Napi Hírek, 1922. június/2

1922-06-24 [0038]

^ § A Magyar fávirati Iroda jelenti: A Hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák katonai ellátási igényeinek megálla­pítását a népjóléti miniszter kormányrend elettej/aíolyó évi áp­x 2rÍ B 1-étől x városonként, nagykőzsegenként^és községenként /Budapesten kerületenként/ működő igénymegállapitő bizottságok­xa ruházta át. Ennélfogva felhivatnak az érdekeltek, hogy kato­nai ellátásukkal kapcsolatos minden kórelmükkel a nevezett ható­ságokhoz forduljanak, mert a népjóléti miniszterhez közvetlenül benyújtott ily kérelmek ezentúl érdemleges tárgyalásban nem fos­nak részesülni* ORSZÁGOS LEVÉLTAR § A Magyar fávirati Iroda jelenti: ja ^lelőtt fél IS ór Z«r? clóH Sámmee polgármester, Kondor Kálmán főszámvevő, Ros­ÍS: István kSüÍTxx P el!l j áré, Vasár ^^^^Sf^i^to^LtS*" f |ÍI!fy Ö Béfa r I^t An ar^ ftní^^ stáí^'ívln 1 xöídbírloKs 'Po!Sri Miklós föIda»g tfa lánaor földbirtokos, Balassa Sándor kereskedő, Olchváry Zoltán ttSréa. Piszkay Árpád földbirtokos, ülarik Béla nvugdijatott íisltviselő, Slachta János dr- kereskedj »Xy Jo«ie* •jlXl^­?üí vp R? tér Béla kereskedő. Vásári József gazdasági egyesuxe­S'mlJSk* JÖM JáSSgazdasági egyesületi elnök. Papp Sándor földbirtokos; id. Polgári István fö/dbirtokos, ^^tván nagy­t+Z+K-irna ft-ri János n&svbittokos, Crri István nagybirtokos, Izélasházi János klrelkedő, Ungvári József földbirtokos. Mester Índ-ás földbirtokos, Láng Sándor dr. főorvos. Prokesch ***** ív főorvos Matuaovios Péter főerdötanácsos, Bányai István fol* bírtíío 8 T° S ázutrBéIaNagyiparos V&»"f* g^LtoíS. 1 v m-t ész Imre nagvbirtokos, Kertész Laszlc nagybirtokos, Aladár tanársegéd. Pauer István dr, tanársegéd, Sziver JJ-emer kárbecslő Bodnár László.földbirtokos, Betzko frno tanár, Né­met Áladéi er állótulajdonos , Vértessy Gábor gazdálkodó, Bano­vica íászló kereskedő, Inga Gyula máv. tisztviselő, rugonfaivi £^s ;etvá^ elye?emi talár, Mitrovícs Gyula dr. egyetemi ta­nár, Soth g^g***^ a külwt t.éget a ^ P vU,lőház minisz­tertanáosi szobájában fofeadta. Csóka Samuelv s küldöttség szónoka, a következő beszédet intézte a miniszterelnoknö*: 'sígpéltóságu Miniszterelnök Ur! Kegyelmes UraaU. . A íékevesstetb. politikai hullámok a választásos befe ~ j ezt ével már e Imában vannakf e a hazafias lelkekben égő sebe­ket ha«vott az a tudata hogy as ország még a tizenkettedik Sáoan^ií é5re^öatud|tra7liolott nekünk ••««r£ax^ tétre, agymást támogató, kitartó munkára van szükségünk, ha az országot életképessé akarjuk tenni. Ehelyett mit láttunk? A« egységre Való törekvés helyett széthúzást, pedig régen hir­deti minden nép, hogy az egységben van az erő, mely kivül és belül bizalmat kelt és tiszteletet parancsol. Szeretet helyett ádáz gyűlöletet tapasztaltunk. Igy történt Debrecenben is,ahol a magyar társadalom kebelében duló széthúzás a politikai élethen is kifejezésre jutott és a gondolkodó polgárok megdöbbenésére két szociáldemokrata és egy szélsőséges irányzat mandátumát jut­tatta a nemzetgyűlésbe. Megdöbbentünk a választások eredménye fölött, mert kénytelenek vagyunk bevallani, hogy a választást a polgárság szervezetlensége, a polgári öntudatnak csaknem teljes hiánya és a polgárság politikai iskolázatlansága döntötte el. A polgárságnak okulnia kell a választások eredményéből. Erős öntu­dattal szervezkednie kell, biztos és szilárd alapra kell helyeznie a polgári rendszert és a polgári rendet. A külföld nagy államaiban is késhegyigmenő politikai harcokat vivnak egymással a különböző polgári pártok, de mikor a polgári rendszer védelméről van szó, minden polgár ott áll a maga lőrése mellett és felvonultatja a ma­ga ütegeit a polgári rendszer védelmére. Hagyomány, nevelés, tem­peramentum, érzék, érdek, érzés, irányítja a polgár állásfoglalá­sát* tehát annyi különböző szempont, hogy úgyszólván kizártnak te­kinthető oly politikai alakulás, mely minden polgárt kielégítene. De ez nem is szükséges. Csak az szükséges, hogy a polgári rendszer megvédésében, Magyarországon a polgári rendszer visszaállításában legyen egységes