Napi Hírek, 1922. május/1

1922-05-02 [0035]

y. A Magyar Királyi Felalviss aálo és Kieg-yenlétŐ Hivatal az érd*kel Uk-tájékoztatása céljából közli, hogy as egyptomi brit haderők főparancsnoka.a trianoni békeszerző* o.é s 232. cikkének végrehajt ás a tárgyában rendeletet bocsátott 'ki, amelynek értelmében mindazok az Kgyptómban fekvő javak, jogok és érdekek, amelyek a békeszerződés hatálybalén te napján,• 1921. július 26

h-án, magyar állampolgáronat illettek . meg, zár alá vétetnek, Zár alá nem esnek 'azok a javak,^ jogok és érdekek, ame lye ke t magyar állampolgárok as egyptomi ont haderők f

ú parancsnokán ok, az egyptomi kormány pénzügyi tanács* adójának •'•vagy a nevükbe n eljáró hatóságok engedélyével szerezte Á zárgondnok a zár alá vett javak, jogok és érdekek felszámolását haladéktalanul foganatos i tani és a felszámolás eredményeként befolyt összegeket a békeszerződés rendelkezéseinek megjfelelően hasznaini köteles^ kérelemre as egyptomi kormány pénzügyi tanácsadója a felszámolás megkezdését elhalasztja./MII./ NACTYAR ORSZÁGrOS TUDÓS/TÓ. Megdöntötte-* a világháború a Közgazdaságtan elméletét? % Az áralakulás,iafiácíő-iefláoió. az arány szerepe* Székfogi&lő a tudományos ska&mián.jA háború alatt és azóta az a felfogás lett úrra,hogy a közgazdaságtan elmélete megdÖlt,mert a háborús gazdasági élst alakulását nem tudja megmagyarázni* Bnnak a fülfogásnak téves voltáról tartótts meg akadémiai székfoglalóját Csánky Dezső elnöklete alatt a tudományos akadémiában Heller Farkas, a műegyetem közgazdaságtani tanszékének tanára. Szerinte e háború alatt úrrá lett felfogással éppen ellent étben a háborús gazdasági esemény ek,mint a tudomány eddigi eredményeit erősitik meg. Annak oka,bogy ezt a legtöbben nem látják,abban keresendő,hogy általában a háborús gazdaságot nem az egész elmélet segélyé vei, hanem annac csak néhány népszerűvé vált tételével vizsgálták meg. Igy az árak emelkedését mondta Heller nagy óbbá r a egyedül a bankjegyek szaporításának tulajdonit jáJt.holott a tudomány regen tisztában van azzal,hogy ez áremelkedések főoka nem a banjegyek szaporításában,hanem abban Keresendő hogy magasokként s termelés,áttekinthet étlen és nem egységes a piao,valamint hogy hiányzik a verseny,.Inért nem lehetett ármaxlmálásokkai sem megváltoztatni a piao törvényeit... Mig a nagyközönség hajlamos az áremelkedésért a papírpénzt üenni felelősség, addig az elmélet annak legfontosabb tényezőját abban a lüzdelanben jelöli meg,amsly a jövedelem elosztásáért folyik. A megbontott árszínvonal folytán ugyanis mindenki, a társadalom,minden egyes csoportja lehetőleg felfelé igyekszik alkalmazkodni* A munkás magasabb bórt, a gazda nagyobb pénz jövedelmet,a földbirtokos magasabb haszonbőrt igyekszik magának biztosítani, 3z a küzdelem, folyton felfelé hajtja az árakat. A legnagyobb fontossággal azonban a fogyasztóközönság igényeinek nagymérvű meg növekedése bír. Széles néprétegek ma nagy arányú keresetet támasztanak a magosokként termőkekkel szemben. Mindezt figyelembe kell venni az infláció áremelő 'utasainak vizsgálatakor és akkor,nem fog téves eredményeket adni a közgazdaságtudomány,különös en, ha tekintetbe vesszük,hogy az árak emelkedóse éppenséggel*nem arányos a forgalombahozott papírpénz mennyiségével De nemcsak az árak .hanem a váltó árfolyamok ingadoső alakulásáért is hajlandó a közvélemény egyedül az inflációt felelőssé tenni. Sőt egy igen komoly tudós a m a sokat emlegetett svéd Cassel ia tisztán erre vezeti vissza a váltóárfolyamok megbomlását. Pedig Cassel téved - mondotta Heller - mert a mélyebb üutetáe itt is az elméletet igasolja^mely szerint a váltó ár folyna f őtéayszője a fizetési mérleg alakulása. A váltó árfolyamok óriási enalkedésének OKai abban kor esendők, hogy az államok kivételei a háború alatt szüneteitek,tár fokozott importra szorultak,továbbá a háború alatti nagyfokú eladósodásukban és végül a jóvátételi terhekben. Az infláció szerepe csak ezzel párhnzamban érvényesül azáitsl^hogy mindezen OkOk folytán kevésre becsüli a belföldi pénzt a külföldön. Cassel javaslata az iatervaiutáris árfolyamnak & különböző országok árszínvonalának megfelelő szabályozására azőrt téves,mert az árinfláoiónak még tiinca végS ós.mert nem tisztán az árszínvonalak egymáshoz való viszonyától,hanem a fizetési mérlegtől függ a váltóárfoiysm egyensúlyba való helyezkedése. Szután azt fejtegette, hogy a tm&mány az aranyat nem világpénznek,fogta fel»mint a gyakorlat.hanem mint a leges erekőpesebb árut „pusztán fizetési eszköznek tekintette, üzzei magyarázható az a tény,.hogy & Skandináv államok a háború, alatt felmentették a jegybsnknkat az arenyvásffcrlás kötelezettsége alól,ami a teljes arany valutának elengedhetetlen kallók e,. Nem volt ugyanis tovább kívánatos az arany ott,ahol már volt belől elég,de fogyasztási jőazag érte a kalföldről - a forgalom hiánya foiytan - nem volt beszerezhető. BÍőado azzal vó- . gezte sző kfogialőjái., hogy a ha ború nem cáfolata,na nem megerősítése a közr gazdaságtan elméleti tanításainak.