Napi Hírek, 1922. július/2
1922-07-27 [0040]
5 B « 1 g r á 4 , jullui* 27, /Avala/ SIncslae külügyminiszter tegnap este beszámolót mondott a parlamentben a jqgoazláv kormány külügyi politikájáról* A géme* érfekkezlet munkálatairól magemlékezTe a következőiket mondatta: A génual értekezlettel agyi ifiben Santa Margherltaban tárgyalásokat folytattunk a rapallói szerződés végrehajtás a tárgyában. Széknek a tárgyalásoknak az volt a célja, bogy kiürittessenek a hozzánk tartozó területek és biztosíttassak normális viszonyunk Olaszországgal , a mi nyugati szomszédunkkal. A génual értekezletről nem számolhatok be önöknek anélkül, hogy meg ne; emlékezzem a Santa margheritai tárgyalásokról ls» kit a kérdést azonban most nem ismertethetem bővebben, mert a tárgyalások még folynak* Azt hiszem, hogy nemsokára részletesen nyilatkozhatom erről. • génual értekezlet megtartásához mi is hozzájárultunk, análküi, hogy nagy bizalommal néztünk volna az értekezlet eredményei elé, A legfelső tanács január 6*-i határozatai nem voltak egészen szabatosak és kulösüSsö magyarázatokra adhattak volna alkalmat. Szövetség estársaink^ kai, valamint cseh, román éa lengyel barátainkkal megállapodtunk abbaaj hogy előzetesen tisztázzak magunk kőzött mindazokata kérdéseket, amelyek a génual értekezlet napirendjén szerepeltek. Amikor Bukarestben Paslea és én összejöttünk Bratianaval ék Sokával és amikor Pozsonyba*;, találkostam Beneasel, megbeszéléseink főkép erre irányultak. A belgrádi értekezlet, amely március kezdeték ami kezdeményezésünkre ült össze, fontos volt nemesek azért, mert előkészítette annak % ervét, hogy Génuábah mi kép védjük meg érsekeinket, hanem különösen azért, mert ez volt államaink elad közön megnyilatkozása. Oénuékan akisentente államai és Lengyelország fontos politikai szerepet játszottak* A tárgyalások során mindig olyan kafcfem 6 " ny ezé a eket tettek, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy a dolgok uj rendjének megszilárdításához hozzá járul janak. A mi államcsoportunk helyzetének megszilárdulása megnyilvánult abban az együttmunkálkodásban s amelyre Génuában a legfelső tanácsban képviselt államok hívtak meg minket*' A legjobb emléket őriztem meg arról a munkáról, amely ; jj& a klsentente képviaelélaek együttmunkálkodáeuval folyt. Hamarosan megegyezésre jutottunk éa öénuéban megteremtatt \_v | közöaaégünk egységes frontot alkotott azokkal a kísérlet ékkel szemben, amelyek a szerződősekben megeUta jpit'oit' *i uj rend módosítására Irányultak. lemcsak hogy nem történt semmiféle olyan döntés, amely ellentétes lett volna é rá ekeinkkel, hanem sikerült mindazokat a kísérleteket ls meghiúsítanunk, amelyek a ml számunkra kedvezőtlen kérdések felvetését célozták. Aa értekezlet főkérdése Oroszország gazdasági helyreállítása volt. Politikai szempontból Oroszországgal való viszonyunk nem módosai*;; noha a szovjetkormány helyzete a génual értekezlet után változatlan maradt* Amikor a génual értekezleten együttműködtek az oroszokkal, evvel voltaképen eliamarték.a szovjeturalmat* A mi magatartásunk Szovjetoroszországgal szemben ugyanaz maradt, mint a múltban volt. Alapvető felfogásunk aa, hogy Oroszország benső ügyeibe nem avatkozunk bele. Mindig fenntartottuk ós fenntartjuk a jövőben is a szigorú semlegességet, Pőszővetaóges:. társainkat azonban asm acarjuk megelőzni a mostani szovjeturalom de jura való elismerésében. A génual értekezlet munkálatain kivül voltak még bizonyon megbeszéléseink éa tárgyalásink, amelyek szabatosan körvonal ózták nemzetközi helyzetünket. Amint baráti szövetségesünknek, Csehország képviselője^ Benefl már beszémolt róla* tárgyaltunk azokról a kérdés ékről „ amelyek egy , sokkal axélesebb alapon felépülő és sokkal hasasabb időre tervezett uj szövetségi azersődóa megkötésével állanak kapcsolatban* A velünk hagyományos barátságban álló Bománia képviselővel, .Bratianuval, megbeszéltük Őszintén mindazokat a kérdéseket, amelyek kölcsönös viszonyunkra vonatkoznak. Tárgyalásaink teljes megegyezéssel végződtök* Skirmunt lengyel külügyminiszterrel szabatosan megállapítottuk Lengyelországhoz való viszonyunkat és egymással teljes összhangzásban megvitattuk mindazokat a problémákat, amelyek a két országot érdeklik* Ami Olaszországot illeti, a tele folytatott tárgyalások kiindulópontja az volt, hogy a két államnak alapvető érdeke, hogy a barátságos , jó szomszédi viazonyi megteremtse. A legjobb akarattal igyekeztünk -víSfeST" . napirenditől levenni mindazokat a kérdés eket B amelyek jó viszonyunkat megzavarhatlak. kis Ö sorban a ra pali ói szerződés végrehajtásáról tárgyaltunk. Amegbeszélesek során Lloyd George felajánlotta számunk ra barátságos kös veti t és ét * Sohanzer és én több értekezletet tartottunk as angol minis zt erei nőkkel. As angol miniszterelnök által ajánlott közvetítő javaslatot vették alapul as illetékes tényezők jelenlegi véleményük megalkotásánál, A mi számunkra a legfőbb szempont az volt, hogy biztosit. suk s rapallói szerződéshez képest nekünk jutó területek kiürítés ét „ •
