Napi Hírek, 1922. február/1

1922-02-01 [0029]

Nemcsak a négy elemit,mely egyedüli f5 jogcini,hanem az irai^olvasni tad&át" sem fogadja el választójogi jogcímül,mert ezt a világ egye ti ea váasztójogaban sem találta meg.Már & tegnapi napon rámutattak arra,hogy az agitaéié szabadságátr

;

: biztosítását magában a törvényjavaslatban kell kimondani és' ennek a szabadságnak biztosításáról magában a törvéayben kell frondoakodai* azaxaa vacsoraszünetet, tartott a bizottság,amely után Rassav Károly folytatta beszédétiákik töbfcé-kevósthó járnak a z országban,tadjak, hogy politikai gyűléseket, népgyűlés eket, prograimbeszéd eket zárt halyea tartani a kis falvakban legtöbbször teljesen lekétetlea•Csak középületről lehet szó és ez legtöbbször az iskolázz agitáció szabadságának Éiztositáea csak akkéat lehetséges,hogy ha a minden faluban rendelkezésre álló egyedüli középület minden jelöltnek egyformán rendelkezésre áll,A javaslatiakba ie« lölésekre • vonatkozó része ab szard rendelte séa.Ez a titkosa ágnak iü azórías>* sá tétele,Aki végigcsinálta gyakorlatilag a választásokat az nagyon jól tudja,hogy ezer ajánló igenis sok•Minél nagyobb a kínálat,annál Könnyebb lesz a publikum válogatása. Elnöki 3z nem körte,vagy vadalmai/Derültség/. rtassay Károly; Sokszor vadalma is.Hogy lehet ' megkívánni azt, hogy valaki ez^r embert mozgositsoa arra,hogy. nyíltan leszavazzon?Lesz valahol tízezer 'szavazó*;ka agyanott öt képviselőjelölt fellép,akkor ezen javaslat szerint ötezer embernek Ulajáoakeppea nyíltan [állást kell fcglalaie. De akkor ne beszéljünk titkosságról-.mert akkor ezt a titkosságát téliesen iliuzóriussá lehet tenni•Önjelöltről se© lehet beszélai,midőa kerületi választás van ás nem le jstroiaos választana ugyanakkor,midőn a választók számát leszállítják,az,ajánlók számát fel emelik,ez végeredményben semmi egyéb, mint játék a titkosság kijátszása körül.A bolsevizmussai szembea egvetlen orvosság a titkos szavasé .A másik orvosság a becsületes agitáció szabadsága .A birói fankciomáriusoknak közreműködése téliesen bevált.Semmi akadálya sincs annak,hogy- mint Belgiumban és üémetorszag egyes államaiban is a választópolgárok panaszaikat a legközelebbi ji* ásbiróság előtt érvényeaitsók,ahol egyszerű személyes tárgy alá során azonnal eldöntik a aoígot.Csodálatos módon akkor,amikor arról van szó,hogy a közjogok védelmének adjank nagyobb garanciát és elvigyük azt a magánjogok felett ítélkező bírósághoz, akkor előállnak a hatlamak szétválasztásának teóriájával.Ezzel szemben azt látják,hogy a közigazgatási szervek az egész vonalon döntenek a légsúly 0— sabb magánjogi problémák f elet t.Hagy oa szívesen »eleme£* a s *é t válasz tíz ba, de ae itt kezdjék,hanem ott,hogy a közigazgatási hatosaink ne döntsenek a legsúlyosabb magánjogok felett,amelyek egész existeacákat tesznek tönkre* A lajstromos szavazásnak hive,mert agy tekinti azt,mint az igazságosság és a választások tisztasága felé vezető aton egy további lépést*Kem lehet attól eltekinteni,hogy még éíyaa konzervatív ország is,mint pl.Anglia szintén rátér a lajstromos szavazás rendszerére.A választó ok tisztasági az erőszakosság megakadályozása s zempontfából - óriási garancia,ha lajstromokkal történik a szavazás és nem egyes egyénekre•Lehetővé teszi,hogy az emberek nem pillanatnyi szimpátiák ós antipatiák szerint csoportosaljának,hanem e Ive JC körül tudjanak csoportosulni .Ha a kormány már rálépett arra a iaegol** dásra,hogy Budapesten a lajstromos szavazás rendszerét hozza be,szemben a vidéken behozott többségi és kerületi szavazási rendszerrel,akkor az igaz** ság minimális követelménye az,hogy ott legalább a kisebbségi képviseletethozza be bizonyos mértékben,hogy milyea mertékben,arról lehet vitatkozni* As arányos szavazási rendszert ixie V

JL

Á

*

S

AZVX'VLHín tudni hoau a iílügyminiszter melyik rendszerre gondol.Tajfin llilia-kUhur^láíí rendsmrre, vagy as átruházható szartatok rendszerére.ksőló as átruházható szavazatok rendszerét igasmert Budapest törvényhatóság választásánál a konkurraio -rena_ 3sert hassák be, est a rendesért kellene alkalmazni .Jz a törvéZjavaslat as erőssak árnyékát veti előre Kis árkok vannak mWAinyaMlaiban, amelybe bele fog kotlán» as iei ,1 elölt, aki nem érdemli ki a komány *«<>P5*«5

a

í;*«W2li^72! törvényjavaslatnál a johissemüséaet. A törvényjavaslat rejteti politikai ambíciókat s sol gát. Amenny ib en nem less/felsáhás, akkor február 16.-án vagyha a nemsetgyUlesidejít avehosssabbitják, amit nem helyesel, a meghesssabbitott határidő beállta ulán nem less törvény és akkor nem marad nos hátra

t

mint nemsetgyűlést hívni össse es a **3fW^*«^«*'K szelleme és indokolása szerint est ja nemzetgyűlést ellenkező törvényes rendelkesés hiányában nem lehet más választójogad ö -ssehivni'mint as ugynevesett Friedrich-fele választójoggal, amelyet as 192^r. évi I. törfanucikk első ssakassáYan törvényesítettek. Ua pedig törvjny%e iktatjik a felsohasról 3soló törvényjavaslatod/ akkor nirvána, jogi anarchia lll be. mert van egy felsőhás%, de nem hívható ö ssse nemsetgyüle*, » csak országgyűlés, as országgyűlés összehívására pedig más válás stójogm; nincs, mint a Wekerle-fele válosstöjog, melyet asonban,mint hassnaveketetlent, minden politikai faktor elutasított magától, libben as esetben tehát igenis kell ; ^ választójogi törvényt alkotni, mert különben, kösjogi anarchza áll va

~ lasstójoa azonban nem lehet más, mint as 1919. évben kiadott válasstójogi rendeletben lefektete tt anyagjogi ssabályoknak is eljárási szabályoknak ujabb törvényhozási kodifikálása. + javaslatot általánosságban nem fogadja el. " A legközelebbi ülés pénteken délután 5 arakor lessj amikor Kovács J. István szólal fel elsőnek. A mai üles háromnegyed lOórakor ért véget.