Napi Hírek, 1922. február/1

1922-02-04 [0029]

B JJ 1 1 február 4. A német t isztviselőszövetséa a mai nag-foly aman azon, fáradozó it, hogy a vasúti tisztviselők országos szakszervezetét a -ztrájk megszüntetésére bírja. A la­pok jelentése szerint ártárgyalások azonban eddig nem jártak sikerrel. A nemet tisztviielozzövet-ég ma délután újra megkísér­li.a megecjyezeét az ország os szak szerezettél. Ss&rint ma uelutan véglegesen eldűl, vájjon az orszá^s szakszervezet mec jogaaja-s a többi szakszervezet tanácsát é- megszűnteti-e a sztrájkot vagy sem./MTI./ J . e § A Magyar Távirati Iroda jelenti: A választójogi bi­zottság szombaton délután hat pralzor tartotta negyedik ülését Smonui-Zemadam Sándor elnöklettel. % Nencz Károly napirend előtti felszólalása után Fáy (ryula szólal fel, -aki nem lat semmiféle ~ wcxíciőt a tízévi állampolgárság igazolásának követelésében. A két évi domicilium faluhelyen megszorítást egyáltalán nem j elent. Abban a vándorbaigánű-elemben, amely a vidéken esetleg két évenkínt változtatj a a lakhelyét^ amely­nek nincs valódi otthona, nem lát olyan konstruktív nem­zeti erőt, amelyre támaszkodni kellene, sokkal helyesebb tehát ezt az elemet az urnától távolt ártani. Ugyanez áll azokra a vá­rosi elemekre, azokra a hazátlanokra is, akik egyáltalán nem raa as zkodnak a családi tűzhely állandóságához, hanem egyik év­ről, a másikra változtatj dk hely siket, folyton vándorolnak, ti­zekre az elemekre egyáltalán nincs szüksej}. Azok közé tartozik, akik a nőket élethivatásuktól, eredeti núi hivatásuktol nem sze­retik elvonni és különösen nem szeretik Őket a politika sarában végig sétáltatni. A nők hivatása a családi szentély, a családi tűzhely szentségének és tisztaságának védelme, a gyermekeknek felneveié se hasznos polgárokká. Azonban a nt>k' tekin­télyes hányada kénytelen arra, hogy a gazdasági életben az el­eddig férfiaknak szánt munkában tevékeny részjegyen és igy erkölcsi lehe tétlenség kizárni őket a politikából. Szert bele­nyugszik abba, hogy a noketjís részeltessük a vál asztcjoalan. Az egész vonalon a nyilt szavazást tartja a le ghelyesebbnek, mert a nyilt szavazás egyezik meg a magyar alaptermészet­tel, a magyar a-énius szal. j A nyílt szavazás kétségtelenül fokozza.a felelősségérzetet. A nyílt szavazással a demagógia', a földalatti . izgatás ellen, védenék meg a választópolgár ok at. f A demagógia, a félrevezetés, az izgatás ellen- minden módon ver­déimet szeretne nyújtani a választópolgár oknak, s ezért szüksé­gesnek tartja felemlíteni, hogy a passzív választójog körül­írását kiegészíteni óhajtaná azzal, hogy megsemmisítő oknak tüntessék jel a törvenyhen azt', ha valaki a most leginkább . szokásos izgató eszközökkel igyekszik a népet elbolondjtani. izek közé tartozik az, amikor valaki azzal izgat, hogyjha meg­választják képviselőnek, akkor d választópolgárok adót nem fi­zetnek; a másik pedig az) - ez a "Legújabb izgató anyag, mind-, össze egy-két esztendős, -jamikor valaki azt mondja, na megvá­ladztják a választópolgárok inyegn kapnak fölaet.ezek meg nem engedett eszközök es kéri, hogy a passzív választójog szabályo­zásába megsemmisítő okul ezt a két megszorítást okvetlenül felvegyék. A lajstromos szavazást nagy általánosságban nem tartja helyesnek. Az emberi alaptermészettel nem fér össze, hagy választ és egyáltalán nem látja, hogy kit választ.iz a választókerület és a képviselők közötti kapcsolat lerontásával jár és a parlamentarizmust teljresen a párturalomnak és a párt­tagozódásnak szolgált atj a ki. fáj dalommal konstatálja , hagy Budapest főváros nem a magyar géniusz prototípusa. Azzal nem áldott meg az Isten minket, hogy olyan fővárosunk legyen, amely a magyar géniusznak megfelelne.A fővárosra egyéb­ként elfogadhatónak, tartja a lajstromos szavazást. deniczku Ödön: oizanyos, eddig el nem hangzott kor­mánynyilatkozatok érdekelnék, Nevezetesen a hetyzei most az, hogy a még rendelkezésre álló néhány tárgyalási napon belül előreláthatólag nem fognak végezhetnd a javaslattal. .Kérdi ennélfogva, mit szándékozik tehát ten,ni a kormány. Á javas­lat ellenzékének állásfoglalása szempont jából^ döntőfontosságú, hogy megismerkedjék a kormány szándékaival, szándékozik-e a kormány a nemzetgyűlés élettartamát a javaslat tárgyalásának idejére megho sszabbitahi, vagy pedig szükségrendelei tel ohajtja-e életbeléptetni az uj választojogot, és ha igen, milyen választójogot. Az 192u. évi I. törvénycikk és az 1921. évi XVÍJ* törvénycikk az interregnum idejét három hónapban állapítja meg, ezzel szemben az eddig elhangzott nyilatkozatok-' ból azt következteti, hogt/ a kormány körülbelül 0t-hat hónapi int erregnumra gondol. Választ kér arra vonatkozólag, hogy erre az elhatározásra.minő indítóokok vitték a kormányt, annyi ideig tartó ellenŐrzéshélkUli kormányzás szándéka alkalmas arra, hogy különösen az ellenzéknél- a legnagyobb- . . bizalmatlanságot támassza a kormánnyal szemben. Ami magát a t ör vény j av as latot álleti é az az 8 Szempontjából elfog adhatatlan,annyival is inkáb mert a Friedrich-féle rendelete t ő készítette, ez a J avaslat pedig a rendele ttelíszemben visszafejlődést mutat. Ellene van a nyilvános s zavazásnak az egész vonalon. Az 1920. évi vál aszta sok idején a bírák alkalmazása a választási eljárásban közmea­nyugvást keltett és' ez a mai éles politikai ellentétek idejeben sokkal indokoltabb volna* Hem tudja r mt az oka annak, hogy a kormány szűkkeblű tett azokkal szembeni akik a világhábo­rúból részükéivé tt ék, A törv én yj avas latot általáno sságb an sem fogadja el. ^ t < \\ \ /folytatása következik,/ f» —

Next

/
Thumbnails
Contents