Napi Hírek, 1922. április/1
1922-04-13 [0033]
§ G é n u s áprilia 12,/ A MTI kiküldött tudósító*jának jelentése/ A génuai magyar küldöttség a kisebbségi kérdé3 ügyében kiküldött filbizotitaag elé a következő memorandumot terjesztette; Az államok kölcsönős bizalmának megteremtéséhez nélkülözhet e ti an feltétel a mgántula jdon sérthetetlenségének helyreállítása, Shnek & feltételnek a nemzetközi hitel szempont jából is nagy jelentősége vau Szükséges volna, ha as értekezlet határozatban felhívná Köfzépeuropa valamennyi államát . hogy vessenek véget haladéktalanul & magántulajdon mindenféle megsértésének, minden elkobzásnak ós kisajátításnak,, minden lefoglaláanak és rekvirál ásnak, amelyek politikai okokból történnek, - néha bevallottan, néha titkoltan, Magyarország azásíöá kérelmet az v envedett a azomseédos álla.ttokon élő magyarok magántulajdona tekintet ében. Ezen a ponton különb'•eéget kell tenni nemzetközi jogi szempontból a magyar alattvalóknak ép azoknak az egyéneknek joga közt, akik megszór est ék az idegen állajRp-ölgírságot, de a magyar kisebbséghez tartoznak. Az elrendelt intézkedések valójában egyformán igazaágtalsaok mind az egyik, mind a másik esetben Céljuk az, hogy az illető országokban anyagilag tönkre tegyék a magyar elemet.. Következményeikben azonban ezek az intézkedések sértik ÍXZ általános gazdasági érdekeket is. A memorandum ezután a szomszédos államok sorrendjében egymás után rá az let aaen felsorolja a nemzeti kisebbségek sérelmére szolgáló ' rendszabályokat. Ismerteti az Srdélyjrre vonatkozólag megszavazott román agrárreformot , amely asoclalia jelszavak alatt az elkobzással egyértelmű eljárásra nyújt módot a román hatóságoknak a magyar birtokosokkal szemben. A kisajátítás alá került földek tulajdonosai kártérítés óimén birtokuk értékének csupán S százalékához juthatnak,, A törvény végrehajtásában magának a törvénynek önkényét is felülmúlják. Ez as eljárás teljes ellontétben áll a trianoni békeszerződés *» 63. ós 250. szakaszaival, - amennyiben magyar állampolgárról van saő} de ép olyan igazságtalan azokkal a nagyárokkal szamben ia, akik román állampolgárok lettek de a nemzeti kisebbséghez tartoznak. A törvény, amelynek érVényo osafc Erdélyre vonatkozik, egészen világos célzatú, mert hiszen Erdélyben a 100 hektárnál nagyobb földek birtokosai 81 százalékban magyarok. A régi Románia területére egészen más agrárreformot hoztak, amelynek rendelkezései sokkal kedvezőbbek a birtokosokra. Egyébként Saroflid miniszter a törvény tárgyalása alkalmából előtörje az tett jelentésében nyíltan megmondotta: " El kell venni a földeket, amelyek jórészt magyar középbirtokosok kezén vsainak és román parasztoknak kell adni, ©ég akkor is y ha azok elég megművelt főidet bírnak. Lehetővé kell tenni, hogy az igy nyert birtokokat eladhassák, hogy ilyen módon egy uj román kösépbirtokoe osztály támadhasson. " Egósaem világos, hogy egy ilyen törvényhozási intézkedés, amelynek bevallott célja az, hogy a magyar kisebbség tekintélyes osztályát anyagilag tönkre tegyék., nem alkalmas arra, hogy siettesse az érdekelt két ország közt a kölcsönös bizalom belyreállását.Ami ennek a rendszabálynak egyéb nemzetközi következményeit illeti, ép ugy világos és bizonyos, hogy ká±s?ágk±vttl kedvezőtlen visazetefcásai lesznek a nemzetközi gazdasági viszonyok terén, elsősorban a Jelzáloghitelek tekintetében mert a jelzálogkötvények jórésse idegenek tulajdonmában van, A memorandum ismerteti ezután a eseh agrárreform elvi rendielkeséaeit ós megállapítja, hogy ott a helyzet alig különbözik az erdélyitől * A törvény teljes végrehajtáaáig a románok ia és a csehek is megfosztják a BSS? földbirtokosokat az elidegenítés jogától és a magyar birtokok nagy részét nevetséges áron kényaaerbérlétbe adják Jugoszláviában még nem hoztak agrárreformot, ellenben zavaros ás gyakran ellenmondd rendeletek biztoaltják a jogot, hogy a magyar birtokosokat földeikről kiűzhessék. Egy másik rendszabály, amely szintén megakasztja a kölcsönös bizalom helyreállását éa amely hasonlóképen megtalálható valamennyi iáúdaíÉMM utódállamban* a magyar kisebbséghez tartozó személyek killdötése. Az egyenes kiutasítás mellett leplezett kiutasítás is van, amikor mindenféle zaklatással teszik lehetetlenné a magyarok megélhetését éa kényszerítik őket a " kivándorlásra w . A magyar menekültügyi hivatal adatai szerint Homániából 135.390, Csehország 56.657, Jugoszláviából 37..456 magyar lakos volt kénytelen Magyarországára menekülni* Ezeknek a menekülteknek eltartása nyomasztó terheket rc Magyarországra, Kívánatos lenne-, ha az értekezlet felhívná az utódállamokat, hogy vessenek véget haladéktalanul a kiüldőzések éa a zaklatások rendszerének és tegyék la»hetővé, hogy a menekültek visszatérhessenek elhagyott tűzhelyeikhez.
