Napi Hírek, 1922. február/2

1922-02-17 [0030]

paris február 11. / A kamara vitájának folytatása/ P , 0 , iníeau ké viselő, a felszabadított területekkel foglalkozó bi­íí?^r«iífeVkJlönöaan a jóvátételi bizottság tevékenységéről szó­lott 11 ^WlYS^alnizáaokról. amelyeke! azt a békeszerződés felruházta. Poinoaré miniszterelnök azzal a kijelentéssel szakított feloTa elónokot™ hogy a jóvátételi bizottaágnak épen elég oka van arra, hogy elégedetlen legyen, mert folytonosan a kormányokhoz kellett fordulnia. Most azonban újból élvezni fogja felhatalmazás álnak tel­jességét. A szövetségesek között ebben a tekintet ben'tel jes egyet­értés áll fenn. - Grpusseau képviselő ezek után hahgsmlyozta, hogy Németország tud fizetni és szerencsét kivan a kormánynak ahhoz az el­határozásához, hogy a békeszerződés teljes keresztülvitelét fogja kí­vánni. Poíncaré miniszterelnök ekkor megjegyezte, hogy a német kor­mány kényezexvkö1c 3ö nt szándékozik kibocsátani, ennek eredménye azon­ban nem lesz oly nagy, mint amilyenre eredetileg számítóttak, mert a. birodalmi gyűlés nem volt hajlandó bizonyos határozatokat meghozni. Most tehát a jóvátételi bizottságnak kell cselekednie. Poincaré rá­mutatott mennyire helytelen azt mondani, hogy a német adófizető súlyosabb terhet visel, mint a francia* Hogy ezt valóban meg lehessen állapítani, nemcsak az egyenes adókat, hanem a közvetett a törvényha­tósági és községi adókat ía bele keli vonni az összehasonlításba. liOuoheur képviselő .megerősítette Poincaré kijelentéseit s szintén utal azokra a nehézségekre, amelyeket a váltőárfolyam idé­zett elő. *v Grousseau képviselő végesetül tiltakozott az ellen,hogy Franciaországot amikor jogos igényei teljesítését kívánja ős meg akarja óvni biztonságát, imperializmusnál és militarizmussal vádolják. Elkerülhetetlennek tartja a katasztrófát, ha a szövetségesek nem óv­ják meg azt a szolidaritást, amelyet 1916-ban az újjáépítés érdeké­ben ünnepélyesen magukra vállalták* A tévábbi tanácskozást ezekutáii a következő napra ha­lasztották. A napirend első pontja BUoij.aiIgenek a felsősziléziai zavargásokról szóló interpellációja. '*'-"" B • r 1 i * • febrwtr 17* A D«*t3«aa AJÜLfeaeiae Zeitig jeleat«se szériát a öirotaiaai gyiálén külügyi bízottadat Stresemaa* ir. elaok keiire airta osaze, /MTI/ • f \ ... ­... Bérli*, feornár 17* • Bantaaks Alltadéi as Zeitaal j a leütése ezenst a külügyi hivatal közébe': rópai és salkáai eazfcá­lyáaak eló'aaói tisztet átiael** köTetséfci Ü&4*C.S3«Í vette át Stoak­aaaaer titksa tan*caostól, tutit a xereaüsieiiai *zerzo4**ek maikö­t#»éű«a főtaenbizottjáva aevezten ki* /MTl/ B e r x í ÍÍ , facrwax 17. A aanet vasúti ti-ztTiaalők cm örök •iroitisii jBZíjtszer7ezetéA«k vezetői te&aasi tiléaüköa, a Loka-U 4iwi|tr j el«at«ae azeriat meshallf ették az eggee közifcaü^ataax ke­rület eaaó'l BeriiaUe érk ezet t kflyi sszövetaa^i képviselőket