Napi Hírek, 1922. május/1
1922-05-11 [0035]
u !.Rí E4J us II. /Oross válassjegyz.ék bem s ete* s. én ek fol yt átázz./ As első cikkely a./ pontjába t /a jorojpa~z~~~~' ganaa eltiltása/ a második • mondat 'után közbe s surandó; A memorandum a^eannesi határozatoktól, amelyek politikai jellegűek és • amelyeke t az orosz kor-..ány egyébként elfogadóii, különválaszt egye tlenegy feltételt, as Ötödinet, amely a felforgató propagandám vonatkozik és ezzel azt uj jelentősséggé,? ruhássá fel és • abból egyoldalú kötelezettségei von le >&*0*so, '?zág számára ..re- 4 . áiu fa 6 -v^oss, kormány többisben bebisonyitotic, hegv a.+vlajáon~ M-épehi felforgató propagandát Qroszorest*g némely n-^r.édj'a'^kik k&'ső *-J a memorandum aláírói is vannak, unte sserverte ivei és fegyveres bandák kiküldésével. /MTI./ iá+n* / !/7? ?*°"? május I-1,/:AS orosz vál ess7«ou»ék 'fa ? u tálasáé/ éltí körülmények Itfil nem leltei n<-+-SirLlrHI!5 Áíit választott bíróról SPŰ ' , T /r Ím a *í 1 ^felsobo »** X%»r s 42, &W%V&í£: ijas azt jelentené, hogy essél a tulajdonnak Orosso %sá bon f«nn* ÍÍÍUrufÁ at la fH ne í s 7 ^Mtlsníégét a ?"UUelflíil^ SfSÍ* aJfckJtUe^JztA^^i^J^^ a 7 * cikkelynek sr-mmij e±e gyakorlati srts&et n*m látja. A május 2.-i me mtmandimúa WÍlí^ikÍiÍÍHÍÍ r líítMi m *y Pdrthajlomokat kielégítsenek/ fcjlr'j ?Zr n Se ^ t b ^onyitja as,orosso rsság i ke-lvset hmsr°íh Anélkül -ogy azokról az állandó konfliktusokról szóiaránk tlVSL^Y/^' ot**' 1 **** alkalmasáé folytán l fSfSEÍ' n£í?2tÍ* ÉLí* orosz kormány KCBÍ felmerülnek, a 7. cikkely remifné a ű akii Anni 15 í 0 / u # a kapitalizmus közt megtíl* . • tJéll* !fí ^*őlcsönös türelmei, amely az üdvös munka elűf»lj. IÁoíiiii rra /°H m **tni, hogy ezt a ktlcsönös viszinui Hí ta%Za^ e n fí t*V : * a í HH****' ahih a J^en Oroszországba ucaznanak, nem azért, hogy az orosz törvények oltalma alntt téíe Uíi a Z*4 ( ÍZlf7 t !* Írt ' *»H« S ********birósíg dön' mls*VÁe?f 1í2l d *íil^i.;*^°*f^ Ja<qS *^ általános ellen- ~ sege-s • erzüle ttel találkoznának. Az orosp kai*mAnu h*a*, » lizalt vadonok volt tulaj donosaUakm^ hogy technikai ismereteiket és UMket ifrotstrssáQ taílriáílíu sanal saját .előnyükre felhasználjál, őte t élőiéi eli jtlgcí runu ; sta fel \mindazoküan as ese tekbenl nmellekbsnool i vacuAuk koncessziókba fognak adatni akár béríftfa^ formájában, amelynek az állam és a külföldi tőke fn j ai ua í bármely mas formában ahol a külföld részvételére ssáli't A% U ' • líl1 ^áiZ wáV 2 4- fr^oldi kapitalisták nagy számának ér de í *YJM? a visszatérésük és munkaiuk folutatéaa % e ; e ran^á°r¥í ín r f «J£íl* é ¥ 2 ^sáél ¥ ,mstt J Un{Xi¥et az wS kílJsnííHiV^iZ*'* é * KŐ ónosak feláldozták a hi^ *üj.jőlai tulajdonoson erdekeit, aMknek tulajdonát nacionalizálták, vagy szekveszirálták es akiket a* onssko™ Sí? 1 ' %Uano{yw eloánásban szándékozott részesi teni,mini azo>m*.*_„ajsiene& igenyelt jogosnaz ismeri el. AJ! orosz delegáció nam mulaszthat ja eSL, hagy csodaifcozasanaic adjon kifejezést afelett, hogy egyes hátaiméi, mint Franciaország, amely ben a legtöbb, orosz cim létezési birő kispolgár ói, a leg csökönyös ebben szegülne* ellene a tulajdon visszaszolgáltatására vonatkozó megegyezésiek és ilyen módon az orosz kölcsönök lastuiajdonosama* érdekeit alárendelik ama csoportom érdekeinek, amelyek a tulajdon visszaszolgáltatását követelik* , TÉaE5TETKJBSTET;gSBK ÉS JAYAS3ATOK* Az orosz kormány abban a reményben jcüldte Képviselőit a genovai Konferenciára, hogy megegyeznetik