Napi Hírek, 1922. május/1

1922-05-06 [0035]

I o n <i o a, május 5. /'Reuter./ A vas- és aoélgyárosok la," on'iún Shortt "belügyi államtitkár kijelentette, hogy a sajtó közleményeiből kivehető, hjgy Genovában Aögüa^s Fraaoiaor*? »zá^

; képviselői közt nagy nezei±ülók>a<íg vau. ^ényleg azonban nincs > köztük nézetkülönbség. Lloyd George és koUngal személyes yiszorovai e-^vmáshoz és Franciaország k ép vi se lő ih e z*

!- oly s zivelyes $ta ö ar utg a jo s, amilyen csak lehet. Kijelentheti, hogy Franciaország epoly- élénken • • Jhajtja ^^britannia szövetségét ós barátságát fentartani, mlöl£»zok, akikhez most beszél. Lloyd George mindent elkövet,hogy a nx^r nehézségeket leküzdje, még pedig oly erővel, aminőt csak^igen kevfseő mutathatok fel. Hiszi és reméli, hogy Lloyd George fáradozásait celjes siker fogja kis érni,/MTI./ B e r 1 i n,májU3 5. A birodalmi gyűlés tisztviselobizottságe a tisztviselői törvény 30. szakaszát a következő•szövegezésben föladta el: A hivatalnoki tanácsokat ^az a törekvés kell,.:ogy vezc reTiS hogy a tisztviselők kötelességérzetet es munkakedvet az égSa^h.o*3vatq bizalom ápolása és a felebbvalóikhoz való bizalom fokozásával

1 emeljék és hogy megbízható, kötelességtudó tisztviselői far fentartását előmozdítsák,/MTI./ § L o n d o n , május 5. Frank Wild, Shakleton utódja a Quost parancsnoki állasában a Daily Mailhez intézett táviratában részletesen közli natezer mertföldes utazásának viszontagságait. 2800 mértföldet kellett jegtorlasiokon keresztül megtenniök, amig a közvetlen veszedelemből kijuthattak. Az expediciő a legdélibb pontot a déli sarkkör utolsá kvadránsában érte el, ahol a fenékmérések alapján kiszámították, hogy az Antarktisz szárazföldjének közvetlen közelében vannak. A délisarki kontamemsnekama pontja ez, amelyre ember még nem tette . lábát, de Wildéknek sem adatott meg az a szerencse, hogy lobogójukat e ponton kitűzhettek volna. Az áthatolhatatlan jégtorlasz* a kis Quest-et összeroppantással fenyegette ugy, hogy kénytelenek voltak a visszatérésre gondolni. Ez azonban csak óráási nehézségek árán sikerült. A hajő kétszeri nekifutás után beleszorult a jégbe, a nyilt viz befagyott és hosszabb ideig tartózkodtak az emiitett földrész közelében, amelyet hasonló'körülmények köztes körülbelül ugyanabból a távolságból szemlélt az 1840. évi expedíció alkalmával Ross. Szerencsére a meleg északi áramlat segitségóre jott a hajónak, rianást vágott a jégkőregen és az igy keletkezett csatorSj

e

,

st eljuthatott a déli Snatland-szigetekhez, A szigetek egyikén kikötöttek és elszigeteltségükben odáig jutottak, hogy szén hiján kénytelenek voltak fókahájjal fűteni. A shetlandi kényszerű tartózkodás erédménye:néhány fontos földrajzi"ős oceanográfiai megfigyelés, i Al ¥^

