Napi Hírek, 1922. április/2

1922-04-24 [0034]

MAGYAR TÁVIRATI IRODA AGENCE HONGROISE LINC

*.,SCH« ^^^^Z-^ -ÜDAIIST IV. vAKOSHA/tTCA M. P á r i s,április 2*. /s'olff./ Poincaré minis sUrvlnok a kaasr departeme nt főtanác sának megnyitóul és én ma dóiben besséaet mondó ít .aagjai voltak ások,akin anismét mandátumot vállalf2»* ve sérlő eszméje voltos, amely Őt mindig vésette, Poincaré mindig aaonositotta magát a maási devarteme nt lakó ss ágával, v is lotharingiai, vagyis határme nti francia és annak ellenére, hogy a határmenti franciák a némát támeslás pillanatai g mindig a békéért eltek és a békéért, a háború e+lk épüléséért, mindent megtettek, me $\ kellett ismerniük a fegyveres konfliktus legborzalmasabb vesselyet, epe n inerí hatá menti franciák, % m

a béke köt és re rátérve, ezmket mondta: A ve rsaillesu békess° rsoáés ugy határosott, hogy a hadiköltséaek a gyfáedelmes népe ke t- terhelj ék, A békeszerződés . . _ . ugy határosott, hogy a területünkön okozott károkat, valamTnt az ösveg

t

y- k és sebesültek nyugdiját as ellenség, Németország_ viselje, ez j,st is e Ihatárosták, hogy Németországot lessereljéh és végérvényesen katonai tehetetlenségre Ítéljék, Ma est a határozatot he Ínyesen alkalmazták volna, Franciaorsság nyugodt lehetne, mert esáltal me g ssabadulna pénzügyi nehézsége i legnagyobb réssétől és őrülhe tne _annák, hogy végre garantálták biztonságát, ennél többet pedig Franciaország nem kivan, A különböső országok" nak mindig visszatérő témája as. hogy Franciaországot imperializmussal vádolják és

; hóditc l hát$ó»gondolatokat tulajdonítsanak neki. Pedig egyetlen francia politikus sincsen,, aki valaha is álmodott, volna annekssióról. Politikusaink egyike sem szándékozott • be fej esni a háborút anélkül, hogy visszás se re sné KlszászJtötharingiát, de ugyanígy egyikük semfoglalkosott : assal as Őrült gondolattal, hocy idegen népeket kebelessen be Franciaországba. Minden,' amit Franciaország most követel, a békeszerződés teljesítése, :

fst a szándékot felesleges Gesztusokkal és meggondolatlan módon teljesíteni nem lehet, csas kitartó és rendszeres akciókkal, dá mindenese tre Franciaországnak végül is el kell 1 ghamarabb le akar szerelni, Németország kok közt már régóta rokonérzés idttJ^utfr és a rapallói sze rződés esrket a roko'iérséseke t valóságos napfénnyel világította még. Ások, akiket a ti zr

f nnyol chónapos katonai szolgálati idő felriasztott nyugalmukból, most kenyte 1 tne,k elismerni, hogy a kormány a jőpőbe látott. Ha figyelemmé 1 kisérjük, hogy mi történt szomszédainknál, a német biro dalom területén még mindig oly rendőri erői látunk, amely egykori altisztekből áll, akik azonban minden pillanatban, máról-^holnapra, késze k katonai alakulatokká képződni .Fe IsŐssilé&iába* ahol t

