Napi Hírek, 1922. február/1

1922-02-07 [0029]

A 3. pontnál 4x6? Klebelsberg %no belügyminiszter a azakaazhoz azt a módosítást javasolja: «A vármegyei törvényhatóságok területén fekvő" azon csonka kerületek, amelyek nem állanak legalább három községből ós amelyekben összesen ezernél kevesebb választó van, a szomszédos nagyobb vármegyei választókerűletek valamelyikéből kiegészítendő aképpen, hogy as. ujonan kiegészült választókerületek legalább Öt községből álljanak és há­romezer választót számláljanak. Ezenfelül az aránytalanul nagy vármegyei választókerületek közül tizet ketté kell osztani* kovács J. István hosszabb v|ta után a következő szöveget ajánlja elfogadásra: «A vármegyei törvényhatóság területén fekvő csonka kerületek amelyekben összesen kétezernél.kevesebb választó van, a szomszédos nagyobb vármegyék választókerületei bármelyikéből kiegészítendő akként, hogy az ujonan kiegeaaitett választókaraiét legalább kétezer választót számláljon* , drót ELebelsberg %-xw.o belügyminiszter* Elfogadom. Enután jönne «a* aránytalanul nagyobb válás ztókerdlet.,,,* stb, Meskó Zoltán a következő szöveget ajánlja elfogadásra? «A várme­gyei törvényhatóság területén fekvő azok a osonka-^kerületek, amelyekben" összesen kétezernél kevesebb választó van. a'legtöbb választót számláló szomszédos varmegyei választókerületből klegésziteadők. Amennyiben az or­szágos átlag harminc százalékát meghaladó szavazóval rendelkező kerület lenne, ezekből uj kerületek létesítendők*n Hosszabb vita után Meskó Zoltán indítványát visszavonják, A bi­zottság a harmadik pontot Kováos J. István képviselő módosításával fogad­ja el, a 4, bekezdést pedig észrevétlenül elfogadja. A 4, pontnál Karafiáth Jenő előadó azt a javítást javasolja? » ,.<, a harmadik bekezdés 1. és M\ pontjában foglalt rendelkezéseket a minisztérium rende­..leti uton hajtja végre,»» A bizottság ezt elfogadja, í— Az 5,. pontnál Szabó István /nagyatádi/ azt javasolja, hogy a aza­I vasas mindenütt titkosan történjék.- Mint politikus, - mondotta. - egész I politikai pályámon a titkos választójog követelője voltam és ettől most ' sem térhetek el)annál kevésbbé. mert az egész világon titkos szavazás van, és nem remélhető, hogy nálunk la, ha most a nyilvános azavasájsba bele is mönnénk, ez a további választásoknál ia fen tartható volna* Rattezve pedig az, hogy én, aki eddig a titkosságot hirdettem, most a nyilvánosság mellé álljak és félév múlva újra á titkosság mellé*, erkölcsi lehetetlenség* Ezektől eltekintve a válásztőközönség akaratinak szabad megnyilvánulására a titkosaralR^aJRást tartjuk ml, akik a szabad megnyilvánulásra súlyt helye­zünk, az egyedül alkalmas és célravezető módnak, mert titkos választás mel­lett nem lehet megvádolni azt a többséget, vagy akármillfes pártokat ? amelyí§í létre jönnek azzal, hogy vesztegetéssel, vagy erőszakkal választottak meg* A titkosság kérdését egyúttal a legalkalmasabb eszköznek tekintettem arra is, - és nagyon sajnálnám* ha e részben cslódnám, - hogy az ellenzéki kép­viselőket, akik e választójoggal szemben mindenfele kifogásokat találnak, a titkosság megadásával leszereljük, úgyhogy ebből a törvényjavaslatból törvény is lehessen. Es ha már a városokban rátértünk a titkos választó­jogra, a falu népe méltán sértve érezheti magát, mert a vároai lakosságban sokkal több a megbízhatatlan elem és őket még semtartják a titkos szava- * zásra érdemeseknek, hanem ezt épen a városoknak biztosítják velük szemben . Tázsonyl. aki a legnagyobb beszédeket mondotta a bizottságban, Igazán nen tehet kifogást a javaslat ellem, mert hiszen a javaslat egyes részel az, hogy egypár százezer választóval kevesebb, vagy több laaz-eííaam képvi­selnek oly okot/hogy ezért valaki a javaslatot megobstruálja és lehetet­lenné tegye a törvény megalkotását: mert hiszen Vázsonyijavaslatiban, ­amellyel hiába nem azonosítja magát, mert, amit ő terjesztett elő, azzal azonosítania kell magát, ha módosításokat la tettek rajta, - nem hozta meg a titkos szavazást, hanem hozta a nyilvános szavazást, noha neki elve a titkos szavazás volt,, de az akkori viszonyokkal kénytelen volt megalkud­ni ós olyan választójogot hozni, amilyenben megtudtak egyezni* Hi iaabban i ?j£ X £ zet !í?\ Sem hozhatunk ^lyan javaslatot, amily mindenki száj a­ÍTTlínlSfSÍ 01 '^!? I ^l öai 5 özo amseteket nekünk ia össze kell egyeztet^ Sár Ifil^^fli 87 J 1 ******** azt, hagy ebből a választójogi iavailat­öól törvény legyen* A 3* szakasz 5. bekezdését ezzel a szövegűéi lavaaoliaj « A szavazás kozségenkint /azavazóiörönkint/ és pedig titkosfn törlSjék*? C^^^rixK^UÁ -^^ÓcCáci^ci. -&£yr€£&enii&) .»' • . • /• . . $ A közélelmezési miniszteriumban kedden értekesiet volt, amelyen a sütőiparosoknak és a kenyérgyárak műszaki ve­zetőinek bevonásával- megbeszélték azokat az intézkedéseket, amelyekkel a közönségnek jt kenyérrel való ellátásét kíván­ják biztosítani. A Közélelmezési Tanácsnak és a közélelme­zési miniszternek erélyes közbelépésével sikerült elérni, hogy kifogástalan mméíségü lisztek kerüljenek forgalomba. Ennek dacára azonban sok a panasz a kenyér minősége ellen, A hibák es bajok egyrészt a lisztnek, különösen rozslisztnek; helytelen ^kezeléséből erednek: 7 ', másrésst tagadhatatlan,hogy a pékek sem járnak el a-megkívánt gondossággal és különösen nem eüHk ni elegg-e a kenyere t." Az értekezlet dr. Varsányi Emil műegye­temi magántanár javaslata alapján elhatározta, hogy a Közélel­•mezesi Tanácsnak javasolni fogja , a háztartások részére rövid tájékoztató kiadását a liszt helyes kezeléséről és fűként a rozslisztből való kenyér készítésének módjáról. Megállapodott továbbá az-értekezlet egyes intézkedésekben, amelyekkel a pé­keket kifogástalan jp kenyér sütésére kivánják szorítani./MTI./

Next

/
Thumbnails
Contents