Napi Hírek, 1922. május/2
1922-05-22 [0036]
A 350 teritékes banketten Preszly Elemér dr, főispán mondotta . aa első pohárköszöntőt a kormányzóra. Azután Patonay Dezső református^ lelkész a miniszterelnököt köszöntötte fel* Bethlen István grőf,.megkÖ3zönvén az üdvözlést, történelmi visszapillantást vetett Erdélynek a Báthoryak alatti korszakára, amikor a Báthoryak gyanakvó* szemmel néztek mindenkit, aki Erdély közeleteben szerepelt. Ezt a politikát ma is sokan folytatják. Radikalizmus minden^tekin- . télyt leránt a sárba, mert tudja, hogy ha ebben az országban tekintélyes emberek vezetik az ország sorsát, az nem az ő malmukra hajtja a vizet* Megtámadják a történelmi tradíciókat, mindazt, ami nemzeti, és mindazt, ami konzervatív eret jelent. Mi nem helyeseljük a fehér radikalizmust sem. Bontó jelszavakkal, a gyűlölet szitásával, a felekezeti ellentétek kiélezésével bontják meg a nemzetet ós nem tűrik, hogy magyar a magyarral egységesen dolgozzék. Örömmel látom, hogy Nagykőrös polgárainak lelkében sem az egyik, sem a másik radikalizmus nem talált talajra. Ezután Jalsovitzky Sándor miniszteri tanácsos Ráday Gedeon" grófot köszöntötte, majd Irházy József gazdálkodó mondotta el saját szerzeményű, verses köszöntőjét szintén Ráday Gedeon grófra. Síömbös Gyula is felszólalt, A miniszterelnök kiséretével 2 őra 50 perckor folytatta utjat Czegléd felé. Czegléden a miniszterelnököt Sárkány Gyula polgármester üdvözölte! Czegléd városának közönségét Kossuth eszméi hevítik, mondotta, ós meg van győződve róla, hogy Nagyméltóságod az ország sorsát ezeknek az eszméknek szem előtt tartásával fogja irányítani. * Bethlen István grőf megköszönte az üdvözlést és a következőket mondotta: Mi azért jöttünk, hogy az egység gondolatát hirdessük* hogy szembeszálljunk a demagógia minden fajávalj a jobb- és a balszárnyéval egyaránt, mert ezt az országot a demagógia tette tönkre, és ennek megszűnése utan fog csak ez az ország talpraállni. Ettől a demagógiától nem félünk, nem tartunk tőle, mert érezzük, hogy az ország többsége mellettünk van. Erezzük,, hogy az ország kijózanodott, mert-tudja azt } hogy ezt az országot-becsületes munkával alapították meg, becsületes munkával tartották meg es a jövőbea is csak becsületes munkával tartható meg. Őrizzék meg hiiBüket, őrizzék meg bizalmukat az Egységes Part iránt, mert ez a párt az országot talpra fogja állítani minden törekvés ellenere is, mely utunkba áll es amely nap-nap után köveket-hengerget az utunkra. A miniszterelnök ezután kiséretével kocsiba szállt és a közönség tömör soraitól kisérve az Arpád-térre hajtatott, ahol a varosház erkély á^rőlm«rv<tíák«l a beszédeket. v \ A városház előttijbéren háromnegyed nogy órakor f kezdődött? a népgyűlés. A miniszterelnömBt a magyar ruhás asszonyok és leányok hosszú sorfala virágesővel fogadta. Br.Hitter Miklósné ás Várossy Mariska külön nyújtottak át virágcsokrot a miniszterelnöknek. A népgyűlést Antal Antal, Czegléd város egységes pártf elnöke nyitotta meg, utána Gombos Lajos, az Egységes Párt hivatalos jelöltje, mondotta el programmbeszádét. Gombos Lajos beszédében az ókori perzsákat említette meg, akik^ legszentebb helyeiknek tekintették családjuk^ őseik temetkezési helyét es ezeket a temetkezési helyeket, sírboltokat barmi áron is - ha kellett, eletükkel is, - megvédték és megmentették. Ha körülnézünk Csonka-Magyarcrzágon, ma is találunk ilyen temetkezési helyeket és pedig a megszállott területeken. Nekünk is az legyen a programmunk, hogye&kdfcetemetkezesi helyeket az ősi perzsák példájára ssintén^visszaszerezzük./Ezután Bethlen Is±ván emelkedett szólásra* A miniszterelnök beszédében rámutatott arra, hogy azért járja be az országot, hogy " egy egységes táborba gyűjtse a magyar népet. Eljött Czegl'őd városába is, abba a régi függetlenségi érzelmű varosba* amely kitartott Kossuth neve mellett mindig-.