Napi Hírek, 1922. május/1
1922-05-05 [0035]
Bocs, május 5 ."A nemzetgyűlés ma elsősorban a ssocialdérüokratákaök a hiTSiusőgrox csaló ''sürgüs interpellációját tárgyalta. Az intő polláoió* többek között ast a k.'rdési int őz i a Icormányltoz, bajlaudo-e a aemzetgyül^sxiek beszámolni azokról a tárgyalásairól^ amely-eket a marhakiviteli tilalom visszavonása céljából Magyarorezá^al folytat, ha^landő-e továbbá a magyar marhal:ivítel-tilalomra hatásos ^llenrcndssabalyo^al felelni ós Végöl hajlandó*-o b v rlbit-tni az Aii^ztriíVbol való marhakxvitelt, A vita folyamán Sldersoh azooialdenokrsts és Vangolr keresztényszocialista is beszéltek, Grunberger dr,. szövetségi közélelmezési minisste; .ocbi közt kijelentettejhogy a béosi piao ellátása a külföldön áll,mintnjgj a belföld a szükségletnek csak 17^-át tua** fedeznio A marhahiánynak külföldi marhával való pótlása részben a forgalmi viszqnyök miatt „részben a nagy valutakülönbség miatt nehéz, Hennett külügyminiszter kijelentette,hogy az osztrák kormány a kiviteli tilalom óta a budapesti kormánnyal —erdejc^btní érintkezést keresett a tiialom megszüntetése, ^n magyar kormány ki jelen w ott e„ hogy a tilalmat fenn kell tartania „minthogy a jóvátételi bizottság ls osökkenti a magyar állat állományt. Hennett miniszter kijelent ette, továobá,,nogy nem emelnének kifogást a borbehozatal ellen a ezt fcözölték is a magyarokkal,, A magyarok követelték azonban „.hogy Ausztria fizesse meg a kiszállított bQr vámtételeit és adóját. Szt Ausztria nem teheti mes.-.A trianoni szerződés 208 §-a szerint Magyarországnak nincs dog ir„ ? : ... ; felemelt kiviteli ilietéket|.és nincs joga elzárni vérÜletéTa Ami a megtorlást illeti 9 az osztrák kormány esek akkor folyamodik ehhez az eszkezhös,ha a többi eszközök eredménytelenekmaradtak /MTI/ ' l+bcsiectixi Belfö.ldi hirek. AJLI ÍAí^H Külügyi Társaság népszövetségi nagybizottsaga mqaelután 5 Órakor grofAjjponyi Albert elnöklete alatt a taráasag saj at hely iseg eben ülést tartott, amelyen a társaságnak a nemzetközi kisebbségi bizottságnak mult hóban Münchenben tartott ülésen reszt vett tagjai terjesztették elő jelentésüket. m Paikert Alajos, miniszteri tanácsos,a magyar delegáció elnöke főbb vonásaiban ismertette a magyar delegáció tevékenységét ss rámutatott arra, hogy a delegáció nemcsak a sérelmeket terjesztette elő, hanem indítványokat is tett azoknak orvoslására. Őrömmel állapitotta meg. hogy a magyar kiküldöttek a legnagyobb szimpátiával és érdeklődéssel talúloztak és mint egyenrangú felek tárgyaltak. Veleménye.szermt a konferencia olyan' eredménnyel végződ Pu a l e2 Mi l a közönség mg lehet elégedve .Reméli, hogy a legkö£S»!Í2 ^agában tartandó ülésen álláspontunk legnagyobb részét érvényre fogjuk tudni juttatni. Dr. Póka-Pivny Méla főtitkár olvasta fel ezután a részletes fiti^ári jelentést. * . . „ .A hozzászólások során Ápjponyi Albert gróf kiemelt*, hogy az a, Uny,.hogy a románok nem képviselteitek magukat, nem tulajdonítható veletlensegnek. Románia már az első összejövetelen sem vett résst s igy . egészen késenfekvő dolog, hogy Románia Í1Í„hÍÍ*íí*A* r9 ffi*^*l n szabotálja. Megállapítja, hogy a magyar kiküldőttsUtörekvéssel és legjobb \épess>égükkel véiték a magyar érdekeketjfemosak) hanem eredménnyel is. * + A-ri.n.» Ám í* r ff a meggyőződése, hogy a kisebbségi sérelmeknek tényleges orvoslását ne» vag-y-legjobb esetben csak íis mértékben jogjuk elérni, est a kérdést állandóan felszínen kell tartanunk azért is, hogy igy a helyzet tarthatatlanságára rámutassunk. • * r. xagyary bezq egyetemi tanár és György Endre v.b.t.t. hozzászólása utan WlaSSios Gyula báró kisebbségi kalönbíróság fölállításának szükségességéi hangsúlyozza, amelynek utján lthotő*%nHÍiÍ tna h ° Sy 8 ^elmeket nemcsak állam, hanem maguk a kisebbr segek is nyújthassanak be. Lukács-György v.b.t.t. kívánatosnak tartana, ha a prágai konferencián Apponyi Albert gróf is megjelenne. " % u ,,&PPonyi£ibert gróf kijelenti, hogy mindaddig, amíg a 2ihÍ??-&*i!í*^ non engedik meg azt,hogy TAJt ínííi Ur ^í t& 'J Í 9UC birtokáéra menjen, erkölcsi lehetetleni í UÍFéUdVHítii %2 3 A ha ^^ását. "Szükségesnek tartaná bizottság kiiíul<L~reset, amely oontolT^: e ' d ^ a A á l 08ná S*í < a nin°ritási, melynek a kisebbségi különk ífjd Ö ?ffÍír!U l vÍT/ S ^5 Í 9n 4* ^ssönstot mond a magyar 8 *?í^r*le^5l#ÍÍ^Í ^munkásságukért és as ülést ftl Békés c s a b a . május 5. Az Orosházi Priss Ujsáa irja: tegnap este Sze menyei LajoS orosházi gazdálkodó szóváltás közbon a hala levő késsel kétsser mellboszurta a Jelesegét és azután anyósát sebezte meg, majd öngyilkos szánaeUal elvágta a torkát és a mellébe szúrt. Veres tette után Pusztafölavar félé menekült. A detektívek és rendőrök üldözőbe vettek és amikor már a harmadik kilométert elhagyták,- megpillantották a menekülő derékig meztelen Ssemenyeit, aki a földeken keresztül bukdácsolva rohant előlük. Négy kilométert futott árnig a renaorök eljogta*.^ Ugy a gyilkos, mini az áldozatok halálát minden p111,anatban várjad.
