Napi Hírek, 1922. május/2
1922-05-20 [0036]
ü 4 hákpTÚ során meghoztuk a legmesszebbmenő áldó* &atokát i , amiseket szivünk sugallatából m^sélle it hosnunkf D$ a béke pillanatában együtt ingunk küzdétTt, hogy stég frissük *Ayő*elem gyümölcséit* amelyeknek Anglia, réséére abban kell állaniók, hogy lehetetlenné tegye a jövőben a hasonlóan borzalmas háború le ha tőségét, Jbnini a közön harcban még csodáltuk as önök hasié* érőfsssitéseit, olyan tiszte le tt'«2 vagyunk most as olass neméét odaadó buzgóéágáért.„ amellyel a mostani génuai értekezleten is a tartós béke elérésé érdé képien kitartással és f nsetlenséggel fáradósott. Írről as értekezletről elmondhatom, pgy k i tünW sz'e rvé se te „ami as önök érdeme „kj/yik legfőbb érőáség* -—annak a hékemünek,m$lymk felépítésein szüntelenül dol~ gosmk,.8tgyjéh stég uraim,as as érzésémjhogy ennek alapjait itt raktuk l* t *Őt talán néhány oszlopát is „tia azután befejeződött a ma fölépítésé f *agy$?i tdsmia igén nagy hálával tartozik majd ennek as értekezletnek é* én már most lerovom orssápom elisme* rését az olass kormány iramig azért a munkájáért , <BWS#llyél léke* tővé tett* „hogy— 5 ; —-—;—-Les as érte ke siet oly bámulatos szerveseibsn végesnetté munkálatait* ~ - 4 mi országaink demokráciái asonban .remélem, a nyugat harmadik nagy demokráciájával is együtt fognak működni, hogy meekoronázzuk as annyi áldozattal és fiaink & érpatakjaival megssentelt kösös munkái.1**9* volt a harc,mind*n félelme teesebével és ssörnyus ég évéig lé gyén kösös a fáradozásunk,hogy a f ilágot visszavezessük a béke mesgyéjére .amelyről soha ne térünk lé többé* A lakomán résztvevők a beszéd folyamán ismételten pereokig él jenest ék lloyd Georgiát .szavai végestével pedig felálltak és hosszamon megtapsolták és éltették* tzután Faota miniszterelnök mondott felköszöntőt* Hálásan mmégkössőnte Lloyd George elismerő szavait és kifejtét* te 9 hogy Olasorszdgnak barátsága Anglia iránt nemcsak az olasz hagyományos politikának as elvé,hanem az olasz népnek lelke mélyén őrzött érzelme'* Az olasz nemzeta politikai reáMáSok iránti finom érzékével 'fölismerte\,hagu angfia és Olaszország között ninasének összeütközésre vagy érdekellentétre vsető okok, hanem ellenkezőleg szellemi rokonság van közöttük és Angliát s Olaszországot a politikai főbb irányélvek közössége kapcsolja ÖSSSé* t , *l *MÍM**** demokráciáig folytatitq eustán FacéaL világos kép*t alkottak maguknak a Jövő alakuldsdroJm^ amely 0tgMo$za a •ors^ákJsAíiUsdra tör faő.munkásosztály pkerü2fre tétlent z fokosatoshrnUkedéséhtbUn-a tekintetben és t törekvések jo* gosságának el isme résében as angol é* az olass népnek dicsősém ges hagyományai vonnqkí ame Igékről nem szándékoznák lemondania Annál a b*n*9 kaposolafadlffovaí amely a belső és a külső f olitika kőzett van" nem feliét csodálni 1 , hogy r a két nemzet*** Szett sok olyan érintkezőpont vanL hogy nemzetközi akcióik során párhuzamos irányban^-hqladnaSQ A génuai értekezletén is VMLZl f* ö * ika myonascn as ösvényén haladt { , mélkUlL hogy azt lehetne mndanj^ hogy as r egyik vagy a másik sMsslttt* saJékamdllóés