". • a ssöve tségeskősi bizottság néhány héten fcresstül szuverén hatalmat élvesett, égessen tragikus körülmények nőst 1 eszerraktáraka t fedeste k Jel,amelyek e

t a német tartományokból hordtak oda össze. As erre vonatkozó vissgálátktf- merényietek keletkeztek, eseket a merényle tek* t jele nleg törvényszerűen üldözik és ezek a merényletek szigorú szankciókat követelnek. Minden oly sorrendben köve tke sik itt, mintha Németország csak arra a pillanatra lesne, imiko r - korábban vagy későbben • a keleti tartományok valas zu— melyikében zavargásokat-s si thatna, ugy, hogy e rő3sakkal -vis hódithatná a sémetarssá^töj a békeszerződés által elvett lengyel területeket, Nollet táoornok elZe^Sr^f' bisott^ága bármily busgó Sággal működik is, munkája még ne a fejeződött be és minden bizonnyal elengedhetetlen, hogy a ssövetségeseX Németors ságban még kiterjedt ellenőrző bisottságokat létesítsenek a, léghajósási és katonai szervesetek- dolgában, Nsm ismételhetem eléggé, mondta Poincaré, hogy Franciaorsság teljes ssivéhő'l óhajtja azt a pillanatot, amelyben leszerelhet, de eke z szüksége 3, hogy »émetorsság elősőleg tökéletesen lefe>gy vareste s sék.' Ami a jóvátételt illeti, amelytől nemcsak' aideparte tiimn ts k, ha nem ? gesz Fran c iaorss ág fe lép ül ése füg g, közeledik a végleg - 3 hanyatlást Neme torsságnak május 51,-e előtt alá ke 11 rendelnie magái annak a kötele stts égne k, amelyet a jóvátéte li UMSh bizottság állított fel. £s annyit Jelent, hogy Néme torsság kö-' tele si magát, hogy vvegszavastatja as uj adóknak egész komplexusát éübénsügyei dolgában szövetségesközi ellenőrzést fogásiéi. Ha Németország ellenie.snék és ha a megállapított órában a jóvátételi bizottság mulasztást állapi tana meg'"

f ugy a ssöve tségesekne k jogában állana, ^oá kötelességük volna, hogy érdekeik védelmére intézkedéseket tegyenek, amelyek számára kétség" tel éhül óhajtandó volna, ha kölcsönös megállapítások után együttesen elfogadnák és alkalmaznák őket, A békéssé rsődés érteimebe n azonban szükség esetén a hatalmak bármelyike élhet esekkel a re ndssabályokkal és Neme tország épen a versaillesi szerződés értelmé* ben nem tekintheti asokat ellenséges aktusnak* Azt óhajtjuk, folytatta Poincaré, hogy , .a -zöve t sége sek a le JŐssmtébben működje ne k e gyütt, de önállóságunk teljes tudatában egyetlen pillanatra sem akarjuk késünkből Kiejteni a fegyvert, amelyet a békés se rsőd és luáudf 1 nekünk. Nem fogjuk tűrni, hogy sseren esetlen 0 rszágünTaz

%

$0méCíáéd terhe alatt ő ssze omoljon, annak a Németországnak szomszédságában, amely vonakodik megtenni a szükséges e rőfeszi téseke t adósságának lerovására, Mindas, ami Genovában történt, különös módon bizonyít, mindént, amit ' stosan • s siess i te tte e,lő Némhtorsság a ssovje ttel való sze rsődésí." Kérdés az is

0 vájjon • a sze rsődés nyi Ivánossáté tele kötelezővé teszi-e a szerződés elis:rue rését, Kapcsolatosakv-e a sse rsődéssel vagy sem bi-* sonyos titkos határozatok? A német-oross sze rsődés e gyenértékü-e politikai vaay katonai megállapodásokkal? Akárhogy is áll a dolog, e szerződés két országnak ol u kö se ledés ét jelenti, ame lu holnapra közvetlen fenyegetést jelenthet Lengyelország, és kőzve te tt fe'ellenére annyira vitték a béke és a mérséklet utáni vágyakozásukat, hogy a konfe rencia fel oszlásának megakadályozására mindent megtettek, ami tőlük telhetett, /Líl./ P á r i s.április 24, Moszkvából Rómába érkese tt szikratávirat szerint Zenin Moszkvából Genovába utaso ti,/MTl,/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció