Napi Hírek, 1922. április/1
1922-04-10 [0033]
§ Genova, április lO.O*^^'^*?^ ^ - , . Nem szabad azt a hiedelmet táplálni, hogy valsxinek jóléte okvetlenül a másik baját jelentene. Feladatunk az lesz,hogy minden nemzet közvéleményében a kibékülés óhaját érvényesítsük.Ez értekezlet alkalmából nem mulaszthatom el, hogy megemlékezzem Amerikáról. GenovaXolumbus Kristóf szülővárosa, azé a Calümbusé, aki .Amerikát felfedezte. Vajha ne volna messze az a nap, amelyen Amerika, Genova jóvoltából, felfedezi Európát. A szónok utal a Genovában egybegyűlt nemzetközi sajtóhoz. Ha ez az értekezlet létrehoz valamit, az egész világ követi tendenciáit. A hivatalosan nem képviselt államok sajtója is itt van* A földgömb nem oszlik a valóságban két hemíszféráraj a földgömb egy és oszthatatlan./MTI./ ••/-/ Róma. április 10,/Stefani./ Az összes delegációk, és a meghívott hatóságok jelenlétében a S«#,»Giorgio palotában ma megnyílt a genovai konferencia. Az ideiglenes elnökséget Facta miniszterelnök vállalta és felolvasta az olasz királynak «s Poincaré miniszterelnöknek hozzáintézett táviratát. Ezután üdvözölte az értekezlet tagjait, akiknek fáradozását egész Olaszország feszülten várja és rokonérzés-* acl kiséri./MTI./ i M o m o ; áprilia 10. Viktor Sfimánuel király a következő táviratot intést* Facta miniszterelnökhöz: tbben a pillmitiban, mikor a nemzet kőzi gazdasági ko nfe rencia Amurt káj á t /meg Ke zd il jókívánságaimmal gondolatban én isi jelen vagyok a konferencián, amely egyréast a békés vissonyok bistos megindulásának és a népek egyetértésének jele, másrésst pedig Qlassorsság hódolat a mas államok iránt, amelyeknek küldöttségei a világkereskedelem es világforgalom ősi hagyományairól hires Ősi Genovában össsegyűltek. / Mii./ /•/ 9 e n o v a , április 10, Csicserin franciául bessélt és beszédét maga fordította le angol nyelvre, mig a többi ssónok ipJLmáesot vett igénybe. Beszédének az volt a lényege, hogy a szovpjetkormány elfogadja ugyan a eannesi határozat feltété leit, de aaokhos kiegeszitoindítványokat szándékozik előterjeszteni. Csicserin azután határozottan kijelentette, hogy a szovjet kormány idegen állam területén minden politikai propagandától tartózkodni fog és a rendelkezésre állo erőket snnek a tendenciának támogatására fogja fordítani 1 , amely a genovai konferencia összehívásának inditó oka volt. Az orosz delegáció a béke érdekében és azért Jött Genovába, mert a nemzetközi gazdasági együttműködést szükségesnek tartja, melynek érdekében as orosz kormány áldozatokra isj kész. Oroszország hat árait a k ülföldi forgalom és a külföldi kultúra előtt (mt \gnyitni / h~ajlandó). A szén, vas és más ásványok termelésé érdekében korréessziákkal késs 1 , rengeteg természeti kincseit az általános újjáépítés szolgálatába állítani', a külföldi magántulajdont megvédeni hajlandó. Kiegészítő indítványként Csicserin a lefegyverzést jelölte meg az álta<Lánoa béke szellemében, amelyet hosszabb ideig fentartani lehetetlen, ha a fegyverkezési versengés meg nem szűnik. Azután a munkásszervezetek hivatalos képviseletének a konferenciába való bevonását indítványozta és végül indítványt terjesztett be a katonai támadások ellen való védelemről és a pénzügyi kapcsolatok kölcsönösségéről. Csicserin beszédének mérsékelt hangja mindenkit meglepett és a beszéd inkább valamely opportunista programm, mint egy forradalmi kor.-ány elvi kijelentéseinek benyomását keltette. Beszédét bizonyára anyugati és nem az orosz hal igátoknak szánta. Csicserin beszédében aelytelenül érintette a lefegyverzés kérdését és ez ellentmondásra biria Barthou francia delegátust, aki helyéről felemelkedett és Csicserinnek izgatott hangon azt válaszolta [, hogy Franciaország a genovai konferencia megállapított progrmmjának megváltoztatásába semmi színfalait sem fog belemenni, /MTI./ ,, ] , J