Napi Hírek, 1922. március/2
1922-03-27 [0032]
Meggyőződé sem szerint itt joglos ztasró i szó nem iehet. „ , _ , . . . . , Azt mondják, hogy törvénytelen e rendelet, emeJyet Ki&dtnnjt. Slöözör esküs zegósró'i vbesaéltek, esküs zegó>rŐi olyan par l*»entl férfiak akik tndja*, hogy • jtormanyző miiuen cselekedeteért a kormány felelős! A parlanentaritoua elveivei van ellentétben, ha vai.?Ki ahelyett, hogy a kormáaynyal szemben rejtené ki nézetét, az aiismíővei szénben -Karja ezt tenni, de erről hamarosan megfeledkeztek. üajd következeti efij niúsi£ stádium. Sblen azt mondtuk, hősi/ az ellenző* távol apaija tartani msg*t a v«iasztasOKtó A , Ezen a stádiumon íS tui vágyónk mar,mert Deiátták, hogy eákor az ipari mra^ass-g és a szociáldemokrata párt is résztvesz a váiasztaaokon, nxabavaio a világot avval bolonditani, hogy az ellenzék nem vesz részt, mert s vaiaazt*sojcet törvénytelenül irták ki. Jött a harmadik stádium, amelyben egyszerűen törve nytc i*anez bélyegezték a Kormány eljárását. Bocsánatot Kére*, miért vein* a prledrí oh-féls választójogi rendelet szentebo, mint az a rendelet, aae• J-;et mi edtnnk Ki. Azért, mert sem Kópés ebben a nemzetben a K oaazolidációt biztosítani, mert meggyőződésen szerint a Friedrieh-féle rendelet alapján ebben az országban parlamenti Konszolidációt soha es semmi körülmények között nem lehet létrehozni. /H sszantartő éljenzés és taps/ Tiszteit polgártársaim, még csak egy szót„ 0 Kuben & nagy Kultur gócpontban három Képvi seiój lölt jtti: van. kettő az egységes párt tagja/ éljenzés/, a harmadik Teleki ral gróf /éljenzés/, kl nem tartózIK SZ egységes porthoz, de ennek ellenére kérem önöket, adják rí mindnyájan őrea szavoz&tuj£&t. /Éljenzés es taps/Sgés-en el teKintve attól, hogy tsián csak nüanszicer desex vais sztanek el egya-áatói de ... magysr politikában i tisztesség Kérdése volt sz v hogy olyan államférfiakkal szemben, akik a nemzetneK hasznot hoztak, akik a nremze t s t móltón képviselték, bogi azoknSK »arrailyen párthoz tartózta* legyen is, ellenfeleket ne áilitsngűto Én a magán részéről igenis Teleki *él gróf jelöltségei; támogatom és hasonló támogatást kérek önöktől is. /Eosszatltartó élj'entós és ttps/ A minis zt ereinök beszéde ut an Gömbös Gyn!« emelkedett sző lásr* és 4 £ következcir et mond ott a$ Igen tiszteit Polgártársaim! Sagedjék meg, hogy mielőtt én 13 p oli tízálnék, egy kis reminisztenoiát 1 dézze* f ei« Én magamat politikailag t olaj donképen szegedinek tartom, Szegedinek azért mert politikai működésemnek kot forrása, gyökere Szegedhez ftiz. És szegedinek tartom magamat azért, mert ebben a korban reálpolitikai íiax kére* es Szeged gondo is ta nélkül Magyar országon ma reálpoiitiKat e'iképzeini sem lehet. Szeged volt az, ahonna a .kii ama it a nemzeti regeneráció munkája # tehát akár^hogy mondjuk és aKáx^noijy non"jak ellenfeleink, Szeged nélkül a :eien törtenetét megírni nem lehet. Lehettek politikai hibák, ón azonban eaf:et .legfeljebb taktikai hibáknak nevezhetem, lényegesebb politikai hibák aera |törteut e*.. Itt ösztönösen megnyilvánult a magyar nemzet aj» rat kibontakozót c az á vágy, hogy szabadó^ függetlenül akar élni és itt alapozódott meg az a faj védelmi gondolat, meiy nem egyéb, mint az önvédelmi harc gondo lata. Igen tisztelt polgártársaira] Most ujabb politikai ídosza*. előtt állnak. A forradAcfMÄ/ einuitak, a Konszolidáció, az épiiós munkája következik,, Két eves, lázas tevékenység ntán végre azt érzem, hogy elérkeztünk ahhoz az időponthoz± amelyben világosan latjuk a jövőt, a célokat ős helyesen tudjuk megállapítani azt az utat, amelyen haiadJluunK kell,-. Igen tiszteit pogártársaim f azt hiszem, hogy aki a magyar füg:;et len aiiam