Napi Hírek, 1922. április/2
1922-04-25 [0034]
13, kiadás, 5 1922 április 25, M ára S& perc V, , , . VV í I' /^ilis 25. Afoltt/ Sarraut gyarmatügyi miniszter aki képviselői minősegében a szocialista radikális párt tagja éa ftnda departement r elnoke,a megyegyülés menyitásánál a többi közt ezeket mondta Franciaország nem engedheti meg, hogy azáltal ha lemond az ünnepe']vesén megkötött békeszerződésekből folyó igényeiről, vagy hogy elkótyavetyélni ezeket az igényeit, ujabb áldozatok Sorakozzanak fel azok melle, amelyek*, oly drágán lizette meg győzelmet. Franciaországot megtámadták é s kihivták es J-ranciaprsattg^nem vállalhat magára oly sorsot, amely rosszabb volna a legyőzött ellenség sorsánál. Franciaország annyi vérveszteaség után nem mehet bele,abba, hogy az uj fenyegetés előtt ismét védtelenül álljon. Ha a világbékét tényleg veszély fenyegeti, meglévő és kézzelfogható veszély, ugy ez nem arról a bizonyos imperializmusról szóló ostoba mese. amelyet Franciaországnak egy alávaló, de jól megszervezett propaganda tulajdonit. A veszélyt az jelentene ha egyes nemzetek,gyengesége folytán büntetlenül maradnának azok, akik mar egyszer előidéztek a háborút és épen büntetlenségük folytán kapnának kedvet arra, hogy ezt másodszor is megtegyék, abbaE a biztos tudatban, hogy hiszen ők ezzel mit sora kockaztattoak* /MTI./ flkonzulátus 6 '/tfíl'/^ £prilia 25, / Woltt / Antwerpenben megnyílt a német tt Paris, április 25. /Wolff / A Temps fo*l<*2k*xlk, Lloyd leorgenak azzal a pak tumterveze téveZ, amelyet ntámadásellenea« Í aktumnak nevez. Fejtegetései keretében a lap a következő kérdéseket alítja felt Hajlandó-e a szovjetkormány a maga jószántából és ünnepélyesen kijelenteni, hogy végérvényesnek ismeri el valamennyi orosz határmenti állam határait, beleértve a román határozat is, amelyek Beaszaráéiát magukba foglalják? Hajlandó-e a német kormány aláírásával bizonyítani és a birodalmi gyűlésben való leszavaztatás utján közhírré tenni, hogy Németország a maga jószántából végérvényesnek tekinti a versaillesi szerződésben megállapított haltárokat es hogy önként lemond valaha is igényt emelni azokra a területekre, amelyeket a versaillesi szerződés Belgiumnak. Dániának, Franciaországnak és Lengyelországnak adott vissza, vagy juttatott? *a e két kérdésre igenlő választ adnak, akkor talán aktuálissá válik, hogy paktumra gondoljanak. Addig azonban a itemps minden előkészületet haszontalannak és veszedelmesnek tekint. /MTI./ I o n d o n, április 25. Poincaré bar le duc-i beszéue élénken foglalkoztatja az angol sajtót^ A R Times; igy irt Poincaré nyilatkozata ment minden /retorikától és „fenyegetés tői. A Westminster Gazette ezzel szemben a beszédet a Fémetorsz^g ell»n irányuló fenyegetésnek tekinti. A Daily Herald á beszédről szóló beszédcikkének mindenekelőtt ezt a cimet adjat » Poincaré császár!" azután azt tanácsolja az európai államférfiaknak, hogy ne vegyenek tudomást Poincaréról és útjukat nyugodtan folytassák tovább. H 3 poincaré Genovából vissza akarja vonni képviselőit, menjenek Tatén hirével. A genovai franciák csak kellemetlenséget okoznak, Poincaré pedig maga a veszedelem, mert még mindig komolyan veszik. Mihelyt egyszer lehull a lepel blöff jeiről, Poincaré- sem/tovább elviselhetetlenné Suropa légkörét politikai bűzével. A Daily News'ezeket irjaí Poincaré beszédéből meglátszik az az elhatározottság^ hogy intézkedéseket tegyen »ka kell egye dnl ist» avégből, hogy Németország pénztárait kiürítse. Ez annyit jelent, hogy számit arra, hogy Bagybritania nem fog bevonulni'a Ruhrterülatre. ^z azonban egyúttal mindenki számára megértbetőén Franciaország erkölcsi elszigetelését jelenti. A genovai francia delegációnak,mult szombaton tanúsított különös akcióját a genovai körökben Poincaré mesterkedésének tr.laidonitják. Ezt a benyomást csak megerősítette az a szerencsétlen beszéd" amelyet'Poincaré teghap mondott Bar le Duc-ben. A kényszerrendsza— bályokkal való feuyegetőázésben ott leselkedik az a fenyegetés is, hogy Franciaország nem lesz tekintettel a szövetségesekre és egyedül forgatja majd a harci kardot mint ahogy Frankfurtban is R egyedül forgatta, Franciaország szövetségesei most is csak azt mondhatják, amit akkor; ha Franciaország a maga utján halad Németországgal szemben, nem várhatja Anglia további támogatását. /MTI./ /teszi & e n o v a, április 25»/Cseh öaitőiroda/A tegnapi ujabb orosz válasz után igen csekélyeknek tartják az Oroszországgal való tárgyalások kilátásait. íz 'oroszok és a többi delegátusok álláspontja annyira elterő. hogy séttki sem tartja lehetőnek a megegyezést. UGy gondolják, hogy a nem orosz szakértők ellenjavaslataira a szovjetdelegáció nem azonnal válaszol, hanem meg/árja Moszkva nézetét, amely azonban nehezen lesz pozitív. Valószínű, hog? az orosz tanácskozásokat néhány napra félbeszakítják és a moszkvai válasz beé/r kezese után eredménytelenül befejezik. Általában elmondható, hogy az orosz felegáoió minden nyomatékot a nelentős illamkölcsönre helyez - sémi esetre sem külföldi hitelre - amellyel hozzáláthat Oroszország ujrafelépítéséhez. Ea azonban Oroszország nem • knpj.a meg ezt a kölcsönt - igy raon dta ösicsering, ane vmerikán ujsagiró előtt - -íkkor-minién tá-gsralás hiábavaló és Orosziirsz^g számba a.konferen cla befejetŐdött. Nem térhetünk vissz:;! Oroszországba, ha elismerjük es magunkra' vállnljuk az adósságok terhét a blkül, MXg hogy vakarni elófiyte tudnánk rámutatni. /KTI./ , ÍI„I»»» Helyreigaz itás. M&i 12. ki adásunkban a Lloyd (Jeorge Angliához intézett üzenetéről szjláj^'viratbaj^a mészárszék szó vágóhídr a javítandó. ' C^cnsxUrJC^) j & ' * »./» fe r iiíj[ s WUoi Távirati irodaJ * n *Tj r ;- u My* x W&l*M*zi a Filsásilésiára D*«aU % ohvan még függwen lew ttáráisekhf n megenus st«k. *'ssel a QaUtiéer m*rté*é**2 lej oly t tárgyalási véget értek. *tf$g .
