Napi Hírek, 1922. április/1
1922-04-04 [0033]
JP J £ 2 ó a .J^Ezenkivül tervbe van véve a gazdasági érde kaépviseletek rés zvétele is. melyeknek megbízottai* a tárgyalások mentén adódó szükséghez képest fogna y Vénuába Méohivatni./4tXZ{ , _ s , , Pro a o m o . Kérjük a lapok t. JS« rtesztó'sege i1 szíveskedjenek fenti sorokat a Génuába kiküldendű maauar bizot tsá g taaj'ainak névsora után .iktatni. /-/Prága , április 4. /Cseh sajtóiroda/ A képviselőház külügyi bizottságának mai ülésén dr. Benes miniszterelnök ós külügyminiszter vázolta Európa politikái helyzetét, amilyennek a génuai konferencia előtt mutatkozik és azután a konferencia feladatait fejtegette. Elmondta, hogy Európa és Amerika népeit a háború és a gazáasági es társadalmi élet helyreállítása érdekében tett kétségbeesett erőlködések kimerítették. Ebben a helyzetben oly légkör alakult ki, amelyben a politikusok államaik és egyáltalán Európa talpraállitásának kiinduló pontját keresik. A\ génuai konferencia eszméje a célravezető ut keresésének kifejezője. Nyíltan kimondhatjuk, hogy az európai világ súlyos, sőt több mint súlyos helyzetben van, amely még hosszú évekig fog tartani. A nehézségeket nem szabad azonban egyszerűén a békeszerződéseknek tulajdonítani. Igaz, hogy ebben a békeszerződés feltételei is szerepét,.azonban csak másodrangú szerepet játszanak. A mái helyzetét a háború pusztító hatása idézte elő. Okai a békeszerződések hálózatánál mélyebben feküsznek. Természetes és logikus dolog, liogy a génuai konferencia nem foglalkozhatik a békeszerződésekkel, línnek a kérdésnek felvetése nem tenné a konferenciát a talpraállitás kiinduló pontjává, hanem Európa teljes szétzüllését idézné elő. A miniszterelnök azután Európa regenerálásának főproblémáival foglalkozott. Első teendő Oroszország talpraállitása és az Oroszország§ al való kapcsolat ujrafelvétele. Ezt a kérdést miként erre Lloyd eorge igen helyesen rámutatott, csak a távol jövőben lehet mégoldani. Oroszország talpraállitásának kísérlete nem jelent nyerészkedésen alapuló vállalkozást. A konferencia eszméje uj európai tervekét és a népeknek egymáshoz való közeledését jelentív Ha Európa talpraállitasát elhalasztanák, eázel Oroszország és az egész kontinens szenvedéséit meghosszabbítanák. A taktika tekintetében lehetnek ugyan ké; ; telyet, ezeknek azonban az eszme helyessége tekintetében nincs helyük* Oroszország talpraállitásának gyakorlati terve a következő: J../ A háború előtti időből származó régi orosz kötelezett-, ségek, vagyis a volt orosz császári birodalom köz- és magánadósságai liqáidálásának végrehajtása. 2. / Ezeknek a kötelezettségeknek ellenőrzésére állandó bizottság szervezendő, melynek különleges jógii pontosan körvonalozandók. Ez az utóbbi pont a szövetségesek közt vita tárgya. 3. / Annak a kérdésnek tanulmányozása, hogy milyen mértékben és mely jogszabályok és feltételek mellett lehet Oroszországban idegen tőket beruházni^ továbbá a külföldi alattvalók személyes biztonságának, a konzuíáris jogoknak, a bíróságoknak és ítéleteik érvényességének kérdése, az oroszok es: külföldi alattvalók közt felmerülő vitás ügyekben idegen, esetleg vegyes bíróságok igénybevételének problémája. 4;/ Az oroszországi gyakorlati újjáépítő munka módszeré.' 5./ Ez a programm inkább gazdasági természetű és a politikai kérdéseket csak közvetve érinti. A dolgok mai állása szerint, folytatta Benes, a felsorolt kérágsekben a szovjetkorroánnyal kömnyüszerrel meg lehet ogyezni. Kevésb|ekönnvü lesz a megegyezés a tisztán politikai kérdésekben, vagyis Oroszországnak,de jure való elismerésében^ Ma még vitás, vajjon a cannesi határozatban megállapított feltételek és a felsorölt kérdésékben felállított feltételek egyszerű elfogadása elegendő-e vagy pedig, hogy a konferenciának a szovjetkormánytól külön biztosítékokat kell-e követelnie. Génuában a vita valószínűleg e kérdés körül fog forogni* köztársaság álláspontja az orosz kérdésheS Sas változott meg* Teljes eselekvésszabadságot biztosi tank magunknak mind ss orosz, mind a többi kérdésekben a génuai események dolgában. Számunkra ősapán ál3mmnnk érdekei lesznek mérvadók. . _ 1 konferencis másik fdfoontjs, a gazdasági és üzleti élet feltámasztása, Soropában és különösen Eösópeuropábaa. Ss a pont rendkívül tág. A konfereneia tadja Jól, hogy a habom Uropában az országok allataISidaságát megingatta* A hitelrendszert megsemmisítette és az árucserének óriási akadályokat gördített atjábs. Bízottá'gokat akarnak alakítani amelyek a következő pontokkal foglalkoznának: 1./ Az állami pénzügyi gazdálkodás szabályozása, 2./ Tálataprobiémák,3./ s bankjegy kibocsátó bankok kérdése,4./ a hítel ft neveztesen a nemzetközi hitel megszervezése, 5./ a behozatal és a kivitel megkönnyítése és az általános konzulátusi szabályzat. 6./ a külföldiek jogbiztonságának növelése, a kereskedelmi és gazdasági viszonylstokban,valamint as Ipari,irodalmi és művészi talajdon védelme,7,/a külföldiek gazdasági tevékenységének megengedése, 8./ a szállítási akadályok megszüntetése és főleg a díjszabási politika kérdése. A szövetséges szakértők ezekben as ügyekben sok konkrét mánkat nem végeztek ugy,hogy minőén elvégezni való mest egyelőre a bizottságok elintézésére vár. A valutaprobiémáról általában egységes a felfogás: mindenütt elismerik, hogy a valutaprobléma megeldására a mesterséges intézkedések /lásd Középeuropát!/nem vezetnek óéihoz,sőt károsan hatnak. A miniszterelnök az itt kifejtettekkel kapcsolatban rámutatott a kis entente és Lengyelország köst megkötött egyezmény különös jelentőségére, a középearep&í politikai és gazdasági fókérdések dolgá***-/Tei y t*mscLko\&^ \