• Nem u^ függetlenségi pártra van szükség ebben az országra, mert a -függetlenségi part a mi partunk, a ml táborunk. Régen küzdöttünk függetlenségünkért, amelyet most meg is kaptunk a trianoni békében, de amelyben nincsen koszo.net Mi azt akarjuk,. hogy békeUegyen és ezért akarjuk függetlenségünket is, mert függetleuség nélkül nem lehet béke Európában •/Ugy van! Ugy van!/. Most - uj függetlenségi , harcra indultunk ős arra kell.törekednünk, hogy sa^at sorainkban a rendet, az összetartást és az együttérzést ápoljuk, helyreallitsukyne«t ezek nélkül ez a csonka Magyarország is el fog pusztulni és prédául fog esni azoknak, akik ürggyet és alkalmat keresnek arra, hogy rajtunk törjenek. Reálpolitikát kell követnünk és nem szabad hallgatnunk azokra, akik nemzeti királyságot prédikálnak, másutt pedig épen ezrei ellenkezőket hirdetnek. Vannak, akik eljönnek Czegl.édre és a felekezeti békét bontják meg és megbontják az Önök sorait csak azért, mert tudják, hogy ezáltal meghomlik a mi^eronk is. Megbomlik az az erő, amely ma a függetlenség szolgálatában áll. Ne hallgassanak ezekre a férfiakra, mert ezek nem függetlenségi emberek, hanem árulói a függetlenségnek. Mi kezet adtunk minden társadalai osztálynak, felekezeti különbség nélkül, inert eDherv van ez erő. A kisgazdatársadalómmal azért fogtunk kezet, mert ez as országnak az a. rétege, amelynek szeles vállaira fel lehet építeni az országot. Mi azonban nem követünk egyoldalú kisgazdapolitikát. Mi a mafeunk részéről az iparos-, & kereskedő-es a többi társadalmi osztályt is saját körünkben akarjuk látni, mert a-társadalom olyan, mint egy nagy gépezet. Ha csak egy szelepét vesszük is ki, a gépezet nem képes tovább működni./Ugy van! Ugy van!/. Az iparosság érdekeit is fel kívánjuk karolni. Ennek az országnak egyik gazdaságiba, hogy a külföldről kénytelen magát ruházni, sok mindent onnan kell beszereznie, és ennek az a következménye, hogy kereskedelmi mérlegünk passzia sok-sok milliárddal* az a következménye, hogy pénzünk értéke leromlott, hogy nagy az adóteher, melyet a polgárokra róni kénytelenek vagyunk. Az iparososztályt erőssé kell tenni ábbol a célból, hogy az ország saját szükségleteit saját ternclésével legyen képes fedezni. Nem vagyunk ellenségei a munkásosztálynak sem. Azokj akik nagukar^rmtinkásosztály kizárólagos védo$/#ek adják ki, ép azok, akik kát evvel ezelőtt nem eresztették be a munkásosztály képviselőit a parlamentbe. Mi nem félünk a munkásoktól, mi ott akarjuk látni a munkásosztály képviselőit a parlamentben, hogy szembenézzünk h>el.űk, rés ha tudunk, együtt is működ* ^jünk -velük,, A legsúlyosabb teher* az értelmiség vállaira nehezedik. Az értelmiség 4 tekintélyes része kénytelen volt az .* " li idegen uralom alá KerjJLlt területről ebbe az országrészbe menekülni. A fix-fizetésből elo köztisztviselők a pénz értékének csökkenése folytán nap-nap után nyomornak vannak kitéve. Ez a kormány az. mely velük szemben teljesítette kötelességét és teljesíteni fogja a jövőben is. A mi politikánk az összes társadalmi osztályok egyforma felkarolása, egyesítése és erőssé tétele, /Éljenzés/. A mi pártunk az egység jelszavát irta ki zászlajára és arra kérem önöket, teremtsék, meg ezt az egységet saját soraikban, sorakozzanak ennek a partnak zászlaja alá, mert akkor elkövetkezik az az idő amikor a magyar egységes less, 'Ojcől lesz tekintélye a külföldön azoknak, akik s nemzet megbízásából a külföld előtt megjelennek ós újból megkezdődi* az az idő, amikor Nagy-Magyarországunk lesz* p A minisztereinők beszédét zugő éljenzéssel fogadta a tömeg* v Utána frőnay. György báró mondott beszédet, ( ^^^pcéxé^-•K&r&Ö&ezá& J
