Napi Hírek, 1922. március/2

1922-03-27 [0032]

B e 11 öldl.j -Á Szentes t március 27. Bethlen István gróf mi­niszterelnök és kísérete Szegedről Szenteste utazott. Útközben Mindszenten nagy tömeg várta az állomáson a politikus okai. Sza­kács József üdvözöl te ott a miniszierelnökö t, aki válaszában az agye tért és és össze tartás szükségességére hivta fel a figyelmet. ugyancsak felszólali méó Berki Gyula és Sreky Károly is s mind­kaiten az egységes párttioz való csatlakozásra hívták fbl a a választók figyelmét, A szentesi pályaudvaron fiégyessy Imre polgármes ter és ar. Nagy/Sándor alispán üdvözölte a pol itikusokat, A Kossuth­teren fél 4 órakor kezdődött a né:gyűlés. melyet Pataky Imre gaz­da nyitott meg* Szatén Bethlen Istvámróf miniszterelnök állott fel szólásra. -j i f'ífsjtstte; hogy az egységes párt zászlóbontása oéljá­ból jöttek Szentesre, Három dolgot akarunk - úgymond - önálló, független Magyarországot, szociális békét és a politikai egységet, A Tiszántúl népe mindig a függetlenség zászlaja mellett sorako­zott 'Már a magyar tudósok is megállapították, az itteni magyar­népről, hogy ' ''•...>'' mmde n essme f amely a szabadságot és függet­lenséget célozza, hamarább vált akarattá és cselekvéssé az itten népnél mint a haza más polgárai köSÓtt^J tani/a lakói a csaíá'cV: egyéni életükben hozzászoktak a faggetlénséghes és szabadsághoz; —•—'<-% *± A Tiséántul magyar népe soha-vem keveredett más népfaj okkal ' ennek folytán ösztönös akaratai hamarább találja meg. Ha végigtekintünk a történelemlapjain, azt látjuk, hogy 'a Tiszántúl népéből indult ki as a haro, amely a iMlkiismere ti sza­badság érdekében vívatott meg.. Tudjuk' azt, hogy a múlt század ele jén egy nagy és dicső reformkorszak végén a politikai és társadal mi szabadság alapjaira eoiteti állam, amikor a fejedelem önkénye által megtámadtatott; azt először a Tiszántúl népe vette védelmébe;, A szabadságharc legtöbb katonája a Tis zántul .népéhői került ki Tudj-uk azt ís t hogu az alkotmányos élei helyreállta után a fugge • lenség i. zászló mellett a Tis zántul népe so rákos ott először.- " . * - Mi is fübge tlen Magyarországot akarunk! azért mert önálw lóság, nemzeti szabadság nélkül nincs igazi nemzeti kultúra, nmet igazi nemzeti erő, /Ugy van!/ Azok a veszélyek, amelyek függe.il un ­segünkét eddig fenyegették, megszűntek, Ausztria a világháború folyamán porbasuj tíatoií és ma már nemlétező erő. Tudjuk azt is. hogy azok a közjogi kapcsolatok, ame lyekbennünke t Ausztriával egy befűztek, megszűntek. Mi a magunk részéről nemzeti függetlenségün­ket többé semmi körülmények között fel nem adjuk. /Éljenzés,/ Kincs olyan bolond ember több~é ebben az országban, aki arra töre kednék, hogy más államokkal közjogi kapcsokat létes iisen. A duna • konföderáció, melyről egyesek beszélnek, nem AaJL nekünk. Igaz, hogy függetlenségünket veszélyek fényegetik, de ezek egészen más termeszetüek, Szomszjdaínk vasgyürüt vontak körülöttünk és voliti­kailag, k atonailag és ga zdaság"ilag megfőj tan l törekszenek, tizek­kel szemben kell függetlenségünket megóvnunk és megvédenünk esi az országot, megvívnunk azt a függetlenségi harcot, amelyre szük sége van ennek a nemzetnek, hogy újból erős é s hatalmas legyen* Azonban est a függe tlenségi harcot más fegyverekkel kell megvív­ni, mint a múltban; nem katonai és nem is közjogi téren, hanem a reálpoliíikának mezején. Reálpolitikai kell követnünk, mert a belső erősödésből fog fejlődni külső függetlenségünk is. Magunk részéről ezt a nemzetet elsősorban a szociális egység megterem­tésével akarjuk erősíteni. /Éljenzés,/ Forradalmak utan vagyunk. A forradalmak felbontják a nép lelkében az eguséget, társadalmi osztályt társadalmi osztály ellen állitanak. ilyen forradalmakat éltünk át s a mai sulyo3 helyzet ezeknek a forradalmaknak a következménye., Helyre kell állítani ismét a társadalmi békét 1 , magunkhoz kell ölslni minden társ a dal mi osztályt, mert bár s zeg ények vagyunk és a társadalom ejjy tekintél yes része szegény, azonban ha ezt a ré*zi erősítjük és magunkhoz öleljük, akkor'ez a magyar, erone k válik forrasává . Szt a szociális egységet mindenek előtt a földreform végrehajtá­sával teremtik me g, meri vagy földei , vagy munkát kell adni 'a népnek, /Elénk helyeslés ./Mi tudjuk. hogy éren ebben a vármegyé­ben a népnek tekintélyes része nem tudott munkához j u tn i, mert a mult évben kirekedt as aratásból és mert a közmunkákat nem ren­delték el a szükséges mennyiségben. Az állam el van szánva arra? hogy egyfelől becsületesen végrehajtja a földreformot /Éljenzés/] másfelől ar-—* munkanélküli néo részére 1 / • —-—-— ^—*t——: —, 'fogja íratni a közmunkákat és lehetővé tesz"i £ hogy az" aratás rendjén a munkás nép a maga munkaerejét érvényesitnesse, Politikai egységet is akarunk. Ehhez szükséges, bog" a nemzet nagy többsége sorakcssék az alá a zászló alá, amelyre a politikai egységért való küzdelem van felírva* Hiába hirdetjük ,«* " ' az egységet, Acrp— terméketlen &alajra találj Az én meggyőződésem szerint a magyar nép lelkében már érik a gyümölcs mert a nemzet kicsinye ''és nagyja látja, hogy d' túráni átok hova ví szí a nemzetet, % f'f&unÁAtfk.

Next

/
Thumbnails
Contents