Napi Hírek, 1922. május/1
1922-05-08 [0035]
&z egyik az, hogy megmarad a'győzők diktátoriurna, do akkor Európa tönkremegy, elsősorban mi, legyőzöttek,.de velünk együtt a győzők is. ! , ., , A másik lehetőség az általános lefegyverzés és igazságod boke, mert csak ezen az utpn lehet valódi ós tartós hókét létesitcni.. , A harmadik lehetőség az, hogy rátérnek az egyensúly politikájar a * "Meggyőződésem szerint azok, akik az igazságos béke és lefegyverzés felé törekednek, az egyensúly politikáját, mint atout-tjátsázák ki "azokkal szembén, akik a diktatoriumot fenn akarják^tartani. "Egy bizonyos, a&i hogy Európa békét akar azért, mert a gyspok is életbevágó zavarokkal küzdenek. Még a hatalmas Anglia is gazdasági téren, Franciaország ós Olaszország pénzügyi téren, a kis antant pénzügyi, gazdasági, , Gzoetalis és nemzetiségi téren betegséggel küzd és csak a béke gyógyíthatja meg. De bizonyos az is» hogy Génuában a felkelő napnak csak a spn gaxai mutatkoznak, és hogy még nem ragyogott fél a teljes igazság^napijai Bizonyos hogy csak azoknak a népeknek igazságát akarják helyreállitani v . amelyek igazságának teljesítése nélkül a béke nem tolna helyreállítható. Ha egy nemzet igazságának teljesítése nélkül sikerül^nekiJca békét magu/Lrészóre biztosítani, azzal a nemzettel nem törődnének. Be ne féljünk ázert, hogy Magyarország ebből kimarad. Ránk fog kerülni a sor, mert Európának ezen Q pontján /minéllcalü nk nincs értéke ,/ITagy taps, hosszantartó él- . jenzés/. fa- tZ^S^SuS , .„ * Látszólag csak nyolcmillió ember él^megcsohkitott Magyarországon. Ázonba ez a megcsonkított Magyarország gravitációs központja egy sokkal nagyobb területnek és ennek a gravitációnak erejét semmiféle eszközzel nem lehet meghamisítani. A gravitáció ereje nem szorul ra puccsokra sem. Ezek nélkül is érvényesül a természet ereje /Ugy van, ugy van!/.^Érvényesülni is fog. rtiert a természet törvényei erősebhek, mint az emberek által felállított korlátok* f&' , ' £tía é.i türelemre intek,'ez nem jelenti azt, hogy, a meglfunyaszkodas ; politikáját hirdetem /éljenzés/. A msghunyászkodás talán lehet néha eszelyes, de semmiesetre sem mindig. De viszont^ellenkezo állaspont aem eszelyes mind6*8 körülmények között, különösen nem akkor, ha csak népszerűség kedvéért vlgy saját temperamentumunk kielégítéséért folytatjük. sünikor uj Európa van kialakulóban\ éa uj békefeltótelekről tárgyal.nak, ne járjunk kézigránátokkal, mert lerontjuk saját politikánk mindén sanszát_ L fIíár most melyek a magyar külpolitikának azon céljai, amelyek beleilleszkednek ebbe az uj békepolitikába, amelynek első hajnalsu-garaít Genovában láttuk megjelenni? £ célok közül négyet fogok felemiitani.; Az, első a gazdasági egyenjogúság halyreállitáaa az egész vonalon éa a gazdasági érintkezés, felvétele a szomszédosállamokkaly Amásodika reparaciós kérdés elodázása. Magyarország reparációt fizetni nem képes. f&l.j£*«AC ' helyeslés/. A harmadik a magyar kisebbségek megvédést* azokon a. terül eteken, amelyeket .elszakítottak tőlünk. A negyedik a beavatkozási politika megszüné tetdae azáltal, hogy csatlakozunk ahhoz a politikai irányhoz, amely .. • • Buxópa lefegyverzését irta zászlójára. A gazdasági rekonstrukció első feltétele, hogy egyenjogúak legyünk a többi nemzetCtL\ ., hogy velük az; érintkezést újból feltegyük.; Ettől függ, hogy Csonka-Magyarország ipara újból nyerst örményekhez jusson, hogy Magyarország gazdaságilag ujbol piacokhoz jusson, érdekei ki legyenek elégít ve, hogy a gazdasági termelés újból tajLpra^álljon. Reparációt fizetni nem vagyunk képesek. Belátják a győzők la, hogy ezenűuton t ovább^-haladva elérhetik ennek a nemzetnek tönkretételét, azonban éneikül, hogy ebből bármiféle reparációa hasznuk lenne** ff el kell függeszteni Magyarország aktíváinak lefoglalását is. Külföldi hitel éa . kölcsön nélkül ez a nemzet sem pénzügyi, sem gazdasági életét rekonstruálni nem lesz képes.. Hoyd George Genovában nagy beszédet mondott, amelyben rámutaé tott arra, hogy "iSuropa keleti határvonalai Oroszországgal 3zemben ninose-» nek megállapítva, hogy a tfinn-őhölt 51 a Pékete*tengerig a határvonal kettfb; hogy tömérdek olyan kérdés vethető fel, amely az európai béke f el f o rgatáaára alkalmas, %• Hekünk figyelmeztetni kell Európa vezető államférfiait és népeit arra, hogy még nagyobb veszély származik Európa békéjérey abból, ha a kisebbe ségi kérdéseket valójában nem rendezik éar/a magyar kisebbségek s-—. ' "i ^ „ u--,..^ védelmét meg nem adják, amelyet szerződésszerűen biztosi- totfcak számunkra. _ L flt* *^z^iciU^ U~r^U*<4Cc+~* A kisebbségi kérdés európai kérdés, A ffinn-öboltől kezdve agéezeo: a Balkán déli csúcsáig Európa szivén keresztül^széles terület vonul végig, ahol körülbelül százmillió ember lakik éa'amely terület akkorka, mint lémetország, Spanyolország ős Franciaország együttvé-ge; ahol tizennégyé* tizenöt kis nép keverten él; ahol tehát a kisebbségi kérdés-rendeztése olyan, európai érdek, amely elöl kitérni nem lehet, ha valóban békét akarunk te** remteni Európában, í; Mi különbség van a kisebbségi kérdés kezelé&e közt ma éa a háború előtt? A különbség csak az, hogy az elszakított területeket aaon álla lam közösségéből, amelyhez ezer év óta tartoztak, átcsatolták más nemzetek szuverenitás,a alá; a kisebbségekből többség lett, de a volt többségből kisebbséget alkottak megint. Különbség csak az, hogy alaoeonyabb kultúrájú népek fenhat ósága alá magasabb kultúrájú népeket helyeztek /w^y van,ugy Vant/V A különbség csak az, hogy ezeken a területeken a magas kultuiáju népek a.Balkán fenaatósága, alá kerültek és ennek folytán a Balkán előnyomult az Aldunátől Szegedig ós Nagyvárad környékéig /ügy van,ugy van,taps/. Van még egy különbség. Eddig a békekötéaek szerint a kisebbségek kezelése az államok belügye volt és az illető állam volt felelős éi«e az emberiséggel szemben.. Ma alkottak egy felelős nemzetközi fórumai;,, amely nemzetközi fórum azonban nem működik és azáltal, hogy a felelősség CB akié rajtában, alkalmat ad az, illető államoknak, hogy szabadon nyomhassák el a kisebbségeket. • am . .. . . Magyarországon nem lehet béke, de Európa egyetlen pontján aem lehet igazi boa* addig, amig a magyar kisebbség jajkiáltása a demar% kacies vonalon áthaagzik /£ape/. íTem lehet béke addigiamig a Kárpátok £ í á f°} a fflS?* 180-? könnye, duzzaszt ja meg a magyar folyókat. Eekünk kötelességünk jogunk ezt a kérdést nemzetkőzi fórum elé vinni és azt ren2í«íí£ ^ m ?f?ü B S?? a »S«« 47. ás 54. szakaszában kötelezték, magukat az illető államok a kisebbségi szerződés betartására. . , ' Belpolitikánk negyedik feladata; hogy a beavatkozási uolitit z **i!* csatlakozzunk a lefegyverzést követelő népekhez! A népszöl vetaőgi paktum amely integráns részét képezi a trianoni szerződésnek ?S 5, í )a ?i Sl ? 0 . aa í a » Í° B7 a le*«syve»ée keresztül fog vitetni Európa összes népeinél. A nelyzet ezzel szemben az, hogy mi le v&yonk fe^ver?zve Szomszédaink pedig máig i ?# fegyverkeznek?^ iálba^aTegySSJ jog! fia nem állanak megetíe egyenlő erők. Háború esetén ilyen az arány- 1-Í4CT amely arany meghatározza, hogy mikor tadnak szomszédaink beavatkozni * belügyeinkbe,, *
