Napi Hírek, 1922. február/1
1922-02-01 [0029]
A Ma^-ar Távirati Iroda jelenti: A nemzetgyűlés választójogi ad hoc • bizottság* tegnap dél titán kezdte meg a választójogi javaslat tárgyalás át* Sicaonyi oemadam Sándor elnöklése vei «Az ülésen megjelentek Bethlen István gróf ministerelnÖk,Klebelsberg Kunó gróf belü?ymiüÍ3ter,Tomcsányi Vilmos Pál ip-axi4gügyminister f Ber»olak Uándor népjóléti aiinister,Kós«ó Ibtváa belügyministeri államtitkár,továbbá a bizottság tagjai és több árdeklődő nemzetgyűlési képviselő.A ministerittmok részéről mint szakelőadók jelen voltakj Dr.Schreiber Lajos belügyministeriami helyettes áUamtit* kár,a közjogi osztály főnöke,dr.Szabóry Alajos h.államtitkár a sUti«?« tihai hivatalból,dr^Kovács Alajos lainUteri tanácsos a statisztikai hivatalból,dr.Horváth Dániel igazyágügyminiáteritLisi osztálvtaaáusoa,*--, . dr«Eorváth Kornél 6» dr.Jékey Ferencz selügyniiaiateri titkár* Simonyi Somaiam Sándor elnök z.% ülést megnyi tváa Karafiáth Jenő előadót kérte fel & javaslat ismertetésére. Karafiáth Jenő előadásában megérni Huhogj 1818.február £~tó} egészen 1918.iunius 7-ig,tehát négy teljes hcnapon át'tartott harmincegy ülésben vitatta meg szakszerűen a választási reformot az akkor választójogi bizottsággá választójog historifcumát érintve rámutat egyes, *aiár*» állomáe okra,amelyekhez a választójog terén az ország időrőí-iSore elit* ke«eit»Az első alaptörvény,as 1848 $V«U cikk 200,000 választó helyett '-. ' 600,000 embernek adott választói jogot»£z a törvény azonban osak izeiden taliter hozatott,abban' a fel tevésben,hogy at annak alapján űasseüleadÖ uj országgyűlés majd uj választói törvényt fog alkotai.Az uj törvén/ Vl megalkotásához asonbaa asak egy negyedszázadnyi várakozási idő után ..ér* keztünk el,az 1874:22XIII»t.cikkhez.amely ahelyett,hogy kiterjesztette < volna a választói jogot,as 1848-as törvényhez viszonyítva sok te&iuteV* uer még meg is szűkítette azt»A* 1899:X7«t.cikk aziatéa csak inciden* tália -intézkedéseket tartalmazott .Ezután csak Kristóffy belügyminiatersóge alatt,az általa benyújtott tervjavaslattal kerül előtérbe a választójog kérdése .A kérdés megoldására,a koalíciós kormány által tett igédet beváltására azonban akkor sem kerülhetett sor,mert az Andrássv*fcle plurális javaslat a bizottsági tárgyald oki? sem jutott al»líajá"'aea négy évtizedre volt tehát szükség,hogy az l874:XXXIII.t.cikketT az 19lSíXlY4t.cikk felválthassa* a választói jog történetében úgyszólván valamennyi európai államban a világháború lett a legközelebbi határálloaé,amikor aut a kérdést Anglia,Franciaország,Dánia,Norvégia,Bulgária,EoIlandia,Í9 még Poroszország parlamentje is a íegeleaentérisabo erővel vetette felszínre* A világháború frltjamán történt,hogy Poroszország oehoáta az általános,egyenlő és titkos szavazati jog rendszeréi** háborús viszonyo) által megérlelt magyar törvényjavaslat is ez idő tájban,1917•júniusában épült fel és mint I»18#évi XYlI.t.cikk került a Oorpus Jurisba. \ választói jog nem c'»oé\, hanem csak eszköz arro> Űogg olyan,tex•» ^e'n/hczáat kapjunk amoly e nemzeti akaratnak ÜtL képviselője <»c iclfoje*ője legyen 4 mért mvnt Concha Győző mcnd.lp, a választó jogiban a nemzet legfőbb hatalfta nyilatkozik meg^Az;>,tartandó tehtt ,SZÖIintem szem előtt, amit ez a javaslat is megvalósítani törekszik , hogy íL'i felel meg elsősorban az államfenntartas követeimenyeinek, mi felel meg a magyar ember természetének és mi fnlel^mea a magyal társadalom szervezetének és a pailanent mnnkaképesa^^uek^ _ A,, választójogi refor megollásánál kulfolai pc-ldalbul kovettez-tet^lk©^ vonni a* ig lehet és az olaiéleti politikán kmiadenkoi kizárólag a gyakoriéi élet sajátlagos követelményeihez^ a*nemzeti lelkület sajátlagos megnyilvánulásához.kell alkalmazkodnia. Ez a választójogi javaslat, amely különben a többi európai állam demokratikus választójogi törvényeitel sok tekintetben a«Jf«W• s amely az 1918 évi XTtl t*o. alapján csak. bonyolult nogoiWjWr.el .