Napi Hírek, 1922. július/2
1922-07-24 [0040]
Eöviden még* ki akarok térni arra is, hogy a közeljövőben melyek azok a teendők,• amelyekkel a kormány elsősorban foglalkozni akar,; S .. Az én nézetem szerint ma az ország'politikájának a gerince, a tengelye, az orsó, amely körül az ország élete forog, a pénzügy. ké~dés,Amig ez az ország szegényes valutája napról-napra romlik, nem tü'ank biztatni senkit sem egy szebb, egy boldogabb Zjövendővál„ • j-—Í—' t "fgyet meg kell azonban érteni* >á*t ország pénzügyi helyzetén nem lehet máskép segíteni, mint pénzügyi intézkedésekkel és ezek közé kell, hogy tartozzék az adófeforxa i8*j Én nem mondom, hogy az országnak nem lesz olyan polgára, aki az adóreform következtetem több adót fog fizetni, mint eddig', de figyelmeztetem arra, hogy abban a pereben, amikorEurópa azt fogja látni, hogy nálunk olyan adórendszer van, amely az ország igényeit kielégíti és a mindennapi kiadásokat fedezi; akkor meg fog szűnni a magyar korona zuhanása a világpiacon, meg fog szűnni a drágaság és a több adónak az egyenértékét meg fogja találni gazdasági helyzetünk . javulásában. /Éljenzés/ Például a gazda,- na kifizeti az adót és panaszkodik, hogy a lószerszámot.,;'kerékszöget mtregdriga ásón kell megvennie* Ha. most a gazda több adót fog fizetni, egyszerre csak arra fcg .felébredni, hogy többet fizet ugyan adóban, de a kaszát vagy mást olcsóbban veszi é* a kiadásokon megtskarit ja azt a többletet, amit adóban kiadott., így van ez a közkötelességek teljesitésében* Mindenkire baj és kellemetlen, ha. le kell rónia az állaamal szemben fennálló tartozását* 1 3?e a sok közkötelességből létesülnek azok az előnyök, amelyeket az állam egynek-egynek , nyújtani tud. Amikor az állaamal szemben a kötelezettségemet teljesítem, az átmegy az állam tulajdonába, megoszlik váLamennyi lakosra és mindenkire visszahull ebből egy-egy csipetnyi. Visszahull a többi állampolgár által hozott áldozatból is egy-egyonlpetnyi^ ami végül többet tesz ki, mint amit én az államnak áldoztam* A másik feladat* amelylyel a kormánynak foglalkoznia kell, a gazdasági kérdés éa ''elsősorban az állandóan fokozódó drágaság elleni küzdelem. Sokáig kellene beszélnem í7 hogy ezt a kérdést alaposan ki- f ejssecu A drágaság elleni küzdelem sok ""apró tényezőből van összetéve és tisztán közigazgatási erőkkel az államhatalom segítségével nem tudjuk a drágaságot legyőzni* Legyőzhetjük okszerű gazdasági politikával, ha. függetlenítjük az országot a behozataltól, ha az ipart oly mértékben fejleszt jük, hogy mindent , amit magyar ember fogyaszt * itthon tudunk előálli tani és munkát adunk a dolgozó-magyar embereknek^ viszont megakadályozzuk hogy a magyar ember keresete a külföldre menjen és hogy a magyar korona a világtőzsdék játékeszközévé váljék. De ebben a kormány éa aa állam serit sédére kell sietnie az ország egás z .lakosságának, a munkásrétegeknek • is Ameddig —— = -~ mindenki többet fogyaszt, mint amenynyit termel és • dolgozik, addig az ország gazdasági helysete nem lesz jobb. Ez az ország csak'annyit, fogyaszthat, amennyit az országban termelnek, A termeléshez munka kell és. ha többet termalünk, akkor töboet tudunk fogyasztani és könnyebben tudunk megélni, mert csak annyit tudunk fogyasztani, amennyit" t enseltünk. Arra kérem az ország népét 3 a dolgozó társadalom mind. en egyes tagját, legyen az teati vagy szellemi munkás, értse rneg, ho^y a kötelességteljesítés becsületessége a kuicsa mai gazdasági helyzetünknek, A becsületesen elvégzett .munka*el ti tudjuk emelni^ az" országot a mai szomorú gazdasági helyzetből* Arra kérem az ország la* kosságáti hogy dolgozzék azzal a gazdasági becsülettel, amelylyel a gazj daember reggel 2 órákor már talpon tud lenni a mezőn és napszallua utáni időig, is dolgozik* 1 Kövessük őt ebben a példában, mert ha megesszük a kenyeret, amelyet ő nekünk termel, ő is elvárhatja tőlünk, hogy mindenki . hozzá hasonlóan teljesítse kötelességét.; He nézze senki, hogy hany órát dolgozik, hanem cr-ák azt, hogy becsületesen t el jcsitette-e mindvégig a kötelességét, / tl énk éljenzés/ w " , , 2fey másik nehéz kérdés az ország külügyi politikaia Mi nemcsak azért vrgyunk szegények s nehezén tudnak megélni mert hiti ^ 03Ca ^ 1 ?u aba f LtSÍ í «• *i*í*«íat gazdasági helyz^en^ysSlel- te^ ílnÍLf^? W??" V ^ es a mi volt ellensáflink rem szűnnek meg a bosszú munkáját továbbfolytatni ellenünk. Mm elépszenek ra^ifí&^F If^P?^.^ lsgázoltak minket, hanem az o^szágoa továbbífv Í? l t akarjak mártani a tőrdöféseket, Ezzel a szerencsétlen külnoliSS\ h Sr ettel rT"' állun ? c szen * 9 ** ** nagy küzdeleméi járó koSán^ zati tevékenységet tesz szükségessé* 7* WJf V*v.- a * 1 " 1 ' — 6 »»»»<>{Awiikor a kormány kénytelen bizonyos higgadtságot tanúsítani ebben a munkában, — M állhat oda- azJíszóval hogy én akarok parancsolni az egész világnak;, Ha nem futunk jelszavak után, hanem a külpolitikában udvariassággal^ előzékenységgel de azzal az erős hittel és bizalommal igyekszünk —helyzetünket olvanna tenni, hogy megértse a világ, hogy igazságtalanság történt telünk , szemben éa ha a világon-visszaszereztük tekintélyűnket és befolyásunkat akkor azután meg fogjuk valósit hatni eszményeinket,! . . AA . Kég egy kérdésre kell kitérnem és ez a tisztviselőkérdés, En nem tudom elhinni azt, amit sok helyen hallok, hogy Nyiregyházán is az legyen a helyzet, mgj a lakosáig zöm«,a termelőlakosság nagy-, résza^gyűlölettel viseltetik a tisztviselőkkel ebemben* Gondoljuk mo^» . hogy a háború következménye*-a legnagyobb mértékben a tisztviselők érezték meg. A gazdaember, a birtokos ember, egyáltalában a szabad pályán . levő ember, aki-ma a megszállott területen él t ott maradt a helyén, meg-
