Napi Hírek, 1922. április/2
1922-04-22 [0034]
B é « s , április 22. / A MIT tudósi tójának jelentése/ A Magyar Távirati Iroda bécsi tudósítójának alkalma volt a Génuából hazatérő gróf Bethlen latrán miniszterelnökkel génuai benyomásairól beszélgetést folytatni, amely a következőkép folyt le: -Líi volt Nagyniélt óságod általánsa impressziója az értekezlet lelki atmoszféráján^ a legyőzöttekkel szemben általában,a i-iagy araággal szemben különösen? - Lemenet elünkkor Génuába való utazásunk előtt sem ringattuk magunkat abban az illúzióban* begy az értekezlet Magyarország fontos létkérdéseiben lényeges eredményeket hozhatna. Abban a noggyőződéaben voltam, hogy kézzelfogható praktikus eredmény ilyen nagy* nemzetközi testület utján alig érhető el. le ez is egy alkalom less arra-, hogy Magyarország igazait megismertethessük és a magyar ügy iránt a külföldön érdeklődést keltsünk. Ebben a tekintetben esáledások nem értek* mert hiszen a személyes érintkezés révén Európa többi államainak vezető politikusaival volt alkalmunk és a Sénuáhan maradt uralnak lesz még alkalmuk megismertetni Magyarország pénzügyi .és gazdasága helyzetét és azokat a politikai problémákat, amelyektől Magyarország rekonstrukció ja^elsősorban függ. Különösen volt alkalmunk arra, hogy a Magyarországtól elazakitott területeken élő magyar test véreink helyzetét* akik azokban az országokban, amelyekhez cautoltattak, mint nemzetiségi kisebbségek szerepelnek, megismertessük éa Európa figyelmét szenvedéseikre felhivjuk. Hogy ezen munkánknak milyen gyümölcsei lesznek a jövőben: az ma még csak nehezen Ítélhető meg. - Mik voltak Nagyméltóságod személyes benyomásai a nagy- éa a kisantant vezető delegátusaival való érintkezése során* á * í külszinre nézve a legyőzöttek egyenlő félkent szerepeltek az ertekezletén és ebben a tekintetben nem lehet már azért sem Panaszunk, mert a vendéglátó Olaszország mindent elkövetett a mara részéről • hogy kihúzza a tövist a legyőzött államok lelkéből és egyforma előzőkenysőggel Dánt valamennyi vendégével. De azért nem áltathatjuk záron-. St.5IífÍí«5 0<5y % 1C f L-? egyenlő elbánás igazi egyenlőséget jelentene. M* értekezleten a győző állomok vezettek, a döntés az Ő kezükben volt és van, még másodrangú kérdésekben is ős minden megfigyelőre nézve kétségtelen volt, hogy elsőaorban saját érdekeik irányították őket. Cselekvésükben és a meghozott döntéseknél is kétségtelen: hogy a lcr?ő*3tt * kis államok ügye rájuk nézve ma is inkább másodrangú kérdés és csak L<***A akkor os annyiban érdekli őket/ügye . ha valami érdekül: fűződik hozzája -és csak ebben az esetben haJlanaók/ügyének felkarolására is • o4-+ 7 Az j rte Josletet az orosz kérdés dominál ja,-kiíz^raxkpat folytatta^ minis zter elnök. Középeurópa gazdasági éa politikai kérdései egyelőre egész másodrangú szerepet Játszottak. Egyenesen az volt a benyomásom, hogy az orosz probléma mellett a középeurópai kis állomok; £K iy £k í-?