Napi Hírek, 1922. március/2

1922-03-20 [0032]

P r á g a', Mdroius 20. '/A Uag/yar Távirati l'roáa tudóvitájának jelentése,/ Aramars képviselő tegnap ^öniggrae ízben beszédet tartott, am$*lyben c&eh szemoontból rés sleiesen nyilatkozó tt a génuai konferenciáról. Sokat várnak^- úgymond ettől a konferenciától a gazdasági in ség éj munk anélküli.s ég • megszüntetése és. az uj világrendnek n'emze ijtösi %

me ge gy~ zés utján való megteremtése' tekintetében,, de 9 a párisi békekonferencia fz' passtalatai után igen szkeptikusan látja a helyse te í. A génuai konferencia nagy apparátusa ellenére is inkább f ormai lag,min t érdemileg fog az európai ügyek gazdasági rendezésébe befol i;n i. Szilárd meggyőződése K hogy' az európai államoknak önmaguknak kell magukon segi tcniök', ezt. azonban sokan nem akarja-: megéri tni. Ma például divatba jöt t' az Ausztriának való segélynyújtás* pedig Ausztria eddig semmti sem. tett hc 1 ysjfr j av i tására. Az Ausztria v'l szemb sir' követe' ti politikának oka as'Wfélelem;> hogjj Aus'ztriá Németország karjaiba v-ci> magát. Dr. Kramarz <\ leghatásosabb politikának azt tartja, ha "érne iország oi megerősödni nem ernyedik.^ Kramarz az egész problémát ebbe a formulába foglalja öszs ze ; Meg kell akadályozni, hogy ^ém tor ez ág és Oroszország találkozzanak és e c'yesülj *nek'. ffa

% a génuai konferenciát ebből a szempontból né szűk, nem igen lelkesedhetünk erte, Mivel kenudban a jóvátételekről beszélni nem szabad, és mivel Németországon ki vül Croszo rszÁgo t is meghívták

t ezzel Oroszország és Kém tország megegyezésének tág tere nyílik, dr, Kramarz naivnak tartja azt a hitet,'hogy Oroszországon segíteni lehet.. ' amig ott a bolsevista uralom fennáll. Ha a kapitalista Európa és annak milliárdjai Oroszországba mennek ,e

r

z"ze 1 csak abolsevikiek uralmát hós szabó i íj ák meg anélkül, hogy Oroszországon segítenének, Kramarz beszédét igy végezte,: libben H

a történelmi pillanatban, amikor turópq Oroszország hóhérai előtt kapitulál, kötelességemnek tartom'

4 azok nevében, akik nemzetünkbe n és annak hál áj ában bíznak és. szláv hivatása tudatában vannak,, kijelenteni, hogy ártatlanok vagyunk abban, hogy a bolseviaíeket a génuai konfe renc iára meahívták,. Sohasem szün tünk meg Oroszo rszág jo-üőj.ében bizni. Azon a nagy napon, amelyen széles Oroszország zsarnokaitól megszabaditja magát, hálásan megszori tjuk testvére ink kezét. K aggságunk és jövőnk a szlávs ágban és a nagy',szabad, demokrata szláv Oroszországban van. "Ezzel az Oroszországgal egyesülve elriasztjuk azokat az árnyakat, amelyek politikai éu. etünké t 'eIhomályos itják, Kern a kisantant, hanem Orosz-, ország nagy szlávs ág ának ideáljai kell, hogy célunk és vez'ércsillayUnk legyen. B e r 1 i W, március 20. Dr. Gessler hadügyminiszter a La Kacion , .. argentínai lap berlini tudós iíój ával folytatott beszélgetésében többek között ezeket mondta: Azokkal a tendenciózus ^támadásokkal* szemben f amelye kei az utóbbi időben' a francia hadügyminiszter, Fabr i franc ia" képvisé lő a Temps és mások hadseregünk ellen in teste k. csak ismételne tem,hogy kötéleze tőségein/•:et - ezt $0lléí^ táhomoknak is be ke 11 ismernie - lojálisán telj esi te tiük, A szövetségközi ellenőrzőbizottság bizonyára, nem, hagyta volna szürkéikül, ha azok az állítólagos események, mint például / titkos szervezetek alakítása, sztratégiai vasutak építése a Schjparzwaldban, stb., tényleg előfordultak volna,, A birodalmi or&éqgel és oly szervezetekkel, mini .például a te ohn'i *T J.fapijhr-litmiiT sporté gye sül eíe ivei, amelyéinek a

y

birodalmi őrségbez semmi közük ^.incs, manapság nem Tehet háborúi viselni, nem is szólva arról, hogy a német nép nem akarja a- há00 rut. kémeiországr& ráfogják, hogy bosz- ~ zura szomjazik, egyszerűén azé ri , mer t [le sze r

e Inifnem' a/iarna y. / M l'T, / Z-^l ,/ 7*f eytf , márci Us 20, /fse h Sajtó iroda./ Jf; frfeszttr' -főkonzulátus tegnap elüudj&faL, az Almira nevű hajó *\KA.lléhr**»##£i 591 ,embertj£rkezteElS

Ic.áivo&stokból)

. Kzze 1 a ssá 1 litmannyal az oroszországi foglyoknak tengeren való hazaszállítása befejeződött. A trieszti főkonzulátus összesen 28 0 0 személykocsit indított el, amelyek több mint '60.000 embert, / ég pe.áig légionáriusokat és hazatérőket szállítottak' \ /iSTI./ L«&.k