Napi Hírek, 1922. március/1

1922-03-04 [0031]

§„ 3lez£&" leó kamaraáúekes még v

ninűíg tartó betegsége miatt ma t árira tbaa lemondta a m.. in.r,„ Operaházban való vendégfellöpéaéflt, A Slózák előadásokra váltott j egy eket a Balazinház-utezsí jegypénztár Visazavt.ltja, S lazák betegsége miatt ífédden a parasztbecsület és Bajazzók kerül szinre Burián £ároly fcaaiara énekes fellépésé vele. Szerdán a Traviata

t) csütörtökön a Sajna kincse kerül színre Barlán Károly fcsmaraénekes fellépésével* Pénteken a Nürnbergi baba ós llályváo&ka királykisasszony, Szombaton a Nürnbergi meaterdalnckok ás Vasárnap Bigoletto kerül szinre Adler Adelina fellípésével*. A Vajda tornya próbái Ee^ner István fő-zeneigasgató és Hevesi Sándor dr* főrendező vezetésével DQhnányí Srnő szerző jelenlétében anynyira előrehaladtak, hogy a kettős premiert 17-őn Pénteken éa 18-án Szombaton okvetlenül megtarthatják. Az operát kettős szereposztással taaitották be. Az első előadás iránt érdeklődő külföldi operaigazgatők és karmesterek is bejelentették érkezésüket. Az opera próbatermeiben: egyébként szorgalmas inunka folyik. így a Vajda tornya etán sürü egymásutánban fosnak szinrekerülni a liózsalovag, a. Hugenották, Bon Jüan,, Violanta* Salom© és Bonná Anna, továbbá-a jégvirág premier, valamennyi egy felvonásos opera. Előkészület alatt állanak a Fedora ós Puccini harcm egyfelvonásosa isV melynek első előadását Máder igazgató betanitsiaával és Mihályi főrendező rend;; zósévei májusra tervezi a vezetőség,, mm m *M § S- o p r o n március 4* A Frankenburg Irodalmi Kör március nyolcadikán., szerdán a soproni kaszinóban Kisfaludy Károly-estálvt tendoz^ melynek műsorán a többi közt szerepel Császár Elemér felolvasása is Kisfaludy Károlyról*/iíTI/ &. § A magyar mérnökök és építészek nemzeti szövetség ge március 4-én délután 4 órakor tartotta harmadik évi rendes Közgyűlés ét a vármegyeház dísztermében. Á közgyűlésen a mérnökség minden szakmája képviselve volt. A közgyűlésen a földmive-: lés'dgyí minis zte rium képviseletében Bépássy Miklós államtitkár a közoktatásügyi minisztérium képviseletében Kertész Róbert miniszteri tanácsos, a Baross Szövetség részérdi Kassalka János, az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga résééről.Németh Rudolf és Kandó Kálmán, a pénzügyminisztérium képviseletében Fehér Elemér miniszteri tanácsos„ több volt nemzetgyűlési képviselő voltak jelenA&dvt. Illés Aladár elnök megnyitó beszédeben a szövetség progrb%mszorü kötelezettségének ismeri az aktuális közgazdasági feladatok közül a munkáskérdés me goldását. az a kérdés a mérnököket - úgymond - époly közelről érdekli, mint a munkaadót és a munkást. Ezután jellemzi a sztrájkok most divatozó módjait, Utána Dalmady Ödön főtitkár ismertette a mérnökség elmúlt évi kitartó hazafias munkáját, kiemelte a nemzetvédelmi mozgalmak során

9 hogy a szövetség a mérnökség nagy tapasztalataival a kor-' mány informálására sietett^ a szakszervezetek működési szabadságának újból tervezeti visszaállításakor,, Tiltakozott a szénkor* mánybiztosságnak megszüntetése ellen, Sokat tett a szövetség az önálló magyar vámtarifa megoldás óiban, a széntermelés., fokozásában, a lakás inség kérdés ében, a közszAllitás^i szabályzat módosításában való közreműködéssel stbXAz évi költségvetés megállapítása után nagyjelentőségű előadások hangzottak el* Első szónok Kaán Károly az országos erdészeti egyesület elnöke. Előadása bevezető részében rámutatott arra, hogy Magyarország tényezőjének harmoni-kusan egységes és eredményes együttműködés ét as egyfolyamrendszerü és tökéletes geográfiai fekvés biztos itotia.. A közgazdasági ténuesők között fontos szerepe volt az ország hegy. koszorúján elterülő.erdőknek, Ezt zavarta mg, illetve bontotta szét a trianoni béke* Igyekeztünk as erdők véde Mének, as erdő"pusstitások tilalmasásának, a kopár területek be fásításának, a vismosások megköt esőnek, a vad patakok szabályozásának érdeké* ben minden lehetőt megtenni. Országunk feldarabolásával darabokra szelték egységes vízrendszerünket, ami óriási veszedelmek magvát rejti magába. Az országot eddig ért árvizek grafikonja állandó emelkedést mutat, pedig a magyar állam igyekezett gátat vetni az árvizek vészes növekedésének, A nagy érdőpusztitasok mér folynak és sem Bománia, sem Csehszlovákia ,részéről nincs garanciális biztos itékunk arranézve, hogy rablógazdálkodásukat megszüntessék, így pedig előttünk áll a vt s seaelem. mely csonka országunkat iszap és hordaléksirba- temetheti. A háború előtt 1911-ben fabehosatali és kiviteli mérlegünk 41.944,857.- koronával javunkra zárult, addig a mult évben fabehozatalunk értéke 2.87V.635.600.- koronát tett ki, míg ^kivitelünk számba sem jöhet. Ezután az Alföld befásitásának kérdését ismerteti.' Gálőcsy árpád az országtos magyar bányászati és kohászati egyesület elnöke a munkás kérdésről beszélt. Ezt a kérdést - monaotta -a termelésben részt soha nem vett szociológusok oly alaposan elrontották, hogy rendbehozatalává legeIsősorban az eddigi elmelete kei kell eldobni és teljesen újra kezaeni. A szociológiát a fenálló társadalmi renddel elégedetlen és elfogulatlansággal nem rendelkező egyének indították ínég, A termelésnek két tényesőjé van? A tőke és a munkás. Ezzel szemben bemutatja, hogy a termelés valódi- tényezői: az alkotáshoz szükséges tudás, kézierő és ügyesség, a szükséges tőke és kereskedelmi szaktudás. Ha a-négy tényező közül bármelyih hiányzik, ugy a termelés , válságba kerül, Megallapi ij a ezután, hogy csak az a munkabéremelés javitja tartósan a munkés életvissonyát, mely nem jár a termelt áru megdrágításával. A munkásságnak igen sok barátja van, majdnem teljes 3Sámban a nagykösönség, mely ellen, mint burssuj ellen

f őket osztálygyűlöletre vesetik. Ellensége tulajdonképen csak egy . van, a belőlük élő, Őket igazán kissákmányoló ssociáldemorirata vesetőség. • Msül Sstrókm István a magyar mérnök és' épitészegylet munkás továbbképző bizottságának elnöke a magyar mérnökök munkásto- y