független Jellege igy hrténi ^ K atán* hogy mali* és Olaszországteljes ösislangban igyo,<**tt <ÍJ>*oifAm^^ « vita során 9 f\lmerulf*ll*nt*lUe*t a mggyőzé* esskőseim kiküszöbölni, rámutat pán^rraZ hogy an emzeUtközö 11 i nése tel téréseknek b0M ké$ megegyesésssl való elintézésé célravezetőbb* mint a kény* szerre ég. az érőhatalcmra^alapitptt politika,, tsért foglal mindké$ nemzet állást a f$g mi r késések korlátozása és hadi szergyár tó üaemek száménak csökkentése mllhtt* valamint amellettl hogy a *9*s*t«k *6rt fcljls mér lékbei hélyreállitiasséh Ma ést slértQk^ akkor** nemzetek ismét /Fii hé *i 9 |wn*a ,^ * megszakadt fonalát és ftfépithm¥ tik a háború követelte dlSösatoktdl leromlott országok boldoguld* sukai* > ' 4rdénuai értekezletén együttesen küzdöttünk? hogy mfjlőbb h*követksssék Wurópa gazdasági talpraállásának a napja* Shbén>4 Urihoéoüftkbsn egyidejűleg az általános .európai éras\és Angiié U Olaszország yaönfeges érdekei is vezettek bennünWU $inM két országnak legfőbb érdeké^ hogy egész turóvában az intenzív munka üteme váljék>leh«tSjvé% hogy a ke r«3k*d«7hm t megélénküljön^ és megnyíljanak azo£ a források 1 , amelyükből a nyers termények arádnak és az árucsere 1 , arháború és a forradalmak vészes pusstim t$*ai utánWM^^Í ^hjs a kultúra követelménye inl*<— megfelelő mértékben lebonyolódhatik» Ma ist elértük^ *M héri tvttuk a munkanélküliség, szociális veszedelmei is | A génuai érteke sieti amint természetes is f néhány hét** lisfof&ása alatt bgru hátrahagyott* Mindazonáltal sikerült neki főfeladata gyanánt megnyitni ***** öMlysn az olyan^nagu gazdasági égjység^ tllí/ií 2 *** A** MMt *T*«J>*«^«3««*»** furópa asJaaságí életének a vérkeringésébe A modern politika lényegében gasdasd* gi niliH**. ésért^ minden érőnkhöz szolgálnunk kell azokat a • •*ntf p **»^**^«wiJ*J? a aasdasMi követelmények helyes felismerek sévsl a célsssrüés éredményss J általános politika érvénye sülé* sére vezetnek* Olassormqdg Uswke>PÖ, hogy *hb*n a kérdésben ugymugu érés és gendolkpsm mjai d nagy Irit birodalom^ > Facta végül ismételten megköszönté lloyd &eorge elismerő szavait -és poharai as angol németre és kivált képviselőjévé,, • miniszterelnökre üritjim * f • A* olqss sajtó L n*vében O-uglielmo tmanuel üdvösölté lloyd 9*org*ot és fojeste ki a$ angol és amerikai sajtó iránt az olasz UjSágirók köszönetét 9 mire az amerikai hirlapirók nevében imtth köszönte meg as olasz rendkívül szívélyes vendégssére tetőt* lloyd e*úrv« azután szívélyesen elbúcsúzott és a lakomán résztvevőik lelkes ünneplésé közben a vasútra haj tat ott,hogy különvonaton -fártsen át hazautazzék, /MTI/ m ' .itWL • _ i — • iV ü v L - h ..láiaí? ... •' cvárla-i Berlin > 74 ; .Hollandia :)03 71 tófttokrk f>24 50 '\ ondón 2b, ?áriB 47 5?, Milano 26 9b; Brussel ''•.o.GO K, baoapeet 0 .66, Zto>i; 1 .f t Bo.ia od5, Varsó ,Z, béc? 0 5 1/4.. Cíjztr . bélyett 0 b L/A / M L1 / ÍB e r 1 I a má. as 2C i éi4}i4% ./dfvi^a^árla-t/. AiLater • IV7-. Antwerpen 2. r 3o. Milano 1559, ;,ondcn fje^york oüSbi ; rari. w /oo-, S?á!le™ 0.0; M?* 3..02 1/2 Prága 571,Budapeat B6,.50 /Uflj