ólért választó-tömegeket úgyszólván egyetlenagy jogcimc.el juttat csak választóijeghos* 1,5003)00 férfit és körülbelül 947,000 nővalaaztót ruhás; f*l választói joggal* amiegyüttesea 2 „447.UOQ választót jelent*. Tehát a <%fl 8g£gff xXÁg 4,080,000 főre becsülhető 24 éven felüli népesség 60 százalékának ad választói joget. Az entento-hatalmák által kívánt szellemben alkotott 1919 évi 5985 az* kormányrendelet szerint véghezvitt tényleges összetráshoz viczonyltva ez a f4rfiválasztoknál 108,900 főnyi apadást a nőknél pedig 485,800 főnyi apadást jelent A törvényjavaslat szinte szoszerint a négy évvel ezelőtt alaposan megvitatott 1918 évi XVTI. t. c* intéákedéseit fogadja ©1. amely törvény tudvalevőleg kempromiaszum álapján jött létrei Azokat" n-3zakaszókat~ amelyek az~előbb idézett tic,.. 5. ,10. ,11? »12,, ,13; ,15.. 16. »29. ,35. ,43; ,48, .80. ,83,,89,,90, ,91. ,92. .95. .97, ,160. ,ée l69« sikkéit teljes, egészben fedik, szerinte a bizottságnak nem is kell bővebben tárgyalnia, inkább azokkal az eltérésekkel kell foglalkoznia, amelyek elhajlást mutatnak a törvénye lklben foglaltaktól, valamint az 1918 évi első néptörvény némi kibővítését tartalmazó 5989 szfatu kormányrendelettől. .* ; Ar: aktiv és passzív választói jog kérdésének ismertetése után ; rater a titkosság JvővoU^ttAA ... Hogy a nyilt vagy a titkos szavazás mellet történik-e a döntés, az állam konkiét viszonyaitól % f'agg, A nyilt szavazás hivei rámutatnak annak jellemfejleadS'erejére » hangoztatják az,t, hogy aki politika, jogokban akar részesülni, annak logyen bátorsága annak kifejezést in adni éa utalnak arra, hogy a mftvelt ember bofolyasának erősödésével jár a nyilt szavazás. Ezzel semben a titkos szavasás mellett inkább fennforog annak a veszedelmes lehetősége, hogy egyesek a fennálló állami és társadalmi rend falforgatását támogatnak szavazatukkal,Az bizonyos, hogy a titkos szavazásról nehéznek -Mutatkozik a visszatérés , bár erre.ia frolt példa és pedig a múltban Pörosaorazág, amely 1848-ban elfogadta ugyan a titkos szavazást de tn4r 18ft9«oen újból a nyilt szavazati rendszerre tért vissza; ame-" lyot BióBarck a germán fajhoz mindenkor kőzelállóbbnak tartott. Annál inkább ellenezte ejnyllt szavazást a radlkáli^ komaunista KuafíT aki fokeat azt nehezményezte hogy a^préntum .jellegével bir, mert' á szavazati jogot a bátorságra alapltja. Viszont ezzel szembea. mint méltóztatnak visszaemlékezni Andrássy Gyuka, mint a nyilt pluralitás hive &MQoaaí& Blrí alapjáén álló Kristóffy-féle tervezetet B l^rrn^Yobb mértékben károsnak tartotta, mert - az 6 szavait hangoztatva - » A titkosság CSÍUC a becstelenekszabadságát védi meg*» A kérdés historikt»á~ hoz tartc^tt, hogy Lukács Lászld kormányjavaslata Ma elvbea ugyan elfOfia<! te is a titkosságot,mégis magasabb államérdekek céljából különféle korlí tozáaoket kivánt éa a Vázaon^i tisztelt képviselőtársunk által betérj essrS*!^ a I a ?í at ia sziatéfl a nyilt szavazás mellett döntött.Az eldöntendő kérdés tehát a*.hogy az orszig mai helyzetének a mai nemzetközi viszo"íSf^ 030 Í et u » tl1 *os szavazas.vagy pedig a nyilt szavazás felel-e meg jobban és hogy a titkos szavazási rendszer általánossá tétele nem vezet»e-e «fa«etellenes izgatásnak ekaltal történt megkönnyítésére amivel a nemzet erdekeben tárgyilagosan ssálSQ* kell vetni./^•^I-/W>7 t .
