Napi Hírek, 1922. május/1

1922-05-03 [0035]

JP d r i s, május 3. A lapok jelentik, hogy FoinoarS. Bartkouvat. mihelyt Parisba érkezik, hosszabb megbeszélést fog folytatni. Barthou délután részletezen beszámol a miniszter elnöknek a genovai tárgyalásokról, A megbeszélések során isméi behatóan tanulmányozzák az orosz delegációnak átadott menő* ranaum szövegét és a brüsszeli és párisi kormány, amely közvetlen összeköttetésben van egymással a 6. cikkely tekintetében végleges megállapodásra juthatnak. „ A Feti t JParisien és az icho de Paris azt mondj ák.kegy Foincaré álláspontja sem a jóvátételek és a békepaktum kérdésébe n, sem pedig a 1 egfeMŐtbtanács összeillése tekinte íében nem váltó zott. "darcel tiutin az>acho de Parisban azt irja, hogy a francia kormánynak nincs ellene kifogása, hogy Lloyd ileorge-zsal Í

s a többi szövetségessel, még május 31.-e előtt érintkezésbe épjen, de nem a legfelsőbb tanács e gybehivásával, hanem diplomáciai uten. amelyet Fariéban épen oly praktikus és sokkal biztosabb eszköznek tartanak. Foínoari nem akarja, hogy a jóvátételi kérdést a legfelsőbb tanács elé vigyék,mert csakizt a jóvátételi bizottság illetékes an

nak megállapí

tásában, vájjon héme torszáq (köte le zettsisie inekfíjm {-'tjüjt-é) va:u sem. Május 31.-e után, na a jóvátételi bisottsdü~

Jdöntését/

TfieünostaJ. akoráányokra nézve elérkezik annak ideje, hogy harisban vagy Londonban a megegyezést létr ehozzák. A le gf elsőbb tanács nak május 31.-e előtt való ülésezése csak Franciaország álláspontját gy.engitené. A rapallói szerződés tárgyalása sem nagyon sürgős./Mfl./ M a n c h e n,május 3. A FeGhenbk&h-per mai tárgyalásán gróf Montgelas kijelentette , hogy az íisner-féle közleménye k megjelenesekor körülbelül ugyanaz volt a meggyőződése "érne torsság háborús bűnösségéről.mint f isne rnek

f de az akták tanulmányozása után nézete megváltozó tt. tiróf Mont gelas azt mondta továbbá, hogy ha eisner a ma rendelkezésre álló anyagot ismerte volna, ő is más értelemben válaszolt volna a Méjketország bűnösségére vonatkozó kérdésre, mint 1918, novemberében. Fechenbímcn magánpanaszos kije lenti. Jíogy meggyőződése szerint iisner, ha az eddig ismeretessé vált háborús aktákat tanulmányozhatta volna, szintén arra a fe lfogásra jutott volna, hogy a Németország egyedüli háborús bünösségéről szóló mese teljesen tartha.tatlan. Fechenbach hozzátette, hogy a maga részéről már nem az a mejüyőződése, hogy Németország egymása- fe lelőtt a háborúért./MfTJ.. m ,B e r 1 i n,májm 3. /%olff.A Báró Liebig fti*d«fr, illetve az általa képviselt Lieb ig-kon&érn mint csendes társ belépett az Oppenhe im r úugo és fia bankházba. Innék oka as volt. hogy a koncerni cseh és németausztriai ipari érdekköreinek *ém$t ország ho z való viszonya egyre intenzivebbé vált, ami as&cmrs; bankos ezekSttet esnek létesítését a berlini piacon kivánatossá tette. A koncernben tudvalevőiég textil-, pe0ro~ leumr és gépipari vállalatok vesznek részt./MTI./ m m m *» w»~ «e» *• *• - , & e n o v a,május 3. A genovai konferencia ma délelőtti teljes ülésén gazdasági tanácekozás volt, amely áttekintést nyújtott a bizottságok munkálatairól és minden ktllörnösebb inoidens nélkül folyt le* Az §J&? teljes ülésen a politik^j/ok, esdti&l pedip n gazdasági r- , .emberek jutottak szóhoz, lloyd í^eo^ * nagy figyelemmel látható Bigelégedéssél pontosan átolvasta valamennyi idegen nyelven tartott beszéd ford-itását.Az ülés lefolyása, ugy látszik,megfejeIt tervének és a konferencia be tol tö tte igazi célját fomikor államférfiak szólaltak jel,mint Csicserin és &thenau, ezek is a gazdasági közeledés közös törekvéséhez igazodtak, kefólték a politikai téren való elkalandozást és elsősorban tisztán tárgyilagos fejtegetésekre szorítkoztak. Mindenkinek feltűnt a beszédek mérsékelt hangja. facta elnök tiz óra tiz vr-rckor nyitotta meg az ülért. C£bjt.'/&r^ Belföldi ti í T e k f j § A a. ittr. aésjáléti és aánsaagyi amiatt e* essgléd r.t

0 váreetaa Aliién leiaattgyi Hatóság féisilitásá* ráadatta el*/MTi/ m'mmm .• $ A fegyveredére éa a vattásat! a dér a tonatcosé törwny* refioeftefeseket öasseícgleA© 1921. éti Hivatalos éssssállátáa értei*eben a xegyveraoé általános kivetését éveakmt kiadandó r«d élettel aeál aegindttMio Aa egyeséé edék 1922« évre vonetkosé kivetésének meganöltése tárgyaosa kiadott körrendelet a*rt nem intés* édest a ugy véradó &it«té*e iráat»aert a pénSRgyalnisster es okirati illetékről snélé éa a&otaényoa tárgyalás sáljából e»nek idején a aonsetgySié&hes oenyej%s*x taréi sy ja ms látásai a iegyverattaak éa a vsdássats. edáftsk as illetékek késé ftcrelását terveste. TeJtiatrttei esenUus erre„ae«? sasa* e tarfényievealatrak alko^eáajee letárgysaása elánra^ a i eoveradonak af l3£5^/m3*évre ssfcló áiveteaéara axaiester aest s^emamsi^/mi/ ,