsókat, amikor visszavonulásuk előtt biztosítékot igényeltek. Itten nem a keresztény és a vtessáéna mohamedán harcáról volt szo , hanem a világháború következményeiről. Ezért a szövetséges hatalmak egy bizonyos fokig felelősek a helyzetért és nem mondanak le elő­jogukról, amelyet még a háború, előtti időkben a Keleten szereztek, amikor a béke megteremtéséről van szó. ázegény ártatlan népek százezrei tekintenek miránk ás várnak tőlünk támogatást azokkal szemben, akiknek kényére kedvére kifvannak utalva. Sskkak azok az áldozatok, amelyeket Anglia a Kelet* kérdésében.mindig hozott/fel­jogosítanak arra, hogy azon az uton haladjunk tovább ( amelyen elindultunk. /MTI/

Next

/
Thumbnails
Contents