az^gész polgárság. ,Ez a mi nézetünk és tisztelet­tel bejelentea, hogy ezen az alapon fogunk dolgozni. Debrecen polgárságának minden rétege képviselve van ebi­ben a küldöttségben ós jogosan jelenthetem ki a város közönsége részéről, hogy Kagymóltóságod működése iránt, mint a múltban, ugy most is a legnagyobb bizalommal viseltetik. Ugyancsak jogosan ál­líthatom a város közönségéről, hogy a legutóbbi választási eredmé­nyek nem egyeznek Debr«cen város polgárainak politikai nézeteivel és a szociáldemokrata felfogástői Debrecen polgársága távol áll. Minthogy az a meggyőződésünk, hogy a mi népünk még távolról sem árett meg a választójog mai nagymérvű kiterjesztésére, azt tapasz­taltuk, hogy a. nép jóhiszeműségét a lelketlen izgatók tudatosan felhasználják saját, de nem a nép érdekeinek erősoitésére. Tisztelettel arra kérjük Hagyméltóságodst, méltóztassék a leghatározottabban állást foglalni atekintetben | hogy oly vá­lasztói törvény alkottassák meg, mely az ország érdekeinek megfe­lel és olyanok ruháztassanak fel választójoggal, akik a nemzet érdekeinek megbirálásához szükséges szellemi képességgel rendel­keznek és a tömegek félrevezetésére alkalmas titkos szavazás he­lyett ismét a nyilvános szavazás állittassék vissza. Ezeket kife­jezésre futtatván , kériük Hagyméltóságodat, hogy városunkat ezu­tán is jóindulatú figyelmében részesíteni méltóztassék. A küldöttség megéljenezte a miniszterelnököt, ki a kö­vetkezőkben válaszolt: Franciaországban, amikor a Bourbonokat hazahoztak a • ' nagy forradlom után és egy idő múlva a nép széles körében az elégületlenség ujbol tért hódított, tílzt mondták, hogy a Bourbonok semmit sem felejtettek és semmit sém tanultak. írem akarom azt mon­dami Magyarországról általában,hogy semmit sem felejtett és semmit sem tanult. De mondanom kell ezt egynéhány vidékről és városról* mintha nem is lettek volna forradalmak, mintha nem is lettünk vol­na szemtanúi annak, ami 1918-*an és azután töntént. Szomorúan le­: pett meg a debreceni választási eredmény, mert azt a meggyőződést kellett merítenem ebből az eredményből, hogy bizonyos vidékeken a n «P * é ayleg nem rendelkezik még azzal az iskolázottsággal, mely szükséges a választójog szélesebb kiterjesztésére, a demokratikus jogokkal való élésre oly módon, hogy a hazának előnyére és haszná­ra váljék. De még sem szabad kétségbeesni. i 0ff0 * +KÍK?°Í? arra szólított fel, szükitsűk meg a választó­Jogot és töröljük el a titkos szavazást. Ez nagyon nehéz feladat akkor, amikor oly képviselőket küldenek a parlfmeStbe, kik ll ei­±en jcuzaenek és én nem is akarnám a konzekvenciát levonni m^-rt hiszen aa ország túlnyomó Kgy tSbfsJg?*amnafa potííISföak ííít* igásat, mely mérsékelt haladást, de haladást irt zászlajára. Ezer az uton meg akarok és meg is fogok maradni. Ha iskolázatlanságot, fegyelmezetlenséget tanusitsttak egyesek, velük szemben vonniuk le a konzekvenciát^ hogy vezetni, iskolázni és fe­gyelmezni kell ezeket a néprétegeket. Arra kérem Önöket, hogy most ami­kor hazamennek, inditsák meg ezt a munkát azonnal, mert nincs veszteget­ni való időnk. Ha- a magyar polgárság nem ébred annak tudatára, hogy a haza sor­sa az ő fegyelmeaettségétoi függ és attól, hogy mennyire törődik azokkal a néprétegekkel. amelyek most jöttek be az alkotmány sáncaiba, hogy azok jogaikkal élni Is tudjanakha ezt a konzekvenciát most nem vonjuk le, akkor lehet bármiféle kormány, ezt az országot megmenteni nem lehet. Tegyék félre azokat a pártpolitikai különbségeket, amelyek megboc tották soraikat, amelyek odavezettek, hogy megoszolva, egymás ellenharcol va diadalra segítették a destruktív irányt. Arra kérem Önöket - a kormány meg fogja tenni kötelességét, mert mi is bizonyos konzekvenciát le fogpnk fonni, mert le kell, hogy vonjunk ­teljesítsék hazafias kötelességüket és meg vagyok győződve, hogy Debrecen meg fog gyógyulni, mert meg kell gyógyulnú*> és ott újból a hármasszinü/eL piros^fehér T zöld zászló fogj lobogni . Ezt együttes munkával és akarattal elfogjuk érni* Legyenek pró —

Next

/
Thumbnails
Contents