Napi Hírek, 1922. február/1

1922-02-04 [0029]

passzív választójogból is: mindig lesznek, es ezek e terén to­vább és tovább akarnak menni. Ve viszont latban azután a szeles alapon választóit parlamentéiben felmerült bajokat es zavarokat, mindi a lesznek olyanok, akik korrektivumqkat fognád keresni és ezen korrektivumokat azután kai 0 nféle: al cp okon fog jak meg­találni: ki a doraiciliumokban, és btsion'yos minimális értelmi oenzusünn, mimé.in. ki a lajstromos *sáVazá:ban. ki ecyeb ker­dé*ek$en, de a történeti tapasztalatok alapján bízvást elmond­hatjuk, hogy a választójog i kérdés nyugvópontra jutni nem jse. Arra is rámutatott Haller István, hogy miután az en választó** joga-m 500.000-rel kevesebbet hoz ki, mint amennyi a Fri edrich­féie választójog szerint Íz szavazott, az az 500. 000 mind ig mel­lőző tinek, kifosztattnak fogja magát érezni.De hiszen Magyar­országon sokkal több nagykorú férfi és nó van, mint amennyi a Friedrich-féle választójog alapján szavazásra jogojsult lett volna, és több mint a mennyi tényle)§ ö sszeirato vt m tizek is t mellőztettek és ez a tömeg egymilliót meghalad. Akkor termé­szetes, hogy az', aki választójoghoz nem j.ut, annak elnyerésére a legtöb'b esetben törekedni fog'i Sem mindig, mert latjuk, hogy a falusi 'asszonyok bizonyos csoportja nem is óhajtja, de less r neK olyanok, akik óhajtják. Már most. hogy egy pár száz­ezerjtel többen vagy kevesebben vannak+ az nem dönti elmegy ilyen nagy tömegnél a dolgot* , , ' Yázsonyi Vilmosnak óhajtottam volna bizonyos kérdések­re válaszolni. Minthogy azonbakueltávozo tt, máskorra tartom fenn, hogy bizonyos kérdésekre kij slentést tegyek.' eggyel szem­ben azonban, mert nem reám vonatkozik, hanem munkatársaimra, már most a leghatározottabban tiltakoznom kell. 0 nem egeszén vilácosan. de oly féle nyilatkozatot tett. mint^hoayha a statisz­tikai beállítás nem lenne helyes.'0 ezt kapcsolatba hozta azzal, hogy a Fri edrich-féle tényleges e-redméiy után következik az az eredmény, lixnelyei cd magam ^választójogi törvényétől' re­:,iélek. Konstatálom, kogy szitvdenki meggyőződhetik a tör— vényj'avaslatíf ú . statisztikaí' indokolásából t . hogy azon szám melletti amelyet a Friedrich-féle összeírás tényleg erédménye­ze tt, lojális.an fe 1 : pan álntetve , hogy a friedrich-féle rendelet szerint mennyit kellett volna összeírni, mennyien let. tek volna a re nyelet szerint igényjogosultak. így tehát semmi el nem hallgaitrikit'* Az összes statisztikai adatok ^tel­jes Őszintességgel felt arattak. Vázsonyi Vilmos ér int ette a 'kommunizmust' is, de nemcsak ó% hanem mások is felvetették ve­lem pzemben^ h og y hogyan ériem én azt, hogy egyfelől a i itkos­ság,Jjmásfelől a konúiiunizmus közt bizonyos összefüggést keresek olyérte lemben, hogy mivel komnunizmus volt Magyarországon,azért célszerű lenne a nyilvános szavazati jog fentartásá. Azt mon­dóméi ogy fenúartáca, mert az alkotmányos módon legutóbb Ma­gyarországai létrejött választási törvény^ az 191B?