e* össze­állítanák a azássazerü IlgMpg aiatokat az állitoias saareaiazafeá­lyozattakról. /MTI/ » B a r 1 i a f febraár 17. A lokalaaaeif er beroszloi jeieetéae azeriat a petersaorfi ei*esieáy«ius.el kapasolatbaa letartóztatott eayé­atjttt a azőT9ts«-;9aközi bizettaá* már alakalobaa levó' raaákivali haii*ö*vé*y*aáke alá Ia 4­á£ *lliU«i # /MTl/ • loaioa, február 17. /fíenter/ A kiaeatári jcaaceilár iráabeli Me*kériezé»re kijeleatette az alsókázbaa, kajy a kaiaárai eeljaira öt ni 1116 foat *terliairŐI szőlő mtólasoa hiteliailit váavt fejaak beaynjtaai. /MIT/ £ a Í f\ & p> : ü 'ft« *? • u „ 'Vnnirvti iroda jelenti: Az ország kormány ­S> £ * a M« iíJfi í Aónan 16 »án dáluíin 6 órakor *ÍJa és felesége °*** 0 Z_ ő *l*^ de Strihou ebédet adtak, amelyen ressu H*J**. -".^J J* d c3á s*á>i *ö> öiloa királyi követ es »V*? # aS?iÍdi CCardeáa aa ű # í.r«. jro/ • hn~á Furénui ksiwond o.^««« Jerni­egyetem^ íanár. 3^,^^^^^^ s0 rhajóhánagy, ssolga­Fronay Gábor, Fdy LdsulQ *9 aaray ORSZÁGOS LEVÉLTÁR laííei?^ szárnysegéd* ^ Kszekció § A Magyar Távirati Iroda jelenti: A. nemzetgyűlés tiszt­viselői kara ma délben 12 órakor búcsúzott ol Gaál Gaazton nemzet­gyűlési elnöktől, és Bottlik József nemzefcgydlési alelnöktől. A tiszt­viselői kai' nevebem Palmar Kálmán elnöki főtanácsos intézett búcsú­szavakat az elnökökhöz^ - .Itt állunk Méltóságtok előtt ~ mondotta azzal az érzés­sel, amellyel az ember azoktól szokott búcsúzni, akikhez nagyon könnyű hozzászokni, áe akiktől nagyon nehéz megválni. Beszédében megköszönte azt az igazán megható gondosságot, szeretet, jóságot, előzékenységet, igasságszeretet és figyelmet, amelyről elnökségük minden egyes napja tanúskodott. Az egész tisztviselői kar háláját tolmácsolja mindezkórt, áa azért, hogy jóindulatukkal a szürke hiva­tali szobákat úgyszólván második otthonuknak tekinthették. Gaál Gaszton meghatottan válaszolt az üdvözlésre, Ki­jelentette, hogy amikor a nemzetgyűlés elnöki tisztjét elfoglalta, az a kötelességtudás és az hit adott erőt hivattüán*k betöltéséhez, hogy munkatársai támogatásukkal segítségére lesznek. Nyíltan ki­mondja, hogy működése eredménytelen lett volna, ha a ház tisztviselői részéről nem találta volna mag azt a baráti támogatást, amelyre, - őszintén megvallja - nem számított* de amelyet a legteljesebb mér­tékben tapasztalt ós ezért hálás köszönetet mond az egész tiszt­viselői karnak, Azt kiaánja, fejezte be szavait, adná a jó Isten, hogy Magyarország, összes hivatalaiban olyan tisztviselői kar működnék,, mint amilyen az ország házában. Gaál Gaszton után Bottlik József köszönte meg az üdvöz­lést. Mint régi, 25 éves tisztviselő elmondhatja, hogy sehol ilyen szakképzett és kötelességtudé tisztviselői kart nem talált. Pályája egyik legszebb emlékének tartja, azokat az időket, amelyekben ezzel a tisztviselői karra^ együttműködni szerencsés volt.

Next

/
Thumbnails
Contents