Napi Hírek, 1922. május/1

1922-05-03 [0035]

(ÍCS . május 3. A déli Lépők p rí si jelentései szerint Poinoaré Bartnon minisztert a köztük tentu lló nézeteltérések miatt máris elejtette. . ~. loínearé o francia Bajtétndósitók.cZdlT- ntslt,arra

f hogy a szövetségesedet Lloyd George valóságos fenj egetc?ése**ei. sürgeti a döntés baia céltalan meja oz at ai ár a. ni g a azc vje t .Kie g» tnaosnas. hosszabb gondoixo Jaai időt eng edélyez. poincaré továbbá azt az aggodalmát nyil^nitctt*,fac.g> Angliának az iÁfgfn twia; ion ae-deseoen tanúsított maga tartása Angliának arra a renéne aegere vezetaetc vissza hogy orosz területen AonoelszióAat *aphat. Aülönöse» t kautezusi pe t ró íeumrói van szó,továbbá a ;)oaeo terület bizonyos koncesszióiról,?aaszazai éa pétervari váiialkozásokrői.aeely eket a bolsevikok clutoiag . már odaígér tea az tagol és német váll oikozókneif.. /MTly Berlin, májra 3. a kommunista pár feze tőknek az t töreiivéae nogy e tegaspi, 0 városház exőtt le j-átaző dóit incidensekre való I«* nettel í városi munkásodat a sztráji kikiáltására bírja*, ra a városi mi nkásoAnáí ellenállás se* találkozót t ./UT./ - belföldi hirek § A Magyar Külügyi Társaság nemzetközi jo-gi szakosztályának „ kedden , május hő másodikán délután öt órakor Paikert Alajos elnöklésével tartott felolvasó ülésén, amelyen többek között Sztarényi József báró és ^immersperg frigyes báró államtitkár is jelen volt, Hajnal Hen* rák dr. a barcelonai konferencia határozatainak nemzetközi jogi jelentőségét fejtegette, A mult év március és április havában tartott barcelonai konferenciát Nemzetek Szövetsége hivta egybe, de a francia kormány által egybehívott wCoramission ponr l'étude de la liberté des Communications et dt ^transitn már az 1919. ev október havában foglalkozott a vasutakon és vizi utakon lebonyolított nemzetközi transito forgalom szabadságai ak megvalósításával, ami a bercslonai konferencia főfelad tát képezte . Ezt a feladatot az értekezlet nem tudta teljesen megvalósítani, mert a vasutakra vonatkozólag a francia delegátus inditványa folytán csak javaslatokat készített egyezmény helyett. A résztvevő' államohat kötelező egyezmény csak a transitoforgalom és a nemzetközi érdekű vízi utak tekintetében jött létre. A vasúti egyezmény meghiúsulását Cseh-Szlov ;kla deleg -tusa a konferencia kudarcának nyilvánította. Olaszország megh&j^lmazottja pedig kétségeket nyilvánított ennek folytán a Nemzetek Szövetségének életképessége tekintetében. A vizi utakra vonatkozó egyezmény sem mutat fel örvendetes képet, aminek okát a felolvasó abban látja, hogy a békeszerződések folytán az Európa es amerikai vizi utak tekintetében közös szabályozás vált szükségessé, már pedig az európai nemzetközi jog az amerikaitól eltérő elvi állásponton van a hajózaa szabadsága tekintetében. £ig ugyanis előbbi a becsi kongresszus értelmében az összes nemzetek részere biztositja s szabad hajózást, utóbbi az 1839. évi washingtoni konferencia határozataihoz kepest a szabad hajózást a parti államokra korlátozta. Ennek folytán a konferencia kénytelen volt junktimot létesíteni a szerződő államokra korlátozván a hajózás szabadságát. Az egyezmény egyéb rendelkezései is visszaesést mutatnak fel a | becsi kongresszus liberulis elveivel szemben. Különös érdekű, a magyarságra nézve az a deklaráció, "nely a tengerpartot nélkülöző államok tengeri lobogójának elismeréséről szól. A konferenbia még a nemzetközi kikötők igazgatása tekintetében terjesztett javaslatokat a Nemzetek Szövetsége elé, melynek tanácsa mult év juljhs havában tertott ülésén tudomásul vette a konferencia határozatait é3 azokat a kormányokkal közölte. A határozatok azonban még aem leptek hatUyba, mert ehhez öt hatalom ratifikálása szükséges, ami pedig meg nem történt meg. Az értekeiét határozatainak jövő sorsa tekintétében 3 felolvasó szkeptikusan nyilatkozott, utalt azonban arra

; hogy a hasonló tárgyú westphali szerződés és bécsi kongresszus is csak evek multán tudott gyakorlati eredményeket felmutatni. Az előadást, amelyet a jelenvoltak nagy tetszéssel fogadtak, hosszabb eszmecsere követte. /MTI/. "§ Az A'üírÍK*i Véré ska re azt magyar végrehajtóbizottsága - következő nyilatkozat közlését térte: A legutóbbi napoz eg}ik politikai gyűlésén elhangzott Sajnálatos t*» ez általunk képviselt n*gy nemzeti érdekek szempontjából semmieaetre sem hasznos megjegyzésekkel szemben kdtelességemaek tartom következőket ki je lsnteni : Az Amerikai Vöröskereszt ma az egész világiak legáltalánosabbá a tisztelt'és a legeredményesebben dolgozó jótékony egyesülete , mely nemes ak nálunk, hanem az egéaa világon fejti ki áldásos működését és miidezt a legnemesebb, legelőkelőbb gesztussal. Az Amerikai Vöröskemzt az egész amerikai népnek, Aicsinea éa nagynak a képviselője s elnöke az Amerikai Köztársaság elnöke. Hogy mit tett az Amerikai Vörovskereszt teagyarországon és mi az, amit éelenleg tesz, azt azok, akik e munkához közel állanak és akik tudják, mi a valódi nemzetmentő, a jövőért való munka, bizonyára a kellő módon tudják értékelni. Nem tarthatom azonban he ly énvalónak a mi szempontunkból, ha politikai gyűléseken támadnék külföldi egyesületeketoí, amelyek, eltekintve velük szemben való leköte lezettsegüa*t^i is, minden diplomáoiai fogalom szerint exterritoriális jogokat élvednek* Be még szerencsétlenebb dolognak ke 11 tartanom a jelenlegi támadást, mert ez inzultus ás amerikai , beppel szemben és amint előre iát-* ható, ez az incidens is be fogja járni a világsajtót alapot adva megint ellenünk való propagandához minden ellenségünk oronere, Br. fiókay János egyetemi tanafc,, az Amerikai Vöröskereszt magyar végrehajtébazottsagánsk elnöke* <f/

^t/

r