Napi Hírek, 1922. április/1

1922-04-04 [0033]

JP J £ 2 ó a .J^Ezenkivül tervbe van véve a gazda­sági érde kaépviseletek rés zvétele is. melyeknek megbízottai* a tárgyalások mentén adódó szükséghez képest fogna y Vénuába Méo­hivatni./4tXZ{ , _ s , , Pro a o m o . Kérjük a lapok t. JS« rtesztó'sege i1 szíveskedjenek fenti sorokat a Génuába kiküldendű maauar bizot t­sá g taaj'ainak névsora után .iktatni. /-/Prága , április 4. /Cseh sajtóiroda/ A képviselő­ház külügyi bizottságának mai ülésén dr. Benes miniszterelnök ós kül­ügyminiszter vázolta Európa politikái helyzetét, amilyennek a génuai konferencia előtt mutatkozik és azután a konferencia feladatait fejte­gette. Elmondta, hogy Európa és Amerika népeit a háború és a gazáasági es társadalmi élet helyreállítása érdekében tett kétségbeesett erőlkö­dések kimerítették. Ebben a helyzetben oly légkör alakult ki, amely­ben a politikusok államaik és egyáltalán Európa talpraállitásának kiinduló pontját keresik. A\ génuai konferencia eszméje a célravezető ut keresésének kifejezője. Nyíltan kimondhatjuk, hogy az európai vi­lág súlyos, sőt több mint súlyos helyzetben van, amely még hosszú évekig fog tartani. A nehézségeket nem szabad azonban egyszerűén a békeszerződéseknek tulajdonítani. Igaz, hogy ebben a békeszerződés feltételei is szerepét,.azonban csak másodrangú szerepet játszanak. A mái helyzetét a háború pusztító hatása idézte elő. Okai a békeszer­ződések hálózatánál mélyebben feküsznek. Természetes és logikus dolog, liogy a génuai konferencia nem foglalkozhatik a békeszerződésekkel, línnek a kérdésnek felvetése nem tenné a konferenciát a talpraállitás kiinduló pontjává, hanem Európa teljes szétzüllését idézné elő. A miniszterelnök azután Európa regenerálásának főproblémái­val foglalkozott. Első teendő Oroszország talpraállitása és az Oroszország­§ al való kapcsolat ujrafelvétele. Ezt a kérdést miként erre Lloyd eorge igen helyesen rámutatott, csak a távol jövőben lehet mégoldani. Oroszország talpraállitásának kísérlete nem jelent nyerészkedésen alapuló vállalkozást. A konferencia eszméje uj európai tervekét és a népeknek egymáshoz való közeledését jelentív Ha Európa talpraálli­tasát elhalasztanák, eázel Oroszország és az egész kontinens szenve­déséit meghosszabbítanák. A taktika tekintetében lehetnek ugyan ké­; ; telyet, ezeknek azonban az eszme helyessége tekintetében nincs helyük* Oroszország talpraállitásának gyakorlati terve a következő: J../ A háború előtti időből származó régi orosz kötelezett-, ségek, vagyis a volt orosz császári birodalom köz- és magánadósságai liqáidálásának végrehajtása. 2. / Ezeknek a kötelezettségeknek ellenőrzésére állandó bizottság szervezendő, melynek különleges jógii pontosan körvonalo­zandók. Ez az utóbbi pont a szövetségesek közt vita tárgya. 3. / Annak a kérdésnek tanulmányozása, hogy milyen mértékben és mely jogszabályok és feltételek mellett lehet Orosz­országban idegen tőket beruházni^ továbbá a külföldi alattvalók személyes biztonságának, a konzuíáris jogoknak, a bíróságoknak és ítéleteik érvényességének kérdése, az oroszok es: külföldi alattva­lók közt felmerülő vitás ügyekben idegen, esetleg vegyes bíróságok igénybevételének problémája. 4;/ Az oroszországi gyakorlati újjáépítő munka módszeré.' 5./ Ez a programm inkább gazdasági természetű és a politi­kai kérdéseket csak közvetve érinti. A dolgok mai állása szerint, folytatta Benes, a felsorolt kérágsekben a szovjetkorroánnyal kömnyüszerrel meg lehet ogyezni. Ke­vésb|ekönnvü lesz a megegyezés a tisztán politikai kérdésekben, vagyis Oroszországnak,de jure való elismerésében^ Ma még vitás, vajjon a cannesi határozatban megállapított feltételek és a felsorölt kérdé­sékben felállított feltételek egyszerű elfogadása elegendő-e vagy pe­dig, hogy a konferenciának a szovjetkormánytól külön biztosítékokat kell-e követelnie. Génuában a vita valószínűleg e kérdés körül fog forogni* köztársaság álláspontja az orosz kérdésheS Sas változott meg* Teljes eselekvésszabadságot biztosi tank magunknak mind ss orosz, mind a többi kérdésekben a génuai események dolgában. Számunkra ősapán ál3mmnnk érdekei lesznek mérvadók. . _ 1 konferencis másik fdfoontjs, a gazdasági és üzleti élet feltámasztása, Soropában és különösen Eösópeuropábaa. Ss a pont rendkívül tág. A konfereneia tadja Jól, hogy a habom Uropában az országok allata­ISidaságát megingatta* A hitelrendszert megsemmisítette és az árucserének óriási akadályokat gördített atjábs. Bízottá'gokat akarnak alakítani amelyek a következő pontokkal foglalkoznának: 1./ Az állami pénzügyi gazdálkodás szabályozása, 2./ Tálataprobiémák,3./ s bankjegy kibocsátó bankok kérdése,4./ a hítel ft neveztesen a nemzetközi hitel megszervezése, 5./ a behozatal és a kivitel megkönnyítése és az általános konzulátusi szabályzat. 6./ a külföldiek jogbiztonságának növelése, a kereskedelmi és gazdasági viszonylstokban,valamint as Ipari,irodalmi és művészi ta­lajdon védelme,7,/a külföldiek gazdasági tevékenységének megengedése, 8./ a szállítási akadályok megszüntetése és főleg a díjszabási politika kérdése. A szövetséges szakértők ezekben as ügyekben sok konkrét mán­kat nem végeztek ugy,hogy minőén elvégezni való mest egyelőre a bizott­ságok elintézésére vár. A valutaprobiémáról általában egységes a felfo­gás: mindenütt elismerik, hogy a valutaprobléma megeldására a mestersé­ges intézkedések /lásd Középeuropát!/nem vezetnek óéihoz,sőt károsan hatnak. A miniszterelnök az itt kifejtettekkel kapcsolatban rámuta­tott a kis entente és Lengyelország köst megkötött egyezmény különös jelentőségére, a középearep&í politikai és gazdasági fókérdések dolgá­***-/Tei y t*mscLko\&^ \

Next

/
Thumbnails
Contents