Napi Hírek, 1922. május/1

1922-05-11 [0035]

u !.Rí E4J us II. /Oross válassjegyz.ék bem s ete­* s. én ek fol yt átázz./ As első cikkely a./ pontjába t /a jorojpa~z~~~~' ganaa eltiltása/ a második • mondat 'után közbe s surandó; A memo­randum a^eannesi határozatoktól, amelyek politikai jellegűek és • amelyeke t az orosz kor-..ány egyébként elfogadóii, különválaszt egye tlenegy feltételt, as Ötödinet, amely a felforgató propagan­dám vonatkozik és ezzel azt uj jelentősséggé,? ruhássá fel és • abból egyoldalú kötelezettségei von le >&*0*so, '?zág számára ..re- 4 . áiu fa 6 -v^oss, kormány többisben bebisonyitotic, hegv a.+vlajáon~ M-épehi felforgató propagandát Qroszorest*g némely n-^r.édj'a'^kik k&'ső *-J a memorandum aláírói is vannak, unte sserverte ivei és fegyveres bandák kiküldésével. /MTI./ iá+n* / !/7? ?*°"? május I-1,/:AS orosz vál ess7«ou»ék 'fa ? u tálasáé/ éltí körülmények Itfil nem leltei n<-+-SirLlrHI!5 Áíit választott bíróról SPŰ ' , T /r Ím a *í 1 ^felsobo »** X%»r s 42, &W%V&í£: ijas azt jelentené, hogy essél a tulajdonnak Orosso %sá bon f«nn* ÍÍÍUrufÁ at l­a fH ne í s 7 ^Mtlsníégét a ?"UUelflíil^ SfSÍ* aJfckJtUe^JztA^^i^J^^ a 7 * cikkelynek sr-m­mij e±e gyakorlati srts&et n*m látja. A május 2.-i me mtmandimúa WÍlí^ikÍiÍÍHÍÍ r líítMi ­m *y Pdrthajlomokat kielégítsenek/ fcjlr'j ?Zr n Se ^ t b ^onyitja as,orosso rsság i ke-lvset hmsr°íh Anélkül -ogy azokról az állandó konfliktusokról szóiaránk tlVSL^Y/^' ot**' 1 **** alkalmasáé folytán l fSfSEÍ' n£í?2tÍ* ÉLí* orosz kormány KCBÍ felmerülnek, a 7. cikkely remifné a ű akii Anni 15 í 0 / u # a kapitalizmus közt megtíl* . • tJéll* !fí ^*őlcsönös türelmei, amely az üdvös munka elűf»lj. IÁoíiiii rra /°H m **tni, hogy ezt a ktlcsönös viszinui Hí ta%Za^ e n fí t*V : * a í HH****' ahih a J^en Oroszországba u­caznanak, nem azért, hogy az orosz törvények oltalma alntt téíe Uíi a Z*4 ( ÍZlf7 t !* Írt ' *»H« S ********birósíg dön­' mls*VÁe?f 1í2l d *íil^i.;*^°*f^ Ja<qS *^ általános ellen- ~ sege-s • erzüle ttel találkoznának. Az orosp kai*mAnu h*a*, » lizalt vadonok volt tulaj donosaUakm^ hogy technikai ismereteiket és UMket ifrotstrssáQ taílriáílíu sanal saját .előnyükre felhasználjál, őte t élőiéi eli jtlgcí ru­nu ; sta fel \mindazoküan as ese tekbenl nmellekbsnool i vacuAuk koncessziókba fognak adatni akár béríftfa^ formájában, amelynek az állam és a külföldi tőke fn j ai ua í bármely mas formában ahol a külföld részvételére ssáli't A% U ' • líl1 ^áiZ wáV 2 4- fr^oldi kapitalisták nagy számának ér de í *YJM? a visszatérésük és munkaiuk folutatéaa % e ; e ran^á°r¥í ín r f «J£íl* é ¥ 2 ^sáél ¥ ,mstt J Un{Xi¥et az wS kílJsnííHiV^iZ*'* é * KŐ ónosak feláldozták ­a hi^ *üj.jőlai tulajdonoson erdekeit, aMknek tulajdonát na­cionalizálták, vagy szekveszirálták es akiket a* onssko™ Sí? 1 ' %Uano{yw eloánásban szándékozott részesi teni,mini azo­>m*.*_„ajsiene& igenyelt jogosnaz ismeri el. AJ! orosz delegáció nam mulaszthat ja eSL, hagy csodaifcozasanaic ad­jon kifejezést afelett, hogy egyes hátaiméi, mint Franciaország, amely ben a legtöbb, orosz cim létezési birő kispolgár ói, a leg csökönyös eb­ben szegülne* ellene a tulajdon visszaszolgáltatására vonatkozó mege­gyezésiek és ilyen módon az orosz kölcsönök lastuiajdonosama* érde­keit alárendelik ama csoportom érdekeinek, amelyek a tulajdon vissza­szolgáltatását követelik* , TÉaE5TETKJBSTET;gSBK ÉS JAYAS3ATOK* Az orosz kormány abban a re­ményben jcüldte Képviselőit a genovai Konferenciára, hogy megegyezne­tik a többi