Napi Hírek, 1922. február/2
1922-02-21 [0030]
) § A Magyar Távirati Iroda jelentiÍ A kormány nagy súlyt helyez arra^ hogy az uj tö£ v ényhozói szerv összehívásának kérgese jogi szempontból az ország közvéleményét teljesen megnyugtató módon oldassák meg e Ez okból a kormányzó urőf őméltóságának azt,íayasoltaj hogy mielőtt a kormánynak az uj nemzetgyűlés osszehivásefe^felett döntene, a kérdésre" nézve egy erre a célra összehivandó alkotmányjogi értekezleten hallgassa meg a legfőbb bíróságok vezetőinek, továbbá az ország legkiválóbb jogi szaktekintélyeinek és közéletünk néhány más kitűnőségének véleményét. Az alkotmányjogi értekezlet ma délelőtt 10 órakor ült össze a királyi . várpalota e gyík termében. Az értekezletre hivatalosak voltak Csernoch János hercegprímás, Szmrecsányi Lajos egri érsek, Váradi L. Árpád kalocsai érsek, Ravasz László református püspök, RaffaySándor evangélikus püspök; Gaál Gaszton, a nemzetgyűlés volt elnöke ? Tőry Gusztáva Kúriae lnöke, báx5 Wlassics Gyula a közigazgatási bíróság elnöke, Tóth János,a földbirtokrendező-biróság elnöke, Pongrácz Jenő koronaügyész. Juhász Andor a budapesti kir. Ítélőtábla elnöke, Berzeviozy Albert; Plósz 'Sándor és Balogh Jenő nyugalmazott ig2fságügyminiszterek, Nemethy Károly ny. belügyi államtitkár, Timon Ákos, a budapesti Pázmány-egyetem rektora. Concha Győző/és rollner Ödön egyetemi tanárok és dr* Pap József a budapesti ügyvédi Kamara elnöke. Az értekezMen a kormányzó ur őfőméltósága elnökölt, á meghívottak közül tizennégyen ielentek meg; jelen voltak továbbá a kormány részéről gróf Bethlen István mini sz te r elnök, gróf Klebelsberg Kunó.belügyminiszter és Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter, végül a Kabinetiroda részéről Bartha Richárd, a kabinetiroda főnöke. fvoKAÍW&f^^í A kormányzé'nr őfőméltósága az értekezletet megnyitván utalt arra. hogy a nemzetgyűlés két évben megállapított időtartamának letelte után eldöntésre vár különösen az a" kérdés| hogjj ujabb nemzetgyűlés egybehívass esetében a képviselők megválasztása mily szabályok alapján vitessék keresztül. Tekintettel az errenézve felmerült legellentótesebb felfogásokra, a kormány az ő hozzájárulását kérte amS/vnegybehívott értekezlet meghallgatásához* Ezt a zonban a kormány nesL azért tette, hogy ezzel ajnaga felelősségét szyhiiszx könnyítse, vagy a mai értekezletre áthárítsa, hanem azért, hogy, e zek a kérdések minden politikai vonatkozástól mentesen, tisztán jogi alapon megvitattassanak és megvilágitta^lcnoM*^,/. . Ezután a miniszterelnök szólalt fel és szintén nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a kormány a maga előterjesztéseiért a teljes felelősséget vállalja és ennek a z értekezls tnek összehívását naa az az írt kérelmezte a korn^ányzótól, hogy a felel Ősséget bárkivel is megossza; az értekezlet nem is hozhat határozatot, hanem csupán ankét- * nek tekintendő és az értekezlet jösszehiy ásáhak csupán az volt a célja, hogy alkalmul szolgáljon tekintéllyel bíró pártatlan szakvélemények megnyilatkozássá. Az értekezlet összehir ásáa alapul voltaképen az 189}: XYII. t.c. 9 §-a szolgált, amely szeri nt a biréjságok főnökei kötelesek az igazság ügyminiszter k&anatáa törvényhozási kérdésekben is véleményt nyilvánítani, de kívánatosnak látszott ez alkalommal más kiváló fogászok óa közólwti kitűnőségek nézetét is meghal ljsatni. Ezután a miniszterelnök felkérte az értekezleten megjelenteket, hogy nyilvánítsák véleményüket a következő négy kérdésre: 1. Az uj nemzetgyűlésnek az 1919. évi választójogi rendeletek alapján kell-e összeülnie; 2. Módosithatők-e rendelettel az 1919*évi választójogi rendele tek; 3. Az 1.vagy 2.pont alá e3Ő választójogi rendeletek alapján csak nemzetgyűlést lehet-e összehívni,vagy helyette országgyűlést is és 4*Az 1918:XVII.t.c.alapján lehet-e országgyűlést összehívni. A meghívottak közül tizennégyen jelentek meg és valamennyien kifejtették nézetüket a felvetett kérdésekre.Tizenketten ugy nyilatkoztak;hogy az országgyűlés összehívása ezidőszerint nehézségekbe ütköznék, ennélfogva ui nemzetgyűlést kell összehívni. Az ennek alapjául szolgáló választójog szabályozása tekintetében azonban a kormánynak teljesen szabad keze van és pedig egyes felszólalók szerint azért, mert az 1919. évi választójogi rendeleWaweAaz előző nemzetgyűlés két évben megállapított tartamának letelté után már egyáltalában nincs semmiféle kötelező erejük, a többiek szerint pedig azért, mert az 1920: I*t.c. 10. §-a megadta a kormánynak a felhatalmazást arra. hogy rendeleti uton az 19i9 évi választójogi rendeleteket is hatályon kívül helyezhesse , módosíthassa, vagy kiegészíthesse* Ezzel szjnben egy vélemény oda irány tü£> hogy a kormány nemzetgyűlést nem hiv^at össze, hanem »" csak országgyűlést és pedig az 19I8»XVIi.t.c. alapján, míg egy felszólaló ama véleménynek adott kifdjezést,'hogy a' kormány összehívhat akár nemzetgyűlést, akár orsz%gyülóst, de nemzetgyűlést csupán az 1919. évi választójogi rendeletek alapján, anélkül, hogy azokat módosíthatná, országgyűlést pedig a régi választójogi törvények a lap ján, de azeknék szükaég-rendelettél (yaio kiegészítésével* A vélemények meghallgatása után a kormányzó ur őfőméltósága köszönetet mondott a megjelen te knéc közreműködésükért ós az értekezletet berekesztette. A kormány gondoskodni kivan arról, hogy az értekezleten elhangzott nagy értékű jogi felfogások, amelyekről pontos gyorsírói fel jegyzések készültek, ft nyilvánosság; számába hozzárérhetővé lé 4 e a s e n e k ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció «
