Napi Hírek, 1922. június/2

1922-06-19 [0038]

A GYÁRIPAROSOK 0RS2ÍG03 síö^SÉGEnBK JUBILÁRIS KÖZGYŰLÉSE.' .' .. . ... A Magyar Távirati Iroda .jelenté se*..- ... ; A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége vasárnap délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését^ A gyűlés messze kinőtt a szokásos keretek, közülj diszes ünneppé avatta az a kettős alkalom, hogy a/ szövetség alapítója és elnöke, Wiorin Ferenc., éhben az évben töltötte.he életének nyolcvanadik esztendejét„-'maga a szövetség pedig fennállásának huszadik évét,, A gyüléstorem zsúfolásig megtelt tagokkal és vendégekkel. A kormány képviselőjén kívül a különböző gazdasági érdekképviseletek is mind elküldöttek vezetőiket, hogy lerój ják elismerésüket a szövetség és annak érdemes elnöke iránt*; Chorln Ferenc, akit megjelenésekor lelkes taps és éljen köszöntött; az elnökit ezekből nagyszabású beszédben nyitotta meg a közgyűlést* A vendégek üdvözlése után részletes visszapillantást vetett az egyesület elmúlt húsz esztendejeselj Yázolta a szövetség céljaitj beszámolt eddig kitejtett közérdekű mtiokájáxóX és rámutatott azokra a feladatokra^ amelyek a jövőben várnak a magyar gyáriparónokra* -Megalakulásunkkor - mondotta --nagy nemzeti tradíciók letéteményesei lettünk s ezekhez mindig nivek maradtnnk* £ nemzeti tradíciónké: , Magyarország gazdasági függetlenítéeejj Es a tradíció visszanyúlik Kossuth Lajos véd egy el étéhez; élt a magyar közvéleményben a hatvanhetes kiegyezés után is9 de nem tudott soha érvényesülni az osztrák ellentörekvésekkel szemben^ Bár a kiegyezés gazdasági téren minden jogot fentartott ' r Megyarországnak;. az eaztrák l£arl körökben sikerült minden gazdasági enanolpalődaeunk felé vezető lépést ugy tüntetni fel; mintha ezek alapjában támadnák meg a monarchiát s ügyes taktikával azonosították Így a, monarchia létét saját ipari érdekeikkel*] - A kormány megkísérelte? hogy a közlekedés és a rendelkezésre álló egyó-b .eszközök segítségév el legalább annyit tegyen a magyar ipar fejlesztésére,, amennyi a közős vámterületen belül lehetséges volt,. Ám a szerény iparfejlesztési kísérletek is négy féltékenységet keltet tek. AusztrlábanW A gyáriparosak azért tömörültek szövetségbe; hogy o multak hagyományai nak felélesztésével ipari közvéleményt teremtsenek^ A szövetség programmja Magyarország gazdasági függetlenítése volt; első teendője pedig: tájékoztatni a közvéleményt,;' hogy Magyarország gazdasági léte nem, nyugoűhatik egy pilléren;.; a mezőgazdaságon; kell; hogy az ipar legyen a másik oszlop; amely lehetővé teszi az állani terhek elvi ssléoét., a kulturális szükségletek kielégítését és az intelligencia elhelyezését.,

1 - Az önálló magyar vámterület megteremtésére irányuló törekvésnek nem volt -eredménye; mert a koalíciós Wekerle-kozmény kezét kötötték a fennálló német és olasz szerződések*! A szövetség azon igyekezett tehát jy hogy biztosítsa a magyar ipar megfelelő részét a nadseregszállitasokban ée biztosítsa a magyar fogyasztást a magyar termalés számára*! A gyárIpar a lefolyt huaz évben súlyos nehézségekkel volt kénytelen megküzdeni,, nemcsak as évszázadok óta dédelgetett és sokkal erSsebb osztrák ipar versenye nyomta; de ezen felül fejlődésének kezdő stádiumában mar szemben találta magát a nagy szociális kér déa ékkel;] -A világháború, kitörése természetesen háttérbe szorított minden egyéb problémát;' Két kötelesség vart akkor a magyar iparra*? Az egyik; hogy as egész ipari termelést a reánk kény szeri tett küzdelem szolgálatába állítsa, A másik;:, hogy a hadlköloBűnük jegyzésével hozzájáruljon a háború költ-. Bégéihezy Ezt a kötelességét minden teJdntétben teljesítette/ - A háborút elvesztettük^ A veszteségeket növelte a két forradalom; amelyek kitörése idején oly nagy ssüks égünk lett volna egységes erőfeszítésre; hogy megmentsük azt; ami akkor még meggyőződésem szerint meg^ menthető volt: Magyarország integritásának legnagyobb rész éti A magyar ipart is gyökerében támadták meg e forradalmak^ -E szerencsétlen viszonyok eredménye a trianoni béke£ amelynek kegyetlensége^ jogtalansága égbekiáltói- Igy még nem bántak el országgal

