Napi Hírek, 1922. február/1

1922-02-01 [0029]

Bécs, február 1. A Politi?che Korrespondens értesülése sser ín* as oltzSs kormány a romai konferenciái február ő.-ére hivta össze./MTI./ Stuttgart, február 1. f^olffj A német vasutasok birodalmi szakszervezetének trMxJug^ ssövetsége egyhangúlag elhatározta, hogy a szaksservezeiek tegnapi sstrájkhatározatának végrehajtását megtagadja. A forgalmi személyzet határozottan helyteleníti as " országos szakszerveset magatartását és esseácában sincs sstrájkolni./Ml'I,/ Belföldi hire k . 7ázsonyi Vilmos kijelenti

v

hogv_az löiü. évi XVII. törvén/cikkei semmiféle szolidaritást Bem vállai, gzt a törvénycikkei, dbsly.et V'/eker-le készitett $» fogadtatott el vz akxiori munkapárttal c.-yetembea, maeácnak nem vauja. • . I^raf\'iáth Jenő: Liniszter volt akkor Yázso.iyi Vilmos ; íz voltani ég kiléptem a kor.a .'.nyból azért, mert azt a törvényi n&m akartam megcsinálni. Kincs körülöttünk-állam, amely ne W általános,^egyenlő és # tit'kós^választój o fiiapjür állma. Ezeket a kérlóvékét már air.denutt elintéztek a választójogi mozgalmak, amelyek már incsenek sehol, xe-feljebb az arányos választás problémái azok, amelyek izgatják az e.lméketj tudiwiliik az a probléma, hogy miként .ehessen a politikai létben az erőátvitelnek azt a módját megtalálni, amely szerint semmiféle energia nem vész u-i, vagyis miként "lehet'olyan Képviselőtestületet alkotni, amelyben minden elv éa irány olyan- arányban van képviselve* mint magában az orszájgbani Yisszapillantást vet az 1913. és 1916. ovi választójogi törvények keletkezésére. lehány nappal a forradalom kitörése 'előtt, amidón a fiumei 'eseiBények közhírré leltek és először csapta meg az arcokat :a'\f orradalom széli-éje .43 amidőn a miniszterek orr- yésze Debrecerben volt, Wekerle távollétükben elhatározta, a iemoíídásat és v-z elnöki szobába egybehívta a pártok vezetőit; többi között"gróf Tisza Istvánt, gróf /ndrássy O/nlái, Bizony llcost, Szabó István*..Jelenvolt ennél a tanácsk oz ásttál szóló is. 'Vfc'k :-aú

o-..DJírj

,v

' fiJu?aaío:n::r»l — 'ffg/.aiaz a í Víekcle^az 1916. évi Vili. törvénycikket minisztertársai ellenére aSgalkotta és ezen állásfoglalásával Apponvit, Földest. TótfcJ nost ós szőlót' arra kényszeritette, bog/ a ka Diaétj^öől kilépések, ^ javasolta, fhm hogy csináljanak egy koncentrációs kabinetet as állaiános, egyenlő és A titkos valaaztökjog -.'.lapján, mert a forradalmat 0 máskép eíkerúihetőnek nem tartja, s akkor ehhez a javaslathoz Tisza István "gróf is, elvi nézeteinek fentartásával teljes mórtékben hozzájárult. £ató A'forradalom előtt tehát köróibclái egy héttel v*& nyolc nappal ttgyc.n&zok, akik néhány hónnal előbb mwiaíoztak a a-égr és hát elemi Mf£ problémáival,.,az ( általános egyenlő m titkos választói jog gondolatihoz hozzáiáralták a forradalom eiháritásának érdekében ' 1-Iéz ele szerint azonban nem helyes akkor-kapkodni egy // r-or.do lat atán, mikor az a szalmaszál erejével bir. lltálában a választja Javaslatokkal 1 el keli hagyni, Olzt a kérdést, hogy milyen legyen a választói jog, előkeli intazni. li© legyen ok pártok, amelyek arra az alapra helyezkednek, hogy 5k képviselik a. t(b biekkol' jzemben•az általános^ egyea * 1?> titkos választójogot, amelyek kát ségbevonjcblC a képviselőház szuverenitását, hogy az égés* nemzet nevéber: nyilatkozzék, azért, mert nem az alt alános, egyenlő, titkos választői j<g alapján dönt. • A pliigysíiaiszter választójoga kizárólag a Begy elemin al&pal, ellenben az a választójog, amelyéj szóló terjesztett\'be, ezenkívül ma* az 4^-shoz és olv*s4snoa voii Jtötve, m% pedig oiykép, aogy oi^űcnki. aki a nivataios ^ ssá,J dió lapot kitöltötte és nem /ért kétség ahos , hogy azt a számlálólapon Ó irta alá fs töltetté ki, ugy tekin- LJ-rr*Z, teikíi, mint aki írni és olvasni tud./^gy ki végzetu négy fí

lP.K i-t. rnűTTU

m kö n uve ke ti nem vezetnelzi s emellett Csonkamaayarországon hány"ember van, aki nem Csonkamgyarorssa^on végezte el a négy elemit,, ugy, n

v

ogy^egyáltalában lehetetlen lizonui tani hány választó végezte el a negy rlemt. A nem ismert össseiro-küldöttsegek jogjat megállapítani, hoci; ki' végzeit négy elemit és ki nem. &z azt jeMnti, %ogy a bizonytalan választási lis&k választójogát teremUk mea.M a vallomást kényszert nem statuálják aogy aki vallomást adott, azt nem szabad kihagyni a választó^ lisoabol külön értesítés nélkül, akkor az összeíró-küldöttségek kezeuen lesz ninderki és az összeiro-küldöt tnegeK aönuik el, nogy ni vészeit Hegy elemit és ki nem végzett. 192cy-ben négy elemire alaoita-'i a választói jogot kisegítő jogcímek nelkul annyit tesz, mint teljesen bizonytalanná tenni a válásstokszamát. Lehetetlen 1922.-ben, mikor már a nemzetgyűlés as általanos ecuenlő titkos választójog alapján gyüxt össze, ssükebü valasstójogot csinálni, mint amilyen* választójogot csináltunk 1917.-%en a konzervatív és demokratikus párták megegyezése alapján, üzt teljes lehetetlenségnek es veszedelmesnek is tartom, mert felújítja a választójog i küzaelmeket, ezsej. peaig beteggé tesszük kagyarország közeletét. Baller litván, téved, amiko ruháson!itja a negy elemi alapján ssavasait jogot nyert választókat a huszonnégy evesekkel, mórt a négy elemi alapján felépült választójognál a választók nagyrésze kiesik. A nok választójoga annak idegen csak k ? o ó r» 7 c- f. T>n 7 f. .