Napi Hírek, 1922. január/2

1922-01-17 [0028]

§ Szegedről jelentik a Magyar Távirati Irodának; Kiakundorozsmán vasárnap tartotta beszámold oeszedét Schandl Károly dr, földmivelesügyi államtitkár, a kerület nemzetgyűlési képviselője. Az államtitkárt a szegedi .állomáson Dósa István főszolgabíró, továbbá Varga János gazdaköri elnök és Varga György főbiró vezetésével nagyszáma küldöttség üdvözölte, mig a szegedi gazdaifjak részéről Csiszár István vezetésivel, ugyancsak nagyobb küldöttség üdvözölte az államtitkárt a népfőiskolások nevébeiuív beszámoló beszedet a nagy hideg dacára mintegy kétezer ember hallgawa a legnagyobb fideiemmel és állandó ováció közben. Schandl Károly államtitkár beszedjében a párisi békeszerződések káros gazdasági következményeit fejtegette..,, amelyek egész lCözépeurőpát súlyos válságba sodorták. CsonkamagyarQJS^^S összes szenvedései is ebből erednek s a legnagyobb eltévelyedéshez,, amikor magyarok egymást okolják, hogy ilyen körülmények között a társadalmi és gazdasági konszolidáció lassú lépésekkel halad előre. A trianoni szerződés gazdasági képtelenség s a mi célunk csak.egy lehet, hogy gazdasági politikánkat a nagy európai tévedés dacára ugy egyengessük, hogy ki birjuk böjtölni azt az időt, amikor a győztes hatalmak maguk is rájönnek súlyos tévedésükre s arra, hogy a legyőzött államok ga^lasági fojtogatása az ő életerejükre is károsan fog visszahatni. Az 1918-iki novemberi árulásnak a levet issza a magyarság és Károlyi Mihály számláját kell törlesztgetnünk. Ilyen körülmények között katasztrofális politika lenne ha a jóhiszemű magyarok egymást vádolnák azért, amit már csak a diktáló győztesek belátása tehet jóvá, A francia és angol külpolitika szembekerültek a ez a körülmény mutatja leginkább, hogy nem hiába számítottunk arra, hogy Európa belátja, miszerint legyőzött államok a győztesekkel egy élo szervezetet alkotnak gazdaságilag s ha ők élni akarnak, bennünket is élni kell engedni. Addig is viseljük a terheltet, mert a kisebb rossznál csak a nagyobb rosszat választanánk, ha kiszolgáltatnánk magunkat elleneinknek, pedig egy uj megszállással korántsem az igazság és arányosság alapján sarcolnák végig szerencsétlen országrészeinket, Magyarországot a földmiveléö és a földmivelő nép erősítése utján lehat újjáteremteni. A földbirtokreform végrehajtá3a ennek a józan nemzeti politikának legfőbb pillére. Szembeszáll azzal a felfogással, mintha a földreformot nem lehetne végrehajtani. Ellenkezőleg, minél rövidebb idő alatt kell azt keresztülvinni, horar nyugvópontra jusson ugy a termelés, mint a szociális helyzet. Ha a földhöz futtathatók legnagyobb része nem rendelkezik a földvételhez elegendő pénzzel^ átmenetileg a haszonbérleteket kell rendszerré tenni. A földbérlő szövetkezeteken belül minden kis embernek tne« lesz a maga külön parcellája, amelyen szabadon gazdálkodhatik, de irányitást és támogatást kap, hogy azt okszerűen művelje és kellően beruháfcza, AZ Országos Központi Hitelszövetkezet földberlő szövetkezetei teljes megnyugtatást szolgáltathatnak annak is. aki a termelés visszaesésétől tart. Ép ezC a rendszer nyújt lehetőséget nemcsak a termelési hitel s a modern gazdálkodási eszközök bevezetésére, hanem autonóm uton arra is, hogy évek során a bérlők között természetes kiválasztódás történjék, Pár^év múlva, amikor esetleg a pénzügyi helyzet is stabilizálódik, a bérlő kisemberek a bérletben annyira megerősödnek, hogy a földet örök tulajdonba is átvehetik s a vételár törlesztését megkezdhetik. A törvény módot nyújt arra, hogy akikigy jutnak földhöz, azok biztositékot nyernek aziránt is, hogy a föld kezükön marad s igy a cél, a földbirtok helyesebb megoszlása elérhető lász. Nagy feformokat csak fegyelmezett társadalomban s nyugodt gazdasági viszonyok között lehet sikerrel megoldani. Ép ezért hívja fel összetartásra a földmivelő munkásokat, gazdákat, s a t£bbi foglalkozási ágakat la. A mezőgazdasagot kiváltságos helyzettel vádolják, de be kell látnia mindenkinek, hogy az a gazda, aki júliusban £ía el hazafit, s kapás növényei, takarmánya nem termett s hizlalásba fogott, az ep a különleges viszonyok folytán nincs irigylendő sorban. Tagadja azt is, mintha a földmivelő társadalom kivonta volna magát a közterhek viselése alól, sőt a legszélsőbb határig ment a teherviselésben, amire azonban szükség volt, hogy egyáltalában fenn lehessen tartani az állami és gazdasági rendet. Részletesen szólt a mezőgazdasági munkáskérdésről. A földmivelő munkásságnak éreznie kell, hogx a gazdasági politika igazságos védelemben részesiti minden téren. Aaföldmivelésügyi kormány különös súlyt helyez a munkáskérdós szociális megoldására. Hogy a mezőgazdasági munkások kellő védelemben részesüljenek, a munkanélküliség ellen* a kormány nagy arányban inditja meg a mezőgazdasági munkaközvetítést. Ezt a célt szolgálják a földmunkás vállalkozó szövetkezetek is, amelyeknek, kedvezményeiről törvénytervezet készül. A rászorult mezőgazdasági munkásokat, akik 3 nyáron aratást és cséplést nem kaptak, a téli hónapokra felvették az ellátandók közé. Rendeletileg tiltja el a kormány az idegen munkások alkamazását s megszünteti a munkabér maximálást, de intézkedéseket tervez az ellen is, hogy egyes toborzok 2oo korona és ennél nagyobb dijakat követelnek a munkásoktól csak azért, n

