Napi Hírek, 1922. április/1

1922-04-12 [0033]

/-/ Genua, április 11* /Cseh sajtóiroda/ Az első általános bizottság ma délelőtt l/á 11 órakor kezdődő ülésén Bethlen gróf mafcyar miniszterelnök nyilatkozatot terjesztett be, mely szerint az egyes államok között a rendes viszonyok helyreállásának legnagyobb akadálya az, hogy a kisebbségek kérdése nem nyert elintézést. Magyarország nejji viseltethetik bizalommal Európa iránt addig, amig a szomszédállamok a magyar kisebbségeket nem veszik jteiiően takintetbe. Végül azt javasolta, vegye a bizottság tárgyalás a la a kisebbségek, kérdését és az ezzel kapcsolatos pr ób lómaxat, Benes dr. miniszterelnök erre kijelentette, hogy lehet a kisebbségek kérdését ugy tekinteni, mint amely az egyes államok között kitágítja es fenntartja a felreertesnket, véleménye szerint azonban az ügy tárgyalásara a nagy bizottság nem alkalmas, es azt gondolja, hogy ilyen vitának az albizottságban volna a helye* Elvi álláspontját azonban mindjárt ez alkalommal leszegezte: A kisebbségek kérdését a békeszerződések szabályozták és a békeszerződések értelmében a népszövetség foglalkozik ezekkel az ügyekzel ós őrködik afelett, hogy a szerződések határozatait betartsak. Bizony ara mindnyájan egy éterünk abban, mondotta, hogy nem avatkozunk bele a népszövetség hatáskörébe* A vitához Lloyd George, Barthou ós F&cta is hozzászólóttak, akik Benes dr* felfogását tették magukóvá* /MTI/ Bécs, április IS. /A MTI magánJeleütése/ A Neues Wiener Journal Jelenti Gónuáből: A tegnapi nap folyamán a bizottságokban külömbözó' összeütközésekre került a sor, mindenekelőtt izgatott vita keletkezett az ukrajnai szovjet képviselője, Hakovszki ós a francia Seydoux között a pénzügyi bizottságban, szóváltásba keveredtek továbbá Bethlen gróf és Benes, valamint Csicserin egyrészrlő, másrészről Bratianu és Ishi gróf* A politikai bizottság ülésén Bethlen gróf magyar miniszterelnök nyilatkozatot olvasott fel, melyben tiltakozik a csehországi, jugoszláviai és romániai magyar kisebbségek védtelensóge ellen* Az igazi béke, mondotta, amilyent a cannesi határozatok célul tttztek ki, ilyen körülmények között lehetetlen. A-magyar képviselő ezért azt kívánja, hogy a bizottság szenteljen külön ülé3t a nemzetiséi kisebbségek kérdésének, vagy alakítsanak a probléma tárgyalására külön albizottságot. Bethlen gróf nyilatkozatának vitájában elsőnek Bens dr. cseh miniszterelnök emelkedett szólásra, aki Bethlen fejtegetéseinek, ha nem is kifejezetten, őe mégis íővádlottja volt. Véleménye szerint a kisebbségi jogok védelmére lehetne külön albizottságot alakítani. Egyidejűleg azonban **iy»rc felhívja a figyelmet arra, hatásköri konfliktus keletkezhetnék a népszövetséggel. Faota elnök javaslatára azután elhatározták, hogy az albizottságot mindenesetre megalakítják. Az ért

ekez

letet egyb**iivó öt hatalomegyeukint »gy"BT*agjJPiHHaPpgggMlli képvl *ówet vesz r t benne, a állam összesen négy képviselővel* Az értekezlet kérdéseinek, súlypontja és döntése a bizottságokra nehezedik, különösen az első bizottságra amelyben lloyd George, Curzon, Barthou, Barrere, 7act a, Schanzter, Mfirth, Bathenau és Benes-, dolgoznak* Itt vitatják meg a cannesi alapelveket; Az egyes államokkal szemben fennálló adőskötelesettségem elismerését, az idegen országok határainak tiszteletet és a knlroidiek és külföldi birtokok -védelmét* Végeredményben minden elvi ós politikai döntés ebben a bizottságban fog létrejönni. (Bécs, áprilia. 12. / MTI., magánjelentéstt /' i Slovenski Dwnnik varsói tudósítás* a ser int,a cseh bizottság Pollák siinissimli tanácsos vezetésével Varsóban megkesite tárgyalásait a lentiéi ÍSSSSSaí." bisottság tudtára aha a len gyei ármánynak hogy Whiinlka éa a többi tót emigránsok agitációját a cseh köstarsasáfíiui nentfogjatűrni és*^tM^^éB/kizárja a cseh-lengyel megegye zés t. (""^""fíll^*^r^Tv^£í~y 8 -a u v * , /Orient-Hadio/ niri-.,

H

.

OY> t r e to 0 * április ia„ Mardareeoo tábornok hadiiP-r Í2O.0O0 f&nz&is'uSg a^pS^éiiíévS^fí^?^ p

?

ai

§ ülésszak- ani-ín -Í-O-^-Í«O,^Í «*-UH.J

/

UX vtjü«j.evei, A rejronuot az őszi %?r —ütsz^r^^^^rá^z^iu • Í G.é n u a. április 11. Í~MT1 külön tudósi tóiána* jelentése / Schanzer olasz külügyminiszter fogadta fttJ*V?l%i István magyar miniszterelnököt, valamint Gróf Bánffy Miklós külügyminisztert. Ás államférfiak egy fél óráig igen barátságosan beszélgettek az aktuális politikai problémákról. —.—'— § G é n u a, április, 11. / MTI külön tudóstitójának jelentése / Gróf Bethlen István ministe relnök föllépesét a nagybizottságban általában barátságosan fogadták. Ás albizottságokban a kis entente erSs képviselete a legyőzött kis államok gyakorlati munkáját meglehe főse n problematikussá teszi. § B é c s, április 12. / MH magánjelentése / Liechtenstein János herceg, as osstrák legitimisták egyik vezető személy isége ,Funchaíból a következő táviratot kapta: Yedves Lie chtenste in heroeg I Mondhatatlan -fajdalmomban a hűség és részvét megnyilvánulásai, amelye ket minden oldalról kapok hazámból, nagyon jót tettek nekem. A megboldogult csássár utolsó leheletéig szeretettel gondolt névére és drága hazájára. Utolsó szava bucsu a kedves Austria min den fiának.Tst[az utolsó búcsúszavát küldöm én most On által mindazoknak, akik érzik az igazi hazaszeretetet és a csássárhüsege t és kérem Önöket mindannyiukat, maradjanak velem imában egyesülten. &\ta. ——.— Zürich, április 12. /Devizamegnyitás/ Berlin 179 Newyork 515 Milano 2770 Prága 1037 1/2, Budapest 67, Zágráb 165, Varsó 13, Eécs 6 5/8, c^ztrák bélyegzett 7. /MTI/ mm ém