Napi Hírek, 1922. május/2
1922-05-26 [0036]
tatás/ A miniszterelnök széket moadottas Európában megvan a békekötés, nyilvánvaló azonban, hogy a háborús légkör tovább megmaradt és erről sokat beszélhetnék. Ezt azonban hagyjuk jelenleg. Tény az, hogy mialatt az értekezlet ülésezett, tekintélyes számú csapatok vonultak a határok felé és Európában a nemzetközi gyanú ás a fenyegető bonyodalmak atmoszférája uralkodott. Harmincnégy nemzet képviselő^ült a tárgyaló asztalnál„ Ott ültek az oresz kiküldöttek, akik több emberi nyomorúságot, pusztulást és éhínséget képviseltek, mint a többi nemzet., : együttvéve és hozzá a többiek részéről várható minden segítség legkisebb kilátása nélkül. Kilátástalan Oroszország számára, bármilyen kormánya volna ia, hogy kiemelkedjék a piszok és nyomorúság mocsarából. Az orosz nép bátor nép, loyalis és türelmes,képes a legnagyobb, legönzetlenebb odaadásra. Az orosz nép azonban szomszédaira aézve a legnagyobb mértékben félelmetes is lehet. Ott ültek azok a férfiak, akiknek jelenleg elvitathatatlan joguk, hogy ezta félelmetes, most végső szükségben sínylődő népet képviseljék. Az oroszok csak általuk^léphettek érintkezésbe a külvilággal, csak általuk lehet őket megmenteni MM éhségtől és pusztulástól. Oroszország kincsei hozzáférhetetlenek maradnak e férfiak nélkül a világ többi nemzet© számára, ük döntik el béke legyena Oroszországgal vagy háború. Az volt a kérdés,vájjon Oroszország előrenyomuljon-e vagy visszavonuljon-e azzal a másfél millió emberrel, aki még ma is fegyverben áll és azzal a négy millió emberíixp3^íut^artalékkal s amely akár holnap készen állhat az indulásra. Három lehetőség áll előttünk: Vagy erőszakot"alkalmazunk, amit már egyszer mepróbáltunk sikertelenül, vagy átengedjük Oroszországot a sorsának ,amig jobbakaratu és elfogadt hatóbb kormánya lesz, végül pedig az úgynevezett jgk±3e£n±a; Pitt-féle politika; lehetősége. Az első eshetőség Génuában egyáltalán nem került szóba* A második eshetőséget sem javasolta senki, amely azt jelentené, ha kénytelenek volnánk azt alkalmazni, hogy Oroszországot sorsára bízzuk, mind- /oie-i*v addig, amíg az megváltozik. Ezt a politikát sem indítványozta Génuában senki. Ha most mégis foglalkozom vele, ez csak azért történik, mert s&ak ez az egy ut marad csupán számunkra, ha a harmadik lehetőség nem járna eredménnyel, ha Oroszországot sorsára bízzuk, míg jelenlegi kormánya visszalép, akkor az a kérdés s mi jön ezután^ 1fégy még szélsőségesebb kommunista Szervezet vagy esetleg katonai uralom 0 Akadna-e valaki, kérdezte Lloyd George', aki hajlandó ilyen politika mellett Európa békéjét biztosítani. Lloyd George azután a német-orosz megegyezésről szólott. Az egyezmény Németország részérői mindenesetre xxhxxsx hiba volt, Sem akar kitérni a katonai megállapodásokra vonatkozó ügyetlen megtévesztésekre, amelyek a könnyen hivők kivételével senkit sem tévesztenek meg, de vegyük csak fontolóra ebben a pillanatban, mi az egyezmény jelentősége. Ez a két ű&gy nemzet üizonyos mértéieben szövetségben áll. Mindkettő olyasmit követett el, ami őket a többi nemzetek előtt diszkreditálja. Nem tartoznak bele szorosan a nemzetek társaságába. Aláirtuk velük a békeszerződést, névleg az egyenlőség talaján állunk velük szemben, de a többi nemzettel szemben bizonyos jobbágyi érzésük van. Ezek voltak a jelenlegi helyzet alapvető körülményei, amelyek mindenesetre eléggé indokoltak voltak. A Jtét nemzet az értekezleten közösen érezte azt a bánásmódot, amelyet a társaság olyan emberekkel szemben szokott tanusitani 8 akik méltatlanul viselkedtek, A szerencsétlenség közössége áll fenn közöttük, közösség a megalázattságban ós abban, amit rossz bánásmódnak tekintettek, A nehézség^mutatkoztak a bizottságokbania.Ezek .