°g¥ az aratók köze beiratkozhassanak. A kormány a munkaszabadság eívcfbiztosítani fogja. A közmunkák folytatására sIT Duna-Tisza közötti belvíz lecsapolás nagy müvére szükség van, hogy a fiiunkanélküliséget • évekre elhárítsák. A földmiveMiíkormány most gondoskodik az egyeztető bizottságok a a mezőgazdasági munkások ingyenes jogvédelmének szervezéséről. VÍgül kijelenti, hogy az összes mezőgazdasági munkástörvónjqjreviziója tárgyalás alatt áll. A munkásság bizonyára nem fogja magát töbzé engedni egy oly politikai aknamunkához, mely összeomláshoz vezetett már egyszer s amelynek következményeit érzi a mostani súlyos gazdasági helyzet alakjában is. ürömmel látja az alföldi nép egységes táborát a keresztény és agrár lobogó alatt s ebben biztositékot lát arranézve, hogy ha jönnek álkisgazdaoártok, melyek mögött a gyárosok, nagykereskedők s a nagybankok nemzetközi nagytőkéje áll, nem engedi magát félrevezetni, hanem kitart a földmiveanép komolyan dolgozó tártja mellett. Elitén a parlamenti ellenzék hátráltató munkáját s különösen azt a tényt* hogy az ország függetlenségének nyilt sérelmére idegen hatalmak beavatkozását követelik belügyeinkbe. Ez a megtévelyedéa a belgrádi megalázkodás folytatása, de mi nem megyünk vissza, hanem előre a^gazdasági megerősödés utján, a második ezredév nagy Magyarországa felé., f A beszédet sokszor szakította meg a tetszésnyilvánítás. A laÜtSsság részéről egyhangú helyeslés közben Varga György indítványozta az osztatlan bizalom nyilvánitásot az államtitkár iránt. Este mintegy ötszáz teritékü vacsora volt, amelyen a magyarruhás dorozsmai lányok élén Tátrai Juliska nyújtott át szép csokrot az államtitkárnak, akit a dorozsmaiak nevében Zá&ory Mátyás és Dósa István főszolgabíró, a gazdakörök részéről Varga János, Sándor Mihály elnökök és Zádory Perenoz tanitó, az iparosok nevében Brunner Jó" ssef, a kereskedők részéről pedig Gyuris Károly ünnepeltek szép beszédekben. Az államtitkár kíséretével együtt hétfen este érkezett vissza a fővárosba- /