Napi Hírek, 1922. április/1
1922-04-11 [0033]
Gr é n u a , április 11. Facta miniszterelnöknek az értekezlet elnökévé történt megválasztását nagy tapssal fogadták. Facta második beszédében különösen az a rész találkozott helyesléssel, ahol kijelentette, hogy a genuai értekezlet nem ismer nemzeteket, hanem csak embertársakat. Az értekezlet feszült várakozása közben emelkedett szólásra Lloyd George, aki szemmelláthatóan a legjobb hangulatban volt. Az angol miniszterelnök az ^előző felszólalások szünetei közben szomszédaival élénken társalgott. ilindjárt első mondata nagy tetszést aratott, amelyben hangoztatta, hűgy a tárgyaló felek egyenlő jogú felekként gyűlték öasze,-nem pedig mint győzők és legyőzöttek, vagy mint monarchisták, köztársaságiak és szocialisták. Lloyd George szabadon beszélt, csak hébe-hóba vetett egy pillantást jegyzeteibe. Beszédének hangját sürun változtatta. Amikor arról szólott,Jiogy valamennyi államot összekötnek a közös szenvedések, akkor nangjában mélységes komolyság csengett. Azt a mondatát, hogy Európának mindenekelőtt békére van szüksége, az asztalra mért. ökölcsapással kisérte. Viharos derültséget keltett az a szellemes fordulata, hogy valamikor Génua fia fedezte fel Amerikát, most pedi£ Génuának kell Amerikát hozzásegítenie, hogy Európát felfedezze, A szónok hangja azután ismét komolyra fordult, amikor felolvasta a canneal programm négy pont ját, amelyet minden állam áz értekezletre szóló meghivás elfogadásával kötelezőnek ismert el magára nézve. Lloyd George már régen befejezte beszédét, de az értekezlet résztvevői szemmel láthatóan még mindig az Ő szavainak mély benyomása alatt állottak. Barthou, a következő szónok, igen elevenen, tisztán és világosan beszélt. Beszédének fogalmazványát maga előtt tartotta. A hangsúlyt arra vetette, hogy Franciaország nem megfigyelőként, hanem munkatársként akar az értekezleten ré3ztvenni és avval a hittel és bizakodással kezd a tárgyalásokhoz, amely nélkül a munka nem lehet áldásos. Határozott taglejtóssel kisérte azt a kijelentését, hogy az értekezlet nem lehet semmitő törvényszék, amely a szerződéseket felülvizsgálja, hanem ^ az a feladata, hogy az újjáépítést szolgálja, tehát a gazdasági kérdések kel foglalkozzék. Emelkedett hangon mY Mfrmw.in-fr7j«fiinTT fejezte be beszédét, hangoztatva, hogy Franciaország boldogsága a békében és a munkában rejlik . BMakftfcnfthg Feszült figyelemmel kisérte az értekezlet a német küldöttség fejtegetéseit, noha a be3zéd fordítása fárasztóan hatott. Üem Lloyd George, Sem Barthou nem vette le szemét egy pillanatra sem a szónokról. Wirth hangjában keserűség rezgett akkor, amikor arról a bizalmatlanságról beszelt, amely a világot megmérgezi éa annak szükségére utalt, hogy a gazdasági érdekeket válasszák eá véglegesen a politikai érdekektől. Wirth beszédét franciául és angolul tolmácsolták, ngy hogy az orosz megbízottra csak jó későn kerülhetett sor. A mély caönlbe hirtelen ólea fütty sivított be a karzatról, amikor Faota elnök átadta a szót Csioserinnek. Csicserin franciául beszélt éa azavait utóbb maga fordította le angolra. Az orosz megbízott került mindenféle pátoszt. Szemmel láthatóan azon igyekezett, hogy megtalálja a kapcsolatot az értekezlet többi résztvevőjének felfogásához éa a kommunista elveket konciliáns fordulatokkal elfogadható színben tünteáse fel. Beszédében aürün viaszátért az a fő gondolat, hogy a két rendszer, a kommunista világrend és az Európa többi részében uralkodó gazdasági rend magfér egymás mellett éa hogy a szovjetkormány tudja azt, hogy a kommuni zmust nemiJ " a világ uj gazdasági rendjének alapjává tenni, ezért ^T£ópeá_) kész arra, hogy az újjáépítésen a többi •országgal közösen dolgozzék. Különösen nagy figyelemmel hallgatták azt a kijelentését, amely a fegyverkezés korlátozására vonatkozott.Csicserin beszéde volt a legfőbb téma az ülés befejezése után. /tol/ Paris, április 11. /Havas/ A jóvátételi bizottság délutáni nem hivatalos Ülé3én Németország válaszával foglalkozott* A bizottság holnap folytatja a tárgyalásokat. /UTl/ B 3 1 földi h i r e k . • § A Magyar Távirati"Iroda jeleneit Egyes lapok arról adtak/ hírt, hogy • at&xaé^ • toaatf^ iratáriunk ebben az ügyben kérdést intézett B uyd Jánoa közélelmezési államtitkárbozí aki a következőket mondotta: . . TOOTB Vsstthir. egyáialán nem felel mag m vaHságnako Ilyen kérelemmel sem a közélelmezési minisztérhezsem a Közélelmezési TantcSböz-arcOy szervek elsősorban Mvaiottakrebbena kérdésben dönteni - senki ssm toxűalU Eilönben isvakkor, Jo^A^S^ napról napra fokozódik, amikor,Upa elaőrendn g e ^5£» Sög 9 * azára ia elviselhetetlen, akivitel engedélyezése a..fogyasztók, érdekeinek mei ne¥ boosát&atf negligálása volna, k^élelmezési Tanács annak idején kimondotta, jógy ebben ^^^ifefe íonykivitel nincs ós ennek a határozatnak ar.kozólelmezési minisztérium a' legridegebben érvényt is fog szerezni* • . , tenni a kolmány a husdragaság mórsáklfae .tekintőtőben, Bud János államtitkár erre a következőket mondottat " • - , v ,, ea I Ami a husdrágáságot illeti, a húsárak folytonos emelkedése a kormát\^^QlMté^zá&x6i késztette, k mai nappala, foaáf$v§* lesüli miniszter a^özólelmezósi miniszterrel'e^et értően a borjú kiválót felfüggesztette, illetve beszüntették^ Femélnetőleg ez az intézkedés mórs|flőleg fog.batni az árakra, t-irttitatbeii Arra a kérdésre, nincsenek-e tervben ebben a tekintexoen további intézkedések;- az államtitkár aJtoyetkezőleg viaszolt: -™ " Amennyiben as árak emelkedése ^tovább tart, valószínűnek 3Atom bo^v nem lehet elzárkózni a kivitel korlátozását célzó további ^MMs^Á^lmT^^m^ ?«*o§ albizottsága különben / ~&><w nanon.belül fog foglalkozni*ezzel a kérdéssel*
