Napi Hírek, 1922. március/1

1922-03-11 [0031]

~t * . . Sajnos a" jelszavas kritiáinink %J

l

A as a idínattf szimptómákat nem nézi v tö

riet a mag* utam. Eléggé sajnálatos, még is kénytolt- • *W£*MW** a í

9l3S

«

v

™ politikához fordulni, mart liszen aa egysemé* ™l>d

9l

Zí

Ó-J* *

8

°

nb

™ 0

7

s

*

k *9y Kiáltó szó a puszülun ' rííJÍ'ui "AAm&i-H 9 Jelszónak as igasi értelmét és hatását. Jelszavas politikát üstünk az utolsó ötven évben. Ennek a jelszavas politikának meg,kell már egyszer szűnnie. Az utolsó ötven év rSÍ?5

f

l5* ? na

9yonsok korszakot láthatunk. Visszaemlékezem az *ranyi. JJanielekrt\, akik elvi Kritikát gyakoroltak, hogy a maguk linL

a

^

a5

P0ntjat jejtsék ki. hináent megpróbáltak, hogy lehetetitiszt^latták azt hogy a történelmi idők az Ő számukra elvesztek. Ifütán zoveUezett egy másik kritikának a korszaka, amelybe\nem Mlonbőzo elvekre építették a bázist, hanem abból indultak ki, nogykulon eiJenzekt szereplési karssakot alkossanak. Ennek egyik iEáVAÍÜ*dZk*&***'Í Mbert. Ez a férfiú,,aki önze tlen

r

nagy •ideaJ[okért küzdőtx[, egy olyon korszakot alkotott, amelyben az~f saját lelkiismeretet szólaltatta meg. Ezután következett a destrukció borszaka, amelynek tisztán az a célja, hogy elégedetlenséget szítson az országban és kiszéleMtse a párták*közötti viszályt. • tnn'hX t^ftalm osztályba belenyúl és minden társadalmi osztály^bo,Ua3ztan,i akar. Ennek a korszaknak egyi k nagy képviselője groj mdrásfy Gyula, (ügy van! Le ve le i\/ £kormán

\ynak 15\ j>aí'adata uaa. As egyik az, hogy lehetetlenné~tegye a jelszavas kritikát; •,a destrukciót-megszüntesse és ha kell, még erőszakkal is letörje. 'ÍTSSÍ^ az, hogy bizonyos tekintetben az ellenzéki kritika jogát • *V!5Í

J-!' * 5

5a

í CLddl

M fÍ9 a

í ^J

1 ütközik bele a kormány poli*\kájasa. A destrukciót bármily formában és bárhonnan jöjjön is f*M** törni. Bízom Borsod-vármegye és Miskolcz város Z^Vf/VA* $n

$ k(S

JJőntöm az Ősi vármeaye és a város minden polgárdtj/Masssaniartól éljenzés és taps./ s . JF • A minis zt er .iaök ezután rlseretéeel egjfttt a pálja•; sdvarraJ^QjS^s visszautazott Badapeatra, /KTl/' A m.kir. állami jeayintézet követeléseinek éa taritaásatoak álláaa 1922. március hT7-én. Köve telesek. Jfjjfj^g* Karonllítlkbeli aranyérmékben, továbbá aranyarudakban, külföldi in , Sreske4almi érmékbe!, finom kilogrammonként 3278 K-val számitva külföldi piacokra szóló váltók és külföldi jegyek/L, sv. fr., dollár, holl írt, svéd-, dán- és norvég K, érmeparitás szerint számítva/ 12,859.706.40 Ezüstérmék ja ^tópénz 595.195.13^^ AT-XT-Korrá„nv a" 192.2. február 28-iki álláa óta plusz 20*oYf.t>y/ AZ /Változások a- i^%;^_i

a

é

a

'

í

aa osztrák magyar bank, felszámolásával f^SolatSsili^bankTwek ellenében vlslzaváltott magyar állami ÍS-ISi^SSk H 652 702 190*90 /plusz 3.766.399.20/ PostatakarékpénzP^ztár jegyek ff 5** r

S?$*--^JnlS * 3.04Í .066.90/ 1 és 2 koronás bank^tím^k 7 5«6 IU*~*/Pl4!zlíi:871.é-/ Leszámitolt váltók, köz3

?Stárl zálogjegyek és értékpapírok 4.580,920*246.23 /minusz^ r Io3 B67*745!Í0/^csönök kéSizálogra 1.5^,334.700.-- A}«W ~ ' „ •\?™* 100.—/ Az: államkincstárnak az 1921. évi XLVI. tc* 2, £a alapjánIdótt előleg 7

2.400.000.000.--/plusz 500.000,000.-/ ICí^víSS^Sv Afi7 312 74 /ulusz 177.817.88 / Egyéh követelések flfiPSÍ ?5S soValúaz 146 411.218.31? Összesen 31.250,970*066.70. • &&.2ok fc^ /P^sz 145.097.174.-/ ^követelések és wéb azonnal lettáró tartozások 2.525.097 308.31 /plusz

V

17lÍ3ll!60oJÜ/ Egyéb tartozások 1.822.454.497.39 /plusz /

66.687.62S*5f?/ Összesen 3l.2J5a.970.066.70, Az államjegyforgalom március 7-én a február 28-iki állománvhoz képest 145.0 millióval emelkedett. Ez arra vezethető vissza, hogy a kézizálogkölosönökre 32.8 millió, ez paz rák-magyar kknk letfflpeinsk- becserélésére 3.7 millió, postatakarékpénztár! jerakre s!O millió, egyéb követelésekre 146*4 millió es az állam-kkostámak adott további előlegre 500 njglé vetetett ifengbe. Ezen összegekkel szemben a váltó tárca csökkenése révén 303.-8 millió girSbef izetésekre ü?l.3 millió és efliéh tartozásokra 66.6 millió rolyt be. § Szárazságra hajló klímánk alatt a burgonyatermés eredményeire az öntözésnek kiváló fontossága van\ Azonban az öntöző berendezések költséges volta aznöntözések elterjedését nagybangátolj a.' Ennek az akadálynak elhárítására célsserünek mutatkozott .bizonyos kedvezmények nyújtása azoknak a gazdaaáfoknak számára, amelyek öntözőkészüléket kivannak felállítani, hogy'igy

t a vállalkozásukhoz fűződő

é részben a kezdeményezésből folyó, részben pénzünk bizonytalan -értékével összefüggő kockázatot csökkentsék. : Ezt a kedvezményt aként állapítottak -me g, hogy az öntözőbe rendezést f elállító gazdaság mindaddig szabadon rendelkezhet burgonyatermes ének ama többlete felett, amely kimutathatólag az öntözés* nek as eredménye, amíg a terméstöbblet értékesítéséoől befolyó összegek az öntözőbe rendézés köl tségéit nem amortizálják* Ezt a szabad rendelkezés alá bocsátott mennyiséget az illetők illetékmentesen külföldre is kiszállíthatják, hm a kedvezmény egyrészt nem károsítja a közfogyasztást

m miután olyan mennyiségről van szó, amely csak az öntözőberendezés révén állott olŐ% másrészt lehető' vé teszi az öntözőberendezés létesítését, amely be rendé zés as amortizálás után megmarad as ország közgazdaságának minden Urmésfokozó hatásával, együttk m mmé-