£* a kérdésben csak másodsorban vannak érdekelve, statisztáknak hivattak meg. Közőpeuropa gazdasági problémái!, a legyőáött államok újjáépítése inkább teoretikus diakussziók tárgyát képezték Leni e Sm l«n!t ft ?t a £n^'^í S % h ° S7 ,°P a ^oról és leszerelésről beszélgyon" nehéz volt* hoaaajarult ^oz, hogy a kérdések magvaig jutni na~ -Annak íáején sokan azt reaeitsek, nogy Gánuában végleges egyezmények -lesznek köthetők, ha talán nem ia a legfontosabb kérdésekben^ de legalább másodrangú gazdasági ügyekben. Az értekezlet rendjén ez a reményük elhalványult, mert a legtöbb határozat valószínűleg ugy fog meghozatni,, hogy annak végrehajtása az egyes államok figyelmébe és jóindulatába ajánltatik, ami megint csak keveset jelent, mert hiszen hasonló határozatok hozattak már BrüsszélbenJ Barcelonában és Porto-Roseban is, anélkül, hogy végeredményben keresztülvitettek volna* miután az egyes államok jóvoltától függ, hogy ezen határozatokat elfogadják éa ratifikálják-e vagy sem. - Magyarországgal szemben a nagyhatalmak részéről rosszindalakot nem tapasztaltam, de érdeklődést is csak keveset. Magyarország az európai politikában katonai ós pénzügyi gyengesége folytán eaak«egőss alárendelt jelentőséggel bir, suui magában is megmagyarázza ezt a tényt. Nagy és nehéz munkát kell tehát mindnyájunknak régesnünk, hogy a magyarp^? ügy jelentőségét és Magyarország jelentőségét a közőpeuropa! pénzügyi éa gazdasági politika szempontjából a külfölddel megismertessük és a figyelmet ránk irányithassuk. A benyomásom mindenesetre az, hogy a személyes érintkezés többet ér ezen a téren, mint bármiféle propagaMármunka ós hogy ennélfogva Magyarországnak a legnagyobb érdeke az, hogy az értekezlet, ha most részben sikertelenül is végződnék, ne legyen az utolsó ilyen összejövetel. Nekünk, magyaroknak, mindenesetre alkalmat ad arra, hosv a rólunk elterjedt sok balvóleményt eloszlassuk éa Magyarország fontosságát Közőpeuropa szempontjából megértessük és kidomborítsuk. az utolsó ~tm - Gondolja-e Uagyméltóságod - hangzott j*üs£v*Etfcjea5.-ó kérdés hogy a német-orosz kérdés lényegesen hátráltatni fogja-e az értekezlet munkáját? -Ami az orosz kérdést illeti - felelte a miniszterelnök - eL eintő ugy látszotfe, hogy az orosz-német megegyezés az értekezlet hajótörésére fog vezetni. Ez a felfogás azonban csak huszonnégy Óráig tartott. Ma már az mondható,) hogy az értekezlet ezen * holtponton túljutott és a megértés nem ícg"meghiúsulni. Hiszen többő-kevésíÉáassk az jutott nyilvánosságra az egyezmény publikálása folytán, jpít ezelőtt sokan már sejtettek volt, hogy tudniillik Németország és Oroszország között közeledés van készülőben. Az kétséges, fcajjon egy ilyen megegyezés Oroszország mai vezetői és bármiféle kapitalista állam között gazdasági téren fog-e valami változást jelenteni és fog-e valami eredményt hozni. Vájjon különösen Oroszország újjáépítése szempontjából jclerte valamit, az a jövő titka és nagyrészt attól függ, milyen mértékbe* fog .Oroszország belpoliti kailag rendeseit viszonyok közzé '• örülni. Ha ez bekövetkezik éa Oroszországban tényleg egy olyan folyamat indul meg, amely a visszatéréssel egyenlő s "boisovizuv.a tanaitól ... kor-.azo. lidáeió irányában, ebben az-esetben Orosz oaflÉ&ag és Nőmet ország megegyezése nagy jelentőséggel bir. Ha azonban ez a remérység nem teljesedne J akkor ennek a megegyezésnek sem lesz más sorsa, mint azoknak, amelyeket SzovjetOroszország más államokkal kötött már a gazdasági ós ker«s-^ kedelmi érintkezés felvétele érfékébé^ $s emelyok a .-első konszolidáció hiánya folytán Oroszország gazdasági üjjáópitóst alig mosdathatták elő. ORSZÁGCJ LEVLLTÁR