—_ érzések, amelyekből az erős barátság keletkezik, íviit jelent'ezí Szeretném, ha a ház elképzelni tudná az ebben rejlő lehetőségeket. Németországot leszereltük, aa szükséges, még védtelenebbé tehetjük. Egyet azonban nem tehetünk, JKem akadályozhatjuk meg Németországot, hogy felfegyverezze az oroszokat, ha zsxnAxkkfcáíkk mindkettőt kétségbeesésbe hajszoljuk. Németország gazdaságilag nem állithatja nelyre Oroszországot, mert nincs meg hozzá a szükséges tőkéje. Nem igy áll a dolog a fegyverkezéssel. Az egyik országban megvan a szükséges természetes nyersanyag, a másikban a technikai készség* Mindí^lehetőséget tekin- tétbe kell venni. Én remélem, - Lloyd George minden egyes szót hang- í súlyozott,* minden szónál rácsapva az előtte álló dobozra - remélem, hogy nem kell egynéhány éven belül emlékeztetnem erre az intésre, Bizom benne, hogy nem fog rákerülni a sor arra, hogy visszatérjek erre az intésre, amelyet a jelenlegi viazoxiyokból folyó veszélyek pillanatában most ki-kéli mondanom. A néhány, éven belül beállható eseményekre vonatkozólag az .államférfiak dolga:fl&*/€f*(U<t.. Pelhivom erre a tisztelt Ház figyelmét} es a Ház kaftviselS egy nagy'nemzet és egy nagy birodalotsi felelősségét, sőt nem ezét a birodalomét, hanem egész Europá/ét. Az angol birodalom küldöttsége összeült, hogy tárgyaljon mind- ' ezekről a körülményekről, Kanada, Ausztrália, Afrika, Ujzeland, és india képviselői elmondták véleményüket és egyhangúlag ugyanarra a követkéz-/***' tetéske jutottak, minti hogy tudniillik a világbéke érdekében mindent el kell követni ós bármikep vélekedjünk is a szovjet-kormányról, okvetlenül szükséges a megegyezés Oroszországgal.Génuában nehezen ment a tárgyalás az oroszokkal, mert Oroszország vonakodott elismejooii a régebbi adósságokat, nem akarta megszüntetni a magántulajdon elkobozását és mert agyanazokhoz a nemzetekhez fordult hitelért, amelyeknek követeléseit nem akarta teljesíteni s amelyeknek birtokait elkobozta. Ezt a kérdést a tárgyalások elején kétnapos tanácskozáson részletesen megbeszeltük Franciaország, Belgium és Olaszország képviselői, a hadügyi államtitkár és énmagam a szovjetkormány kiküldötteivel. Lloyd George ezután ismertette a maga álláspontját, a javaslatokat, amelyekkel a tanácskozás alatt előállott, és a fogadtatást, amelyre azok találtak, Mielőtt megmondhatjuk nekik, hogy milyen moratóriumot biztosithatunk nekik, mindenekelőtt tudnunk kell mit szándékoznak tenni, hogy Oroszországot egészséges gazdasági alapokra fektessék. Az üzleti fejtegetéseknek ez szolgált alapul. Az első kiftivás a szovjetkormánynak az a követelése volt, ho gy térítsük meg a hadikárokat^ )5000 millió font «fcerj 1 agmyi —i(cs ekélyj 'ósazegfyre támasztottak igényt. «ÍÍ kijelentettük, hogyezt az igényt nem ismerhetjük el /Tetszés/, és C3ak arra a körülményre lenetünk tekintettél, hogy Oroszország is szenvedett a.