f mint velünk* Azok a remények^ hogy a nagyhatalmak a békekötés durva igazságtalanságait idővel enyhíteni fogják; nem váltak be;j A génuai értékes-, let eredményei kézzelfoghatóan igasolják* hogy a győztes nagyhatalmak még miniig nem látták be azt; hogy a mai állapotok fen tartása mellett a nyugalom helyre nem állhat» Hiszen a magyar küldöttek mindan érvelésük ős erőfeszítésük ellenére még; azt sem tudták keresztülvinni;

s hogy tényleg életbe léptessék a portorosel megállapodásokat; amelyeket annak idején a kisentente képviselői magukévá tettek s anelyek teljesen megegyeztek a nagyhatalmak inteaiióíval*] A kisentente ellenzése miatt nem tudtuk elérni azt sem; hogy az elhódított területeken élő véreink panaszai az ér-, tekezleten tárgyaltassastak? s a nekünk szerződésileg biztosított a eddig teljesen mellőzött kise ősségi védelem végrehajtására azok az államok köteleztessenek Szinte gúnynak hangzik lloyd George ama kijelentése* \\ Legyen végre Léke SJurófábaaí

1

* Eít hogyan nyugodjanak meg a kedélyek a$agyaarországon

;

, melynek vérei-közül csaknem négy milliót szolgáltatott ki idegen államoknak a trianoni béke;- amelyet megfosztottak azoktól as ősforrásaitól; amelyeket részikt a természet; részint sajut erűnz: és Igyekezetünk alkotott? S midőn lehető lett volna legalább enyhít esi esem a rettentő Igazságtalanságon i akkor a &*&árkiigasitó bízottság még ujabb részeket szakított el a mi területünkből/,] Európától semmit sem Tárhatunk tehát& osak saját erőnkre vagyunk utalva^ - Ennek ellenére a lemondás és a csüggedés a legszerencsétlenebb politika volaa^ HeadOletlen hittel "nézünk et Jövő elé,; csak as a nemzet halhat meg; amely önmagáról lemondd Magyarország feladata ma erejét megfeszíteni; dolgozni és termelni-; a létező visszásságokat kiküszöbölni, « Békés nyugalmat kell teremteni a határokon belül,;' mindent ki kall irtani a közéletből; ami e folyamatot gátolja. Ha ezt teozszük; akkor Magyarország felülemelkedése bizonyos., Ha elmulasztjuk;

1 feltámad ásunk nagyon kétségessé válik., •Hazánkban megvannak a gazdasági megerősödés feltételei^ a a gazdasági izmosodás a nemzet megerősödését is maga után fogja vonni, Foldunk kitűnő a termelésünk néhány év alatt emelhető,, Iéarunk életképessége elvitázhat et 2 mert hiszen két év alatt sikerült a két forradalom rombolását helyreállítanunk*i A nemzet fogyasztási képessége aem merült ki«| tarthatatlan helyzet* hogy nyersanyagokat ki viszünk s drágán fizetjük meg a külföldről behozott kész gyártmányokat* Első feladatunk^ hogy a vámvéd elemben biztos alapot teremtsünk; amely legalább tiz étre a tőkebefektetést és as ipari kombinációkat lehetővé teszik Külkereskedelmi mérlegünk 22 milliárdos deficitjét nagyrészben el kell tüntetni; sőt, nlnoa kizárva az sem, hogy mérlegünk helyes és konzekvens gazdasági politika mellett aktívvá válik*;