Napi Hírek, 1922. március/1
1922-03-11 [0031]
Belgrád,, március 11* A kiaantant - konferenciáján a különféle bizottságok tegnap megkezdték a hozzájuk utalt kérdések általános és részletes vitáját ? A vasúti forgalmi bizottság, a kivitel a forgalom, és a konferencián képviselt négy állam átmeneti forgalmának kérdését tárgyalta*. A képviselt államok szakértői közt teljes megegyezés jött létre. Az áru— 63 személyforgalom egységes tarifájának kérdései tárgyalásra került e A pénzügyi bizottság különféle kérdésekkel foglalkozik^ amelyek a pénz árfolyamával, a vámokkal és a vitelüggyel függnek Össze, A megbeszélések további tárgya volt Középeuropa pénzügyi és gazdasági talpraálUtasának kérdése. Napirenden volt ezenkívül az Oroszországgal valő kereskedelmi és gazdasági kapcsolat újrafelvételi Ennek a kérdésnek tárgyalásánál arra az egyhangú megállapodásra jutottak, hogy ebben a tekintetben a kisantant nem maradhat Európa többi állama mögött, hanem Oroszországgal valő kapcsolatát meg kell újítania • Ez azért fontos, mert kettő az érdekeit államok közölj még pedig-Lengyelország és Románia Szovjetoroszországnak közvetlen szomszédai, A gazdaságibbitottság a nemzetközi kereskedelmi viszonyok kérdésével foglalkozik, A tárgyalás folyamán kitűnt, hogy a génuai konferencián a kelet és nyugat közt valő forgalom kérdésének is szőnyegre kell kerülnie. A bizottságok ezután részletesen tárgyalták a nemzetközi kereskedelmi szerződéseket, a kereskedelmi hiteleket, a konzulárls kérdéseket és az irodalmi tulajdonjog kérdését. Ezekben a kérdésekben- árszakértők magukévá tették a jugoszláviai delegátusok álláspontját. Általában az a benyomás, hogy teljes ülésre nem lesz szükség, amelyet arra az esetre határoztak el, ha az egyes bizottságok tanácskozásai megegyezésre nem vezetnének. /HTI./ SY A Magyar Távirati Jroaa j elen ti : l.rjóf Bethien István min iszte relnökne k fcjfcekSl czon a liorona-s_zállO nagytermében a' banketten, tartó beszéde a következőképen hangzik: C*^ 11. kiadásunkban közölt jgjfocg ^^^éuJUfu .j Nem fogon olyan messze visszanyülni beszédemben a történelem, lapjain, mint Aállay Übul tisztelt barátoln, azonban mégis egy tör t éne Imi remin iszeenciával kezdem én is. ~ /HalljukíHalljuk!/ eszembe jut Bethlen Gábor erdélyi fejedelem mondása,-aki azt -mondó ti a,, hogy egy valamirevaló bottal eMér fazekat is össze lehet törni. Tisztelt uraim!Nálunk is ez történt. Egy jóravaló • bottal 19J8 -ban összetörtek mindent ebben az országban, két hét alatt, amit a'nemzet ezer év alatt épített, és na nézem, hogy mi volt az a bot, am ltyc£—-—— : —.', .. ö'sszezúzták' történelmünk tradícióinak, történelmű emlékeinknek megfelelően felépített alkotmányunk összes-' ~ ~ épületeit, ugy azt látom, hogy ez a demagóg jelsz.avas Doliiika volt./Ugy vaníVgy van!/ Véletlenül a n-apókban Széchényi Istvánnak legutov-S-' ,. megjelent naplóit olvastam és megdöbbenéssel láttam azon napiokban, hogy Ő,.ugyanazon fájdalmakat, ugyanazokat a bajokat szenvedte végiig leikében, mint aminőkei nekünk véai okeli sze nvedni. Naplójának minden 1 apján fajelszavas politi kg/ T?iss^ater*} mint vezérlő motívum, ms llyel ize mbe n küzáen i ke Ti, /Elénk helyeslés./ Az a je Iszavas polit ika, amely nem törődve az igazi erőviszonyokkal, a felszínen látható s zimptornákból i téli meg a-nemzet sorsát és erőviszonyait. Sajnos, oáa^veze te tt ez a jelszavas politika, hogy ezzel szemben kénytelen vagyunk mi is úgyszólván a jelszavas poli ti kához fordulni, meri hiszen as egységesítés jelszava is csak y jelszó, amely kiáltó hang a pusztában adaig, amig át nem érezzük azt, hogy az több jelszónál, hogy az valóban ; •• erő, amely a lelkekben él és amely akkor feltámadást jelent a nemzetre nézve. Jelszavas politikát űztünk az utolsó ötven évben. Anélkül, hogy szemrehányást tegyek most a múltban szerepet ját szón v ártóknak, azt kell mondanom. hogy a közjogi viszonyok tulajdon kép (szinptqmái/ HBSah a valóságos tényleges erőviszonyok- A
