Napi Hírek, 1922. május/2
1922-05-19 [0036]
Csicserin, kijelenti, hogy az orosz delegáció a gazdasági -bizottságbatií • több ielwbartassal élt, amelyekhez továbbra is ragaszkodik. Oroszország mindenekelőtt tiltakoz ik az ellen, hogy delegációjá ba munkaügyi albizotts ágb an képviselve/ nem volt?, annak ellenére, hogy az orosz alkotmány a munkásszerve z eteken ayug- szik. Kifogást kell emelnie továbbá a 6. cikkely ellen, amely a v munkáról szól és a munkások k ö zr emuk ö dós ének fontosságát hangsulyoUa, Fájdalmasan nélkülözi továbbá a műnkásyédelemről szóló fejezetet különösen pedig a munkanélküliek segélyezését. A szocializálásról.^ is alig esett szó. Ha Európában produktív munkához akarunk jutni/elsősorban a munkások helyzeten kell javítanunk. Csicserin ezután azt kifogásolja,, a 21. cikkelyben, amely a washingtoni munkakonferenciáról szól, az államok a nyolcórai munkaidő elvét nem fogadták el. Sgyebként pedig a gazdasági bizottság jelentésében általánosságban kifogasolandó, hogy hiányzik belőle azoknak az uj eszméknek bátorsága,amelyek a világot mozgatják. Ezek az eszmék nem nyertek bebocsátást a bizottságba es a jelentésbe. A régi vizeken tovább lubickolunk. Ilymódon a szovjetdelegáció nézete szerint sohasem/juthatunk el a Világgazdaság igazi újjáéledéséhez. Csicserin végül kijelenti, hogy a gazdasági bizottság határozatait a felsorolt fehtartásokkal elfogadja. Colrat arra a szemrehányásra, hogy az orosz delegáció a munkaügyi albizottságban nem volt képviselve, kijelenti,'hogy Csicserin azzal 3 kifejezéssel élt, hogy az orosz delegációt a munkaügyi bizottságból kirekesztettél:, nem áll. Az oroszok, épugy mint sok más nemzet, a bizottságban nem volt képviselve. Ag orosz delegátusok általában igen keveset '-vitatkoztak a bizottságokban és ezért nem shabad csodálkozniuk, hogy őket az albizottságba nem választották bt, Ami Csic3erin többi, élesebb szemrehányásait illeti,a szónoknak av. a nézete, hogy Oroszországot mostani helyzete nem jogosítja fel arra,hogy más nemzeteket megleckéztessen. Motta svájci delegátus e kijelentés kapcsán izgatott hangon tiltakozik Csicserin szemrehányásai ellen, amelyeket magára és hazájára kell vonatkoztatnia. Svágc már rég behozta a nyolcórai munkaidőt, de nen tartotta helyesnek, hogy most ,ár nemzetközileg lekösse magát és^szerződésben a nyolcórai munkaidő mellett foglaljon állást, mivel előbb ezen a t«ren tapasztalatokat óhajt szerezni. ,Motta hangsúlyozza, hogy Svájcnak* mindig kitűnő szociális törvényhozása volt és a munkasok helyzetének javításában gyakran a többi nemzet előtt járt. ÍTem hagyhatja ellenvetés nélkül azt az • állítást^ hogy Svájcban a demokratikus szellem hiánya^volt észlelhető. Svájc mindig megértést tanúsított a munkásság szükségletei iránt. Miután több szónok nem jelentkezett, Pacta elnök a gazdasági bizottság határozatait elfogadottaknak jelentette ki. \z elnök ezután Sohanzer olasz külü. yminiszternfek adta meg a szót, aki mint a politikai b:i zottság határozatainak előadója, nagy vonásokban' megismételte azt, amit tegnap mint a politikai bizottság előadója elmondott. Csak annyit tett hozzá, vajha a korlátolt garanciális békeszerződés a nagy garanciális békeszerződésnek jó előjel® volna. Sohanzer ezután felolvassa a politikai bizottság határozatait. Pettin holland delegátus, a részletes vita első szónoka, kijelenti, hogy Hollandia nemzeti kötelességének tartja, hogy a népeknek egymáshoz való viszonyát megjavítsa. Hollandia toletelhetőleg mindént el fog követni,hogy a szakértői bizottságot, amely a genovai konferencia folytatása, méltóan fogadja. Ez nem lesz könnyű, dolog, mert az olasz vendégszeretettel való összehasonlítás nagy kötelességet ró reá. Hollandia azonban igyekezni fog, hogy megteremtse azt a nemzetközi atmoszférát amelyet Lloyd ídeorge a munka sikere szempontjából elengedhetetlennek tartotí. Beszédét azzal a kívánsággal fejezi be, hogy a munka Hollandiában teljes sikerrel járjon. halvenankas litván delegátus, aki ezután szót kér, kijelenti, hogy a status quot nem fogdhatja el a garanciális békeszerződés alapjául, még akkor sem, ha provizóriumról van szó. Litvániának Lengyelországgal a határkérdésben békésen meg kell egyeznie. Pacta többÍzben félbeszakítja a szónokot és figyelmezteti arra, hogy Lengyelországgal való viszálya nem tartozik a záróülés napirendjére. Galvenankas azonban tovább beszél, miközben á tolmácsok még a figyelmeztetések lefordításánál tartanak. Faotának csak üggyel-bajjal sikerül a litván delegátust beszéde megrövidítésére birnd es ezután a hollandiai kormánynak a genovai konferencia nevében köszönetet mond. Skirmunt a lengyel delegáció nevében visszautasítja a litván delegátus állításait. Utal arra, hogy a népszövetség épen tegnap újra megállapította a lengyel-litván ideiglenes határvonalat. Lengyelország a népszövetség döntését elismeri. Még abban az esetben is, ha Litvánia a garanciális békeszerződésbe belepni nem szándékoznék, Lengyelország kijelenti,, hogy Litvánia > megtámadására nem gondol, és Litvániát de"jure elismerni mindenkor kész. Pacta ezt a szónokot is'felkéri, hogy ne foglalkozzék a két ország közt folyó vitával és azt a kérdést intézi az orosz delegációhoz, hogy a korlátolt garanciális békeszerződésbe hajlandó-e belépni. Csicserin kijelenti, hogy Oroszország az albizottság tár« e j. ti