politikájában résztvett, akármilyen problémáról van szó, szükséges, ho^y elsősorban KüipoiitiKai problémákkal fogíaizozzéK, mert esek akkor tudja belehelyezni saját országának ügyét az európai viszonyokba, akkor tv_ö csaK helyes politikát követni /Ögy van/* A magyar külpolitikánaK nézetem szerint aiapoKöve kell hogy legyen a független állameszme, az is külpolitikai gondolata Mi ét a csonkaország vagyunk, azóta függetlenek vagyunk, XXX. tiszteit polgártársaim és azt érezzük, hogy a függetlenség csak áldásos hatásnál lehet gazdasági, politikai élettinKTe* JSzért a függetlenségért harcoltaK évszazadOKon keresztül 6'seinK. Nekünk CSSK egy kötelességünk vanj a ftipget len állam kiépitése es az a köt élességünk, hogy Csoakcámagy arorszag függetlenséget minden körülmények között megőrizzük. Valóban nehezebb helyzete Külpolitikailag egy aliamna* sem von; soha es nem lehetett, mint Magyarországnak ma van „ 11 vagyunK küxonitve u.gyssélvan teljesen gazdasági lag. és polit lkai lag es még az OK is ellenségeink, akik hosszú ideig testvéri egyetértésben ©kartaK velünk éiru,. A kisentente gyűrűjét bezárta Ausztria és megállapítható, hogy a balga ország elfeledkezett arról, hogy sorsa hasonló a mienkhez/ Megmondom őszintén,*ia8±al*xjüö3cgájc*áxasi32, már Szegeden megfogamzott bennem is az a gondolat,, hogy nekünk is szükségünk vann tengerre és ezért Jugoszláviával valamilyen megegyezést kell keresnünk. Meg is történtek srre a kísérletek, azonban nem találtak megértésre* nem találták meg helyes megítélését a helyzetnek, pedig erre szüksAge volna szomszédainknak is,. Es igy, igaKx*i^Jtei*^a^áj^raaim^ a kisententeal szemben való magatartásunk nem lehet más, mint a tűrés és várás, A nagyentente államai nagy érdeklődéssel viseltetnek a mi állami életünkkel szemben* Azonban megállapítható, hogy eze^i érdeklődés közepette miniig bizonyos egoisstikus törekvéseket kerülnek felstinre* Bennünk nem azokat az értékeket keresték, amelyekre nekik is szükségük van, hanetu csak az áldozatot nézték, akit Trianonban tiportak földre* Olaszország volt az, amely a nyugatmagyarországi kérdésben először támogatott bennünket. Mégis azt mondom, hogy bár nehéz a helyzetünk, ebből a külnolitikai káoszból valaki, vala*r mikor ki fog vezetni bennünket./ögy van/Ha tehát másodsorban a külpolitikai alakulásokat tekintjük, meg kell állapitanunk, hogy külpolitikai elhelyezkedésünket nagyon megzavarták bizonyos incidensek., Megzavarta elhelyezik ed ősünk et az a körülmény, hogy Magyarország politikusai hosszú időn át hozzá voltak szokva, hogy ők csinálják a külpolitikat„ Ha visszaemlékezünk a nemzetgyűlés jogrendi vitájára és annak külföldre való hatására, akkor megállapíthatjuk, hogy azok . akik a jogrendet keresték és a kormány vezéreit támadtak, személyi ellenségei voltak a kormánynak,, Megnehezítette külpolitikai elhelyezkedésünket az a körülmény, hogy a miniszterelnököt építő munkájúban a királykérdessek megakadályozták./Halljuk/ A régi közgazdák azt vallják, hogy a nemzet szuverén a királykérdésben. Halljuk a szabad királyválasztás szükségességét, de a királyválasztás szükségességének aktualitását nem halljuk. Nem mi voltunk azok, akik azt a nem aktuális kérdésibeleoltottuk a magyar közvéleménybe, hanem azok, akik türelmetlenül várják, hogy végre konchoz jussanak Megállapíthatom, hogy nekünk külpolitikailag megoldatlan problémáink vannak, de azt tartom, hogy nehéz gazdasági és politikai helyzetünkben külpolitikai problémákkal foglalkozni nem lehet. Nekünk tettekre van szükségünk minden téren; elsősorban arra, hogy ez a szerencsétlen önmagával meghasonlott nemzet elsősorban Önmaga által nyerje visz-/ sza integritását. (^M^c. Ik ^ v z) 4