é

& nóvekedtével az expedíció* elhatározta, hogy a szélre bizza a najőt és igyekszik ellavirozni a szigetcsoport egy tévoíabbeső is alkalmasabb pontjára, ahol már annak idején Shakleton is vesztegelt és áttelelt. A hajót azonban váratlan és heves vihar észak felé teritette el as iránytól, miközben csaknem zátonyra jutottak és kénytelenek voltak szenüknek utolsó maradványát arra használni fel, hogy visszatérjenek Délgeorgx&oa. /Mii./ ti Paris, május 6. Estournelle de Sons tant* szenátor Doumerjjue szenátorhoz, a szenátus külügyi bizottsága elnökéhez levelet intézett, amely a bizottságnak a külpolitikai helyzetről tegnapelőtt folytatott félhivatalos megbeszélésére /vonatkozik. A lapok, irja a szei nátor, a megbeszélésről oly^közleményt adtak ki, amely heljres ugyan, amennyiben a szenátus külügyi bizottságának Belgium iránt érzett ro$kon'szetivéről szól, de amely mégis tendenciózusnak minositendő, mert yrra enged következtetni^ hogv a bizottság egyhangúlag jóváhagyta Poincarénak ama szóbeli es Írásbeli nyilatkozatait, amelyeket a má~ jus 31.-e után Németország ellen életbeléptetendő szankciókról tett, A aeenátor^belátta ugyan esetleges katonai müveletek lehetőségét, amelyeket Franciaország egymaga hajtana végre, de mindenesetre oly álláspontra helyezkedett, amely szerint Franciaország, ha ésszerű* módon akarja Jiíén-e tor slagot kötelezettségei teljeltésere rábirni, csak szövetségeseivel együtt járhat el. Ha a szenátor azt hitte volna, hogy a megbeszélésről jegyzőkönyvet adnak lei, az^elnök pártatlanságahoz fordult volna avégből, hogy az ő véleményét is vegyék be gr jegyzőkönyvbe, /MTI./ Bukares t .május 6* /A M.T.I. tudósitójának jelentése./ Lupényből jelentik: A (király tegnap ideérkezett és a bányakatasztrófa áldozatainak hozzátartozói k/>zt adományokat osztott szét, majd viszszatért Cotrocenibe. /,Tt<*gu^ Bukarest, május 6. / A M.t.i. tudósitájának jelentése. / A Dacia külön tudósítója Szófiából anarch£dta-forradalmi jellegű • jyéres tüntetésekről küld jelentéseket,. Midőn a rendőrség fel akart 1 oszlatni egy titkos gyűlést, a gyülésezők több rendőrt,lelőttek. A segítségre siető katonaságot bombákkal dobálták. Sok holott és sebesült volt. Hoasonló esetek fordultak elő Plevnoban és PhilippopdVjliszban. Bukarest, május 6. /k M.T.I. tudósitájának jelentése./ J. kormány intézkedéseket tett, hogy egész Erdélyben kezdjék meg a földosztást. Elsősorban állami földeket osztanak fel, melyeknek kisajátítása nem szükséges, azután a holt kéz birtokait, amelyeket egész terjedelmükben kisajátítanak és végül magántulajdonban lévő földeket, melyeknek kisajátítása folyamatban van, Bukares t,május 5. /A Magyar Távirati Iroda tudósítójának jelentése./A minisztertanáoj^ elhatározta, hogy Ujdobrudzsában a hadizőnát (

a Túrtuk a ja-Bazard'zsik-Balticz-vonaltól délre harminc kilométerről tizenöt kilométerre csökkenti. § lk o n d o n , május 5. Az Bveníng Standard minukatársa beszél- , getést folytatott Sir Bobért Walely Cöhennel, á Shell Company igazgatójával, A beszélgetés folyamán Sir Cohen a következőket mondotta: Megfelel a valóságnak^hogy a forradalom óta többször*megkíséreltük, hogy visszaszerezzük Oroszországban levő tulajdonunkat és az is igaz, hogy visszautasítottunk minden olyan intézkedést, amelynek következteben érdekeink mis érdekekkel szemben háttérbe szorultak volna. Bem testünk semmi elyauxintézkedéstva szövetségeseknek erre a tárgyra vonatkozó határozatain kivül. Jövedelmező és hatalmas fekvőségeink vannak az összes orosz olajmezőkön. Már a háború előtt óriási ango|,, tőke volt Oroszországban. Ennek a vagyonnak a jövője attól függ, milyen'megegyezés jön létre a két kormány között. Sir Róbert Cohen kijelentette, hogy a Shell Company biztosította az angol kormányt, nogy nem lép szerződésre a szovjetkormánnyal. A Londonban működő orosz társaság nemrégiben eladott néhány hajórakomány olajat és a Shell Company volt egyik vevője, noha tudta, hogy sajátját veszi mag. Mihelyt egyszer megindul a rendszeres olajkivitel Oroszországból, sokkal tekintélyesebb lesz, mint volt a háború előtt, Ennek a jelenségnek okavaz, hogy a nagjr orosz vállalatok, amelyek számottevő fogyasztók voltak, most már kevésbbé jönnek tekintetbe. Jólinformált londoni körökben elhamarkodottnak tartják azt a feltevést, hogy a szovjetkormány nagy engedményeket tett volna az olajkérdésben. Egy angol szindikátus megkísérelte, hogy a moszkvai kormány vélemenve t az olajkérdésban megUetífk, a kormány azonban még^nem tudja, hogy milyen álláspontot foglaljon el. Jelenleg még ninos megállapodás sem a nagy engedményekre, sem pedig az olajkutak kiaknázására. /MTI/.