a többi államokKal, amely megegyezés anélkül^ hogy megingatna a forradalomban felállított ős a gy őz ede-mesén vis zavert intervenció utan megerősödött szociális és politikai »8sime t, Oroszország gazdasági és pénzügyi helyzetét nemhogy megnehezítene, nanem megKönnyiti és egynttal szabaddá teszi az utat Európa gazdasági neiyzetenejs. javulása felé, pe ez a cél feltételül szaoja ki, hogy az .idegen nataimak, amelyei az oroszorazégi fegyveres intervenciót megszervezték, lemondjanak arról, hogy Oross országgal oly hangon beszeljenek, mint a győző beszel a legyőzöttel, oroszer szagot nem győzték la. A közös megegyezésre vezető egyedüli hangnem az volna, amely azok közt a hatalmak kő2t szokásos, amelyek az egyenjogúság alapján tárgyalnak egymással. Oroszország az egyesség elérésére hajlandó az idegen hatalmaknak jelentékeny engedményeket adni. pe ezt is csak azzal a feltétellel, hogyb e koncesszióknak egyenértékű engedmény OK felelnek meg a másik fél,részéről az orosz nép javára, AZ orosz néptömegek nem fogadhatnak el oly egyezményt, amelyben a koncessziókat nem kompenzálják valódi előnyökkel* A helyzet nehézségei által diktált másik kivezető ut a múltban Oroszország ős a töb i hatalmak közt támadt igények és ellenigények kölcsönös megsemmisítése volna. Az orosz kormány még ezesetben is hajlandó volna tekintetbevenni a kistulajdonosok érdekeit, Ea azonban a hatalmak foglalkozni akarnak az Oroszországgal való függő pénzügyi vitás kérdések megoldásával, ezt a feladatot csak a konferencia által kinevezett szakértői bizottság végezhetné el« Sz a kérdés ugyanis az Oroszországgal szemben támasztott igényekJBEÍ.módjánaa és ki terjedés ónak a valamint az or a szor szagnak nyújtandó legszüjtsógesebb hitelek igazságos mérlegelésének megfelelően alapos tanulmányozást követei. A szakértői bizottság ott és akkor kezdené meg a munkálatait, ahol és amikor erről együttesen megállapodnának* Az orosz delegáció megállapítja, hogy a konferencia munkálatainak menetét akadályozó eddigi nagy nehézségek alapja az, hogy a kölcsönösségnél fent vázolt eszméjét valamennyi hatalom még nem osztja a kellő mértékben, AZ oross delegáció azonban mindenképpen kénygeien hangsúlyozni, hogy a lefolyt megbeszélések Szovjetorsszorszag es az idegen hátaknak közt utat nyitottak a közeledés felé« Az orosz delegáció azért azt a nézetét nyilvánít Ja, hogy a közte és az idegen hatalmak k@zt fen&lló pénzügyi nehézségek meboldasaaal támadt nézeteltérések nem akadályozhat Ják meg, hogy a valamennyi országot érdeklő többi problámáké kat, mindenekelőtt sorőpa és Oroszország gazdasági njrafelépítésének éa a béke megerősítésének prooiecaájtá (Janómban megoldják, amint hogy. meg itali oldani. Oroszország engeszteiekeny szándékokkal jött a konferenciára és tovanbra is azta reményt táplálja, hogy ezir&nyu törekvését ilkar fogja koronázni. /MTI./ ő e n o n a,május 12. I francia és a belga delegáció a legnagyobb tartózkodást tanúsít ják. Ag orosz memorandumot azon- • tel -vi*? gsürgőnyősték Parisba és Brüsszelbe ^Barthou bevárja Poin: ré válaszát. A döntés esse r int harisban t.örtén ik..W'indamelle t i ma este a Miramare~ssáliéban Llo$d : 'eorg$,*chanser és Barthou megbesséiéseket folyta tmk,amelyek körülbelül egy őráig tartottak. Bt mondják, hogy as oroszok részéről javasolt Ssakér tői .bi«. sottság volt a tanácskozások előterében. A ssakértői bizottság u^y látszik eszköze annak, hogy-a me s'sse Szétágazó • véleményeke t áihidolják./^ Tl./