Napi Hírek, 1922. február/1

1922-02-05 [0029]

Elnök: A tölbség elfogadta a í itko sságo il Sassay Károly : A többségi párt csak azzal a rezervá1 is mentádéval fog adta *el a javaslatot, hogy azokat a kívánságokat, amelyeket maga a többségi párt is itt hangoztatott, hajlandó keresztülvinni.- Az ellen a felfogás ellen, hogy ha ez azt akarja j elenieni, hogy ezt a javaslatot a többség is legalább lelkileg magáépé telte, - dacára, hogy ellenzéki a kormánypárt nevében is t il takozik. Kijelenti, hogy nem fogják soha akadályozni, ha a többségi akarat megenged egy üizonyos állásfoglalást. hogy ez egy bizonyos szavazás formájában is megnyilatkozzék. Azonban, na a többségnek joga a szavazás, az állásfoglalás, a határosathozatal,akkor az ellenzék és kisebbség joga az, hogy a maga álláspontját az ország előtt', a rendelkezésre álló eszközökkel, a sajtó utján, a közvélemény tudatába is átvigye, hirdesse és propagálja..Már pedig eddig csak az történt, hogy a közvélemény arról a tárgyalásról, amely itt lefolyt .csak huszonötsoros kommünikékben vatt tudomást. Nekünk ezzel szemben az egyetlen re médiumunk az', hogy a plénumban táróval ás alá vesszük az egész javaslatot. Tinök: Bocsánatot kérek, arr

ü

l nem tehet senki, hogy a kommünikét a sajtó nem adj a le. Rassay Károly : Vem szemrehányásként mondta ezeket, csak azt akarta kijelenteni, hogy magában a plénumban is le fogják tárgyalni az egész javaslatot és akkor az ellenzék felvonultatja érveit, engedelmet kér,hegy rámutasson arra. hogy amikor ennek a javaslatnak 'nyolcvanrszáz főnyi ellenzéke van, akkor az ellenzéket megakaaalyozni abban^ hogy a maga súlyos k ifo g ásait magában a pl énumban k ifej ihesse , ez" klotür volna, tehát a plénumban ki fogják fejteni észre vétele iket, el fogják oda hozni nagymérvű módos Hasaikat. Ha mér a, mi jogunk valamiképen keresztülmeiszi a töbhségne k azt a jósát,,, nogy ő egy szavazási akar rendezni február l&.-áig háromnégy napi tárgyalás után - err°l mi nem tehetünk. Az ellenzéke t a késedelemért semmiféle-felelősség nem terheli. «* javaslat' tárgyalásunk előtt két-három nappal került csak a kormányzó ur elé bemuiatás-ra, tehát nem lehet arról beszélni, hogy már mennyivel hamarabb k, és zen volt. * fele láss éget a késedelemért égyeúül és kizárólag a kormánv tartozik viselni. Az ellenzék ugy a mentelmi vita, mint különösen az indemnitási vita során mindig hirdette, hogy abban a percben, véget ért a vita, mihelyt a kormány bet erjeszti a vél osztójogi javas*latot. Gróf Bethlen István minisztere Intik: Csak egyrésze a szónokoknak! - r ^Sasssty Károly: A kormány ezzel a Javaslattal azért nem áM-ott elő

t

mert nincs is komoly szándékában megalkotni, a választójogi javaslatot. Felfogásomban megerősít az, hogy amikor a. minisztereInök urnák, nyilatkoznia kellene abban a tekintetben, hogy mi történik akkor, ha február 16,-áig nem lesz-ineg a valasztojogi törvény, akkor a miniszterelnök ur találósmeséket mond itt nekünk, játszik velünk, és kijelenti, \ogy erre a kérdésre nem nyilatkozik,^ A miniszterelnök nenv fog előáll'iatni azzal, hogy a Wekerle-féle törvény alapján akart választatni, mert amiéta itt is elismerték, hogy nemzetgyűlési válasz tói jogra van srüksgígj. azóta erró'l a megoldásról szó sem lehet. Tudniillik/hlvatalosan is alismerték', hogy^az uj felsóházra vonatkozó törvény megszavazása nélkül csak nemzetgyűlést lehe.t egybehívni, nemzetgyűlés összehívására pedig a Wekerle-féle" választói törvényt nem lehet felhasználni, mert a» kizárólag csak országgyűlések egybehívására lett megkonstruálva.• De nem fordulhat a kormány olyan megoldáshoz sem, hogy rendeleti uton alkosson választői jogot. Mert rendeleti uton lehet ugyan választői jogot csinálni, de ez a törvényhozó testület a magyar állam életébe és jogfolytonosságában törvényes^alkotmányos, törvényhozótestületként soha sem fog szerepelni, mert rendeleti uton életbeléptetett választói- joggal akkor,mikor van egy hatályban lévő,törvényünk az 1920. évi I^tc-Z*, amely kifejezetten rendelkezik arra az esetre, ha a nemzetgyűlés széjjelmenne anélkül, hogy választóijogot alkotott volna, - rendeleti uton életbeléptetett választóijoggal ilyen körülmények között alkotmányos törvényhozói testületet egybehívni nem lehet| és most már a kormányis elismeri, hogy egy:u^abb nemzetgyűlés összehívásának szüksége még mindig fennáll. Az 1920, Leyi I. t.cz, pedig világosan tendeli, hogy a Friedrich-féle választójog alapján kell összehívni. Ue álltassa magát a kormány azzal sem, hogy majd az 1920. évi I; t.cz. 10 f-a alapján fog < - választójogi rendeletet k'iboesá£f,atni. Ami áz 1920. évi I, t.cjs

t 10 §-ában a rendeletek módosításáról és kiégészithetéséről foglalkozik, az mindenre vonatko, kik, csak a választóijogra nem, mert ebben a tekintetben ugyanez a törvén ' X-so és 13-ik §-aiban világosan rendelkezik. Az első §__ban ,amikor azt mondja, hogy jóváhagyta a kormánynak ezeket' 3 rendeleteit és a X3v »*. §-ba ahol megmondja* hogy amennyiben választójog nélkül menne szét a nemzet- ; gyűlés, milyen választói jog alapján kell az uj törvényhozói testületet a nemzetgyűlést összehívni, A maga részéről nincs abban a helyzetben,

t hogy a választójogi bizottság tárgyalásaiban továbbra is rest vegyen és a választójogi bizottság további •tárgyalását tal jesen céltalannak és komolytalannak tartja. Eem hajlandó öt órás üléseken a négyral között és 25-soros kommünikéknek elmondani azokat a kifogásokat, amelyek a választójogi törvény egyes rendelkezéseire vonatkoznak. Izeket a plénum előtt fogja előadni. Ha pedig rendeletileg fogják a választójogot hatály* balóptetni, akkor kijelenti, hogy soha törvényesen nem fogják elismerni, Sem azt a választójogot, amelyet igy léptetnek hatályba, sem a választójog alapján létrejövő törvényhozó testületet. Erre vonatkozólag pedig ugy a maga, mint barátai további elhatározás tárgyává fogják tenni, hogy belemennek-e abba. hogy a törvénysértéssel szemben^a passzív reziaz.tenoiit fogják'bejelenteni. Ha bele mennek, ezt osak azért fogják tenni, hogy azt a kormányt, amely'be fog jcWi az első ülésre, felelősségre