Napi Hírek, 1922. április/2

1922-04-21 [0034]

délelőtt LiétA feítóí'S SHtfJ'Ji minisztertanács ma ifílííH ii r Á hou + Jf.no&ai franGia delegátusnak a miniszter­iroda /^JílJI^Jlf^^^S^^Í^P^ foglalkozott. A Havas­linhh &l?JÍVL s * fr * ní -ugulatfaik, hogy a minisztertanács ^inhl Í* n ÍÍlu* a t y a A 9n * 00 A* f™ncia deli gátasoknak adandó ujabb utasitások szükségét nem látta és tudomásul vette a*©­iüídá «£í?!Í?í'*TÜ $ J* 9 * € Khfrl*" Sarthounak már meg. /MTI/ minisztertanács csatáriakon ismét ülést tart. ——•—»» — «• — «•«»•• G e n o v a f április 21. /Stefani,/ Az első bizottság albizottsága ma Schanzer elnöklés ével ismét megkezdte munká­latait. Az elnök közölte az albizottsággal, hogy az orosz delegáció válaszát több félhivatalos me gbeszélés után alkal­masnak nuilvánito tták arra, hogy a tárayalásokat tovább foly­tassák. Mivel azonban a jegyzék több oly fontos tárgyat tartal­maz, amely bővebb felvilágosításra szorul és a jegyzék nem lamennyi pontja látszik elfogadhatónak, me gállapodiak abban, hogy szakértobizottságot küldenek ki, amely a meghívó hatalmak őt és a többi állam két iagjiából áll és amelynek az a feladata, hogy az orosz delegáció szakértő ivei a jegyzek tárgyalása cél­jából megegyezésre jusson. *zt a javaslatot egyhangulag elfo­gadták. A szakértők bizottsága holnap délelőtt kezdi meg műkö­dés ét m /MTI./ Paris, április 21, Marcsi Butin a Humánit ében ezt irja: Lengyelország ez év március 31.-én a balti államokkal együtt beleegyezett a szovjet kormány formális elismerésebe. En­ne k megállapításához az a kommunista kévviselő, aki épen most tért vissza Genovából a következó kérdéseke t fűzi : Igaz-e,hogy Ángolorszdg a legutóbbi napokban Lengyelországnak tekintélyes összegű kölcsönt engedélyezett és miiye n feltételek mellett történt ennek a költs égne,k engedélye zese X/ MTI,/ Pari s, április 21. Az lation Francaiso' irja: Ma jól megértettük a dolgot, Poincaré a következőleg foa el­járni: 1, Követelni fogja a ve rsaille&i szerződés- respektá­lását £ amelynek több pontját Németország megs^rittte azzal, hogy Oroszországgal szemben oly zálogokról rendelkezett,amelyek a szövetségeseket illetik. Hangsúlyozza, hogy a jóvátételi bi­zottság az, amelynek e zál.gok i feaett örkőani kötelessége. 2.Appellálni fog a szövetségesek, a nagyköveti konferencia és a legfőbb tanács végrehajtó hatalmára, akiknek a sze rződése k végrehajtása felett kell Őrködniök. Ha ezt a fegyelmi bizottságot a kisantanttal kiegé­szítenék, a német-orosz bűntársakat eléggé ,me g lehetne félem­líteni és arra kény sze riteni, hogy egymástól elváljanak. Vagyis röviden arról van szó, hogy szövetségük ellen sokkal hatxtlmasabb szövetséget .teremtsenek, hoay annak segítségével a németek ki­hívása ellen a szőve is éhe se % frontját ismét me galkossák. is az oka annak, hogy Barthou Genovában maradt és Lloyd George­zsaj az érint ke zést fentartottak*/MTI,/ ti- P á r i s, április 21* A ' T á*ü|S ' a német válaszjegyzékrol elmond ja, hogy Németország jobbnak látta, kacsáját maga zárja ki magát egres tárgyalásokból, sewihié^, mcgsemmisitfrfcV 1 ' ————az orosz szerző­dést. Sszerint kétségtelen, hogy a szerződés megzavarta volna terveit. Ebből viszont azt következik, hogy a francia kormánynak igaza volt 4 ami­kor a szerződés megsemmisítését követelte. Most tehát megmarad^érvény ­ben a német-bolsevik szerződés., mindazokkal az egyezményekkel és tervek­kel együtt, amelyek mögötte rejlenek* De mit tesz közben Lloyd George? Lloyd George tegnap bejelentette, hogy a genovai konferenoiának nagy európai paktumban kell kicsúcsosodni*. Minden kormány kötelezettséget fog vállalni arra, nogy szomszédait nem támadja meg* Az uj paktum nem azatoad, hogy beleütközzék a fönnálló szerződésekbe. Eszerint e paktum­nak egyetlen intézkedést sem szabad megakadályoznia, amely ©szerződések ° végrehajtásának biz toritására szükséges* Be mit ér a betű a szellem nél­kül? Atniőta Németország elvesztette a hábornt. a német terjeszkedés egy­kori hivei minden reményüket Oroszországba helyezték. Lengyelországot is Oroszország segélyével akarták összeroppantani* A kérdés as, hógy Németország mikor fordula nyugat ellen és mikor kísérli meg megnyerni a játszmát, amelyet 1918;-baa elvesztett* A szövetségesek e kérdéssel szemben lanyha és könnyelmű magatartást tanúsítanak, semmiesetre sem olyat, amellyel a háborút megakadályozhatnák vagy rendet teremthetnének Németország ügyeiben., Azxal ' az ürügyset hogy a németeket kimélik, ^k tönk fele viszik őketj az^aZ ' az ürüggy*! ', hogy Európát pacifikál­ják.* 'veszélybe döntik a kontinenst. Ki lesz hát az, aki a népeket a béke ösvényére tériti? 0 A Liberté. igy irt Tegnap este óta tehát azzal kell száuxo-C-ni, hogy a szövetséges nagyhatalmak} Franciaország, Anglia és Olaszország a német-orosz szövetséget befejezett és egészen természetes ténynek te­kintik, minthogy Németország ós Oroszország szuverenitásuk alapján jártak el* Hát nem látják be, hogy épen ez a két ország az, amelynek úgyszólván egyedül áll érdekében a háeortt megkezdése? A lap a kérdést abból a* szempontból veszi szemügyre, hogy míképen kellene ellene dolgoz­ni. Azt kérdi, v-ajjon talán más szövetségi osoportosulást kell-e szembe­állítani a német-orosz szövetséggel és ezzel újra csak az egyensúlyozás politikájat-kell-'e megkezdeni? Az egyensúlyozáshoz azonban ellensúlyra van szükség. Attól kell tartani, hogy a kisantant nem számit ilyen el­lensúlyra, mert könnyen lehetséges, nogy a kisantantot visszarettenti az a gondolat, hogy most valóban a kelettel szemben , való- őrszem szerepét játsza. (Osehországy Oroszország és Németország közt}nom jelent mást, mint amit egy mogyoró jelent a kalapács és az üllő közt. A lap szerint az is kétséges, hogy Anglia mától kezdve hajlandó-e belemenni az európai egyen suly és szövetségek politikájába*. A Journal des Débats ugy gondolja, nogy Genovában csöbörből vödörbe jutottak. AíTI./

Next

/
Thumbnails
Contents