államokKal, amely megegyezés anélkül^ hogy megingatna a forradalomban felállított ős a gy őz ede-mesén vis zavert intervenció utan megerősödött szociális és politikai »8sime t, Oroszország gazda­sági és pénzügyi helyzetét nemhogy megnehezítene, nanem megKönnyiti és egynttal szabaddá teszi az utat Európa gazdasági neiyzetenejs. ja­vulása felé, pe ez a cél feltételül szaoja ki, hogy az .idegen natai­mak, amelyei az oroszorazégi fegyveres intervenciót megszervezték, le­mondjanak arról, hogy Oross országgal oly hangon beszeljenek, mint a győző beszel a legyőzöttel, oroszer szagot nem győzték la. A közös megegyezésre vezető egyedüli hangnem az volna, amely azok közt a ha­talmak kő2t szokásos, amelyek az egyenjogúság alapján tárgyalnak egy­mással. Oroszország az egyesség elérésére hajlandó az idegen hatal­maknak jelentékeny engedményeket adni. pe ezt is csak azzal a felté­tellel, hogyb e koncesszióknak egyenértékű engedmény OK felelnek meg a másik fél,részéről az orosz nép javára, AZ orosz néptömegek nem fo­gadhatnak el oly egyezményt, amelyben a koncessziókat nem kompenzál­ják valódi előnyökkel* A helyzet nehézségei által diktált másik kive­zető ut a múltban Oroszország ős a töb i hatalmak közt támadt igények és ellenigények kölcsönös megsemmisítése volna. Az orosz kormány még ezesetben is hajlandó volna tekintetbevenni a kistulajdonosok érdekeit, Ea azonban a hatalmak foglalkozni akarnak az Oroszországgal való függő pénzügyi vitás kérdések megoldásával, ezt a feladatot csak a kon­ferencia által kinevezett szakértői bizottság végezhetné el« Sz a kér­dés ugyanis az Oroszországgal szemben támasztott igényekJBEÍ.módjánaa és ki terjedés ónak a valamint az or a szor szagnak nyújtandó legszüjtsógesebb hitelek igazságos mérlegelésének megfelelően alapos tanulmányozást kö­vetei. A szakértői bizottság ott és akkor kezdené meg a munkálatait, ahol és amikor erről együttesen megállapodnának* Az orosz delegáció megállapítja, hogy a konferencia munkálatainak menetét akadályozó eddigi nagy nehézségek alapja az, hogy a kölcsönös­ségnél fent vázolt eszméjét valamennyi hatalom még nem osztja a kellő ­mértékben, AZ oross delegáció azonban mindenképpen kénygeien hangsú­lyozni, hogy a lefolyt megbeszélések Szovjetorsszorszag es az idegen hátaknak közt utat nyitottak a közeledés felé« Az orosz delegáció az­ért azt a nézetét nyilvánít Ja, hogy a közte és az idegen hatalmak k@zt fen&lló pénzügyi nehézségek meboldasaaal támadt nézeteltérések nem a­kadályozhat Ják meg, hogy a valamennyi országot érdeklő többi problámáké kat, mindenekelőtt sorőpa és Oroszország gazdasági njrafelépítésének éa a béke megerősítésének prooiecaájtá (Janómban megoldják, amint hogy. meg itali oldani. Oroszország engeszteiekeny szándékokkal jött a konfe­renciára és tovanbra is azta reményt táplálja, hogy ezir&nyu törekvé­sét ilkar fogja koronázni. /MTI./ ő e n o n a,május 12. I francia és a belga delegáció a legnagyobb tartózkodást tanúsít ják. Ag orosz memorandumot azon- • tel -vi*? gsürgőnyősték Parisba és Brüsszelbe ^Barthou bevárja Poin­: ré válaszát. A döntés esse r int harisban t.örtén ik..W'indamelle t i ma este a Miramare~ssáliéban Llo$d : 'eorg$,*chanser és Barthou megbesséiéseket folyta tmk,amelyek körülbelül egy őráig tartottak. Bt mondják, hogy as oroszok részéről javasolt Ssakér tői .bi«. sottság volt a tanácskozások előterében. A ssakértői bizottság u^y látszik eszköze annak, hogy-a me s'sse Szétágazó • véleményeke t áihidolják./^ Tl./

Next

/
Thumbnails
Contents