*XKII. tör­venyVifö'ftL k őrtelepeknek túlnyomó, részében a nyilvánosság alap­ján álli Akik.iit végiacsinalt uk a kommunizmust - Vássonyihoz fieá volt SB .rencsénk akkor iit köztünk - tisztán láttuk, hogy. L az ± egés,z országba agitátorok mentek szét, akik propagandairato­kat nuroöliak magukkal. Mi re fektették a súlypontot ezekben az iratokban? Ok a falu népével meg akarták kedvel te ini a kom­munizmust j a falu népével, amely azt undorodva Visszata­szította .faágától. Mit iparkodtak őjykülönösen az anyagi javak­kal meg nem áldottaknak eizónyitanif *zt akarták a prqpagan­dairatokkhl biz onyitani, hogy munka nélkül, áldozat nélkül, egyszerű terrorral, a proletárdiktatúra révén vagyonhoz lehet jut ni, sávval a munkanélküli vagyonszerzés, a megerőltetés nél­k'ül'.tíaló \vagyonszérzés lehetőségére mutattak rá- A proletár­diktatúra összeomlott és akkor ez a gondolatkör az emberek iel­kéből kiveszetiy. de ne feledjük, hogy az efélét az emberek véglég nem felejtik és ha egyéb okokból az elégedetlenség nőt­tőn-nő, akkor természetes, hogy az efél.e gondolat, az igy elvetett mag,?;&aguon könnyen ismét kicsírázik, "ogy az ilyen eszmék mel­le tt- agitálni lehessen'^ ma, a bűntett*törvénykönyvnek érvényessé­ge ide j én, , nagyon nehéz dolog és nehéz, hogy az ilyen elve k­re az emberek nagyszámmal nyilvánosan leszavazzanak* Ezt nem igen lehet feltételezni, de ha titkos agitáció folyik és tit­kosan lehet szavazni, akkor igenis el lehetünk készülve arra, hogy a kerül ete.k>\' y - : . njem klcsinulendő részében ilyen agi­táció meg fog indulni,'Mos % t nem attól félek, hogy ezek az esz­mék az választásokon valami többségre tudnak jutni, de az eféle agitáció a legnagyobb mértékbemjelizgatja a kedélyeket és azt hiszem^éprek a csonkaMagyarországnak most mindenre inkább van szüksége, mint a kedélyek-felisgatására,, a közbékének, a közrendnek fel kavarás ára. J'eldulására. Es épen azért', nem­csak mint \a választójogot kepviselő miniszter, de T a közrendért felelős belügyminiszter is, mindenkit'^ aki a választási aai­tációhan résztBesz t arra kérek, hogy qz ország mostani súlyos helyzetében tekintsünk el az agitáció azon szélsőséges eszkö­zeitől, amelyek esetleg egyik-másik választókerületben siker­rel kecsegtethetnek egyéni szempontból 1 , amelyek azonban a köz­nek, a magyar nemzetnek nagy kárára lesznek. Nem vagyunk a kon­szolidáció azon fokán K hogy s vad agitáció végigsöpörhes­sen az országon, képviselőválasztások örve alatt, attépviselő­választások alkalmával ren-des körülmények közt nagyobb mérték­•ben megengede tt agitáció szabadságának örve alatt és hogy itt a lelkeket megint fel lehessen zaklatni, ugy, hogy megint ne álljon helyre az a nyugodt atmoszféra, amelyre okvetlenül szük­ségühkm>an a polgári munka folytathatására.. &zt óhaj tottam megmondani magyarázatul, hogy micsoda veszedelmeket Iái ok arranézve, hogy Magyarországon kommunizmus volt m .hogy a kommu­nizmus ideje alatt igenis a legszélesebb néprétegek lelkület ét felzaklatták ugy,ahogy ast más., országokban nem lehetett,. mert a bünt étotörvénykönyv lehetetlenné tette. Vég yül megjegy­zem, r.ogy az egues paragrafusoknál mindjárt jog ok nyilatkozni arranézve, hogyjpl vehetem f igy elembe a vita során elhangzot­takat. Örvendeni hogy számos kérdésben abban a helyzetben le­hetek, hogy a fejmerüli aggodalmakat eloszlathatom. A belügyminiszter beszéde után'a bizottság a törvényja­vaslatot.^általánosságban elfogadta* Rassay Ká'roly kéri, hogy a részletes tárgyalás a hetfoi ülésre halasszák. : *2nök: Méltóztassék a címet most megszavazni, mert ot változtatás le&z, amely megnyugtatja a kedélyeket és azután magamévá teszem az élhala sztási indítványt'./helyeslés,/ Karafiáth Jenő előadó -'olvassa a törvényjavaslat óimét (rrof Alebelsherg Kuno 'belügyminiszter: .Javaslom, hogy ez módosittassék ilykép:ZHemzetgyülési képviselők választasáról. /Helyeslés^./ .%% • A bizottság a módosítást elfogadtál mire az elnök az Ülést este negyed IV órakor berekeszte tte.

Next

/
Thumbnails
Contents