Napi Hírek, 1922. május/1

1922-05-15 [0035]

G e a o v a, május 15. Rosai olasz kereskedelemügyi miniszter, Barrara római fraacia nagykövet éa Ploard volt föi<mvelésügyi miniszter megállapodtak abbaa, hogy a prohibitiv randaxarral aaaabaa való aliásfoglaláa oá Íjából, analyat Fraaolaorazág el la a több európai állambaa be akarnak hozni éa hogy a bortermelő* országok, első sorban Olaszország és Franciaország árdezeinac védelme céljából legközelebb egyezményt fognaz kötni, elhatározták továbbá, hogy a főleg főíctaiveléssel foglalkozó európai allém mo* a Jövő nyáron párisbaa nemzetközi kongresszust tartaaak. A koagressznaoa Franciaország, Olaszország, Spsmyolország, Portugália és Görögország vesznek részt* /mTI*/ A magyar demokráciának, a magyar nemzet ezeréves lelkének magfelelően nemzetinek kell lennie ás a magyar demokrácia a magyar léleknek visszatükröcődéae kell hogy legyen ét pedig a keresztény demokrácia lehet csupán. E választási harc folyamán, sokfelé jártam az országban és aki engem hallott beszelni, két dolgot nem vethet a szememre; először azt, hogy én bárkitol szavazatot kértem volna, éa azt, hogy én bárkit az ő egyéni integritásában érintettem volna. Járom aznországot és megtelik a szivem szomorúsággal, azért, mert azt látom, hogy az ellentétek közé bevitték immár a keresÜvtény gondolatot. Katholikus papot a katnolikus pappal, protestáns papot a protestáns pappal, protestánst a katholikussai és mindén lehetséges variációban próbálják egymással szembeállítani. Méltóztassanak szivükre tenni a kezüket és méltóztassanak megmondani ősaintén, hogy vájjon nem a hazaárulást^meghaladó merénylet-e az,vajjon nem a £unnaraenturnék31 bontogatják -e rémes csákányok és csákányozok, akik á felelősseget az összeomlásért nem képesek és nem hajlandók vállalni, vájjon szabad-e ennek megtörténnie. Gsaze kell fognunk valamennyiünknek, akik magyarok akarunk lenni és akik hiszünk egy Istenben, hiszünk egy hazában, hiszünk Magyarország feltámadásában./Zugó éljenzés./ i W Azért nem beszélek a demokráciáról, s hogy az milyen legyen, meat- annak tartalmat adó értékét látom veszedelemben imagát a kereszténységet. Emberek, ha össze nem tartunk, elborit bennünket egy gátat szakitó szennyes áradat; emberek,nem xi, akik itt vagytok, az ellenfélnek és az őhozzájuknak tartozóknak beszélek, kérdezlek benneteket, vájjon Krisztus hevében merészelltek-e vállalni azt,amit csináltok a politikai küzdelemben? Emberek, vezérek, önmagátokat kentétek fel vezérekké. Kérdezlek innen soproni testvérek ajkain,lelkén keresztül, szabad-e egymást marni, egészen a bőrön keresztül, a húson, az izmokon keresztül a lélekig, a sziv gyökeréig, le egeszén a keresztény gondolatig. /Közbekiáltások: Nem szabad../ Már nem tudom pontosan idézni Tapitusnak van egy mondása, amelyben helyzetképet fest Rómáról és azt-.mondja, hogy Rómában az az állapot, hogy temérdek sok ember egymásnak a haját tépi.. Senkinek sincs meg a tisztelete, a tekintélye, és ezért a nemzet testében láz módjára dul a nyugtalanság. A válasStás nagyon egyszerű tény. Nem mondom, hogy olyan egyszerű dolog, mint mikor a háziasszony a kalarábéfejek között válogat, de mégis roppant egyszerű, s mégis temérdek a felvonulás, magyarázkodás. Ha valaki nem is jár népgyűlésre, nézze végig a plakátokat, mennyi jó kívánságot lát, mennyi ember éljen Ma gyárországon. Persze hogy éljen. Éljen a haza javára, s a nemzet boldogulásara,de mindenekelőtt értsen egyet. A választási aktus roppant egyszerű Ha megtetszik valakinek egy név, hát döntse el magában, hogy neki az éljen. Ezzel nem akarom lekicsinyelni ezt a döntő fontosságú aktust. Megválasztunk kétszáznegyvenné gy férdiut. Tud^a^e a nemzet és a közönség, hogy nem ugrik-e velük a sötétbe. Mondjak meg nekem, vájjon az a cei, hogy a magyar nemzet ilyen szomorú időkben olyan parlamentet ho zon össze, amely alkalmas arra, hogy összeveszítsen bennünket? Okvetlenül kell-e egymás koponyáját tépázni. /Közbeszólások* Nem!Ném!/ Magyarnak magyarral, kereszténynek kereszténnyel összeveszni feltétlenül kell-e? ho y leköpjék lelkűnkről keresztényi mivoltunk nagy alapvető értéke, amely a turáni átkot ellensúlyozta, emlékezzenek vissza valamennyien keresztény és magyar mivoltunkra. Ha meg fogjuk találni az uj ruhát, ha ezt akarjuk^ akkor az alapvető értékre vigyázzunk, és én megmondom Őszintén, csodálkozom azon, hogy itt is azt kiab Iták, Hegy éljen ez vagy az. Hát persze hogy éljen. Azt gondolják,hogy ezzel segítették a közügyeken és azt méltóztatnak gondolni, hogy lehet használni az illető,ügynek az ilyen dolgokkal? Méltóztatnak látni, hogy mindenléi megkapja 3Zt, ami őt megelleti. A tekintélyek elvét őrizzük meg. Verekedjenek egymással az igazságok és a féligazságok és az egész igazság mozdonya halad-^ jon keresztül a féligazságon. Az állam, a nemzet, a kereszténység

? a keresztény demokrácia és különösen a keresztény magyar sziv egész igazsága küzdjön és ha ugy fogjuk fel a mi feladatunkat soproni testvérek, méltóztas anak meggyőződve lenni a féligazság, a félpolitika, á félig őszinte politika kendőzött bécsi párosítóval kicsinosítótt politikai iránya nem fog tudni megállni a ke-resztény magyar nemzeti egységes politikai irányának, mozdonya,, előtt. /Élénk éljenzés./ Ezután a gyűlés fél kileüc.órakor a Himnusz eléneklésével véget ért. A miniszterelnök Vaas József kultuszminiszter éa Klebelsberg Kunó gróf bélügyminiszter kíséretében a Pannóniába ment, ahol Sopron város közönsége a miniszterelnök tiszteletére társasvacsorát rendezett./