Napi Hírek, 1922. augusztus/1
1922-08-11 [0041]
§ A Magyar Távirati Iorda jalentij A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága pénteken délután öt órakor a parlament -X számú bizottsági termében ülést tartott Báday üedeon gróf elnöklete alatt és megkezdte a földadójavaslat részletes tárgyalását«fAlmássy László előadó a következő módosításokat terjeszti elő\ -rrJú^ - ez eredeti törvényjavaslattal szemben a kormány javaslata alapján az egységes párt megállapodását: A tőrvény javaslat i. § . azon a változtatáson ment keresztül, hogy a törvény tartama 1925 0 június végéig állapíttatott meg, mint amely időpontig remélhető„ nogy a jelenlegi árhullámzásnak kitett pénzérték állandósul és végleges revelációja megállapítható lesz. Az eredeti szakaszbfl§» ez a rendelkezés nem volt benne, $Ó*1T lehet a javaslat abban a feltevésben készült \ hogy érvényessége addig tart, amig az aranyértékre át nem térünk 5 vagyis a rendes póhs viszonyok«be nem következnek. E : vált ostatással a törvény ideiglenességéin rendkivüli viszonyok alapján e. rendkívüli helyzet szanálása érdekében történt megalkotása a fix időtartam megjelölésével aráig egyrészt kifejezésre jut, addig Fwwrft- megnyugtatására is szolgál, akik a buzavalutában megállapított adóztatással szemben bizonyos aggodalmakat tápláltak ős amit természetesen csakis a gazdasági és pénzügyi helyzet rendkívülisőge indokol és a helyzet megszűnésével a rendkívüli intézkedőseknek is meg kell szűnniök* A szakaszhoz ebben a -módosított formában a pénzügyi bizottság vita nélkül egyhangúan hozzájárult. Vyr^Jjrcéwt: A Jl. $-4hx/»v" kifejezésre jut a progresszió,, Elvi kijelentést tesz ez a paragrafus a progesszivitás érvényesít ősére és konkrété is kimondja, hogy a százezer koronát meg nem haladó jölelem a jövedelem-adó alél mentesítve lesz. A jőTiöelemadó kulcsa progres/szive állapittatik-meg és a legmagasabb jövedelemnél negyvennégy százalékot ér el. Progresszív lesz a vagyonadó is;az idevonatkozó tételes rendelkezéseket a jjénzügyminiszter által a jövedelem—és a vagyonadó módosítására vonatkozóan benyújtandó novella tartalmazza. Igen fontos és különösen a kisebb exlstenclák megvédése szempontjából jelentékeny szociális intézkedés e paragrafus rendelkezése*., A második szakasz tárgyalásánál elsőnek Gzettler Jenő szolalt fel. Mindenek előtt kifogásolta, hogy a javaslat me gleuetésszeágo n került a törvényhozás elé a a gazdákat előzően(megynem kérdezték), hogy vájjon a földa dó emelése a mezőgazdasági termelést/hátrányosan^ nem befolyásol ja-j-e^TT Aggályai vannak a buzavalutával 3zémben, mert a mezőgazdasági Termelés € 27 fű-ot kitevő búzaföld jö-süelme után nem lehet terhelni a rozstermőföldeket, erdőt, legelőt, szőlőt. Utalt arra; hogy a btzavaluta mellett minél rosszabb a termés éa igy minél kisebb a gazda Jövedelme, annál többet- kell' fizetnie, mert annál magasabb a buza ára. Indítványozza, hogy a fÖbb mezőgazdasági termények, különösen a kisembert érdeklő állatárak is figyelembe veendők lesznek a búzaárak megállapításánál, mint annak átlagát módosító tényezők. Az adóadminisztrácic^rdekében és o, spekuláció kizárása céljából az elmúlt év átlag—-árai alapján minden évben egyszer történő ármegállapítást javasol és kéri, hogy a földadó ia ; mint a többi uj adó; 1923 január 1-én lépjen életbe. Az ötkilogrammos adókulcsot sokkaíija, mert a magyar föld hozadéka a statisztikai hivatal adatai szerint 1920 óta erősen csökkent, á termelési költségek pedig-,miután a gazda a fa, vas stb. termelési eszközöket arany99Ém paritásban fizeti, odáig emelkedtek, hogy a nyers jövedelem 70-80 fe-vűÁ felemésztik a békebeli 40-50 $-kal szemben. E költségek > jelentékeny része adóteher, ezért a Jövedelem - és a vagyonadó egyidejű letárgyalása .nélkül jó lélekkel nem tudja a földadót megszavazni, mert enélkül sem a létminimumot, sem a progressziót nemtudja kellőkép érvényesíteni. Utalt a talaj különbözőségére, amely lehetetlenné teszi, hogy egy békésmegyei 1000 hold a pestmegye! futóhomok ezer holdjával egy elbírálás alá vonássék. A földadónál a progésszió helyett degressziót kivan, vagyis egységes adókulcsot, amely a kisgazdákra nézve mérsékel tessék.' T fröf Hoyos Miksa kérte a pénzügyminisztertől, hogy az 1920 évi ti V amely a jövedelem- éa vagyonadóról szel, megfelelőfff:gQg 0 a itta s s ék , m* rt ené lkül a földadóról szóló törvényjavas•L^OÜ (ej^gadni/hem lehety Azután kifejtette, hogy adekoronánkint nem öt kilogramm ,hanem csak négy kilogramm búzát volna indokolt adóban fizetni, azonban kész az ötkilogrammos adókulcsot is elfogadni, ha a kisembereknél a megfelelő degressziót törvénybe iktatják. A jövedelemadónál a létminimumot sokkal magasabban kell megállapítani. Mértékadóul egy á\tlagos cselédkonvenció egyenértékének kell szolgálnia. Ivády Béla^ -teljesen átérzi azt a súlyos -felelősséget, amely az ország mai helyzetében a földbirtokososztályra háramlik es épen ezért bármilyen súlyosnak tartja is a földbirtok tervezett megadóztatását, a pénzügyminiszter által ismertetett érvek súlya alatt a javaslatot mégis megszavazza.*— •—Az arányos megadóztatás és a leggyengébb adóalanyok védelme érdekében kívánatosnak tartja azonban, hogy az 5 kilogrammos adótétel legalább a letarolt erdők és a legelő-területek megadóztatásánál osőkkenttessék. A letarolt erdő 30-60 éyig allffhoz jövedelmet,Thogy ennek adója más legyen, mint a lábon állo erdő adója. A legelők adójára vonatkozólag is ugyanaz*, kéri, hogy a diszparitás, amely az állatárak és,a buza ára főzött fennáll., legalább némileg érvényesüljön az adózásnál. A jo föld nagyobb kataszteri tiszta jövedelme nincsen arányban a rossz föld, a legelő kataszteri tiszta jövedelmével.A buza-adoval való vonatkozásban az erősebb adóalany könnyebben tuíja elviselni a nagy adót, mint a gyengébb vagy éppenséggel a leggyengébb adóalany. A 2-§-hoz módosítást terjesztett elő oly értelemben, hogy a letarolt erdők, valamint a legelőterületek adója a megállapított adótételnek csak 30 jS-a legyen. A végrehajtási rendeletben a, kérdés mikénti végrehajtását procizirozni kell. Irr^twftr. /Folytatása következik./ § A kormányzó a pénzügyminiszter előterjesztésére megengedte, hogy dr.Marinovioh Imre helyettes államtitkár, kincstári jogügyi igazgatónak saját kérelmére történt-nyugdíjazása alkalmabol kiváló és buzgó szolgálatáért elismerése tudtul adassék./MTI/
