Napi Hírek, 1922. január/2

1922-01-26 [0028]

$ ^ o n cí o n , január 26. Lord Curzon külügyminiszter , aki e z laős^zerint távol van Londonból, visszatérése után fogaani fogj a-de Saint Áulaire francia nagykövetet azzal a céllal, hogy folytassák a napirenden lévő angol-francia szerződés megvitatását. .. A Daily News külpolitikai munkatársa a harisból érkező s az angol szerződéstervezet módos itását j ósló félhivatalos-jelentések jkárgyalása során a következőket irja: Ha a jövendölések valóra válnak, bebizonyosodik, hogy egyes francia kivánságonat Anglia is elfogadhat, azonban nem val amennyit. Ha poincaré azt javasolja, hogy a szerződés tiz évnél is hosszabb időre legyen ervenyes, vol iaképen nincs semmi komoly ok arra. hogy ez a kívánsága ne teljesedjék. Ugyanezt lehet mondani arról az állítólagos francia kívánságról, hogy a biztosítékok kölcsönöse k legyenek, ez ugyanis pusztán nemzeti önérzet kérdése. Á franciák azt kívánják, hogy a szerződésben emiitett "támadás" jogalma t kifej ezetten ki kell terjeszteni nemcsak a francia te r

%nanem a Rajna-ment i szövetséges csapatok ellen való támáo fellépésre is. Kézenfekvő válasz erre, hogy erről a

z eshetőségről a szerződésben rendelkezés található, amely érvénvb

*t.Í*$',

B

±

lh

*Mt a versaillesi szerződésnek 242., 243. vaqu 244, cikkelyét serelem éri. Arra a' javaslatra nézve, hogy Naqybritannia ebben a katonai egyezményben határozott számokkal fejezze ki, milyen merteted segítségei hajlandó nyújtani, meg ke Ú jegyezni, hogy^ a szerződéstervezetben máris felajánlotta, hoqy Franciaországot támadás, eseten egész tengeri es szárazföldi haderejével támogatja. Szo sem lehet arról, hogy Nagybritannia a rendelkezésre bocsátható hadserejének nagyságát illetőleq 15 vagy 20 évre előre ígéretet tegyen, épen abban az időben, amikor a fokozatos-leszerel és reménye végre a beteljesedéshez közei e a i fc. r% ti 4 szerződés kérdésével kapcsolatosan a Westminster Gqzette vezércikkben: fejti ki, hogy a Rajna-vidék megszállása kívül van Anglia gyakorlati politikájának hatáskörén, s azt Kívánj a, hogyha a jövőben valamely szerződéskötés alkalmával a szerződés vedreimére -ne talán katonai rendszabályokat kell megállapítani, ezt a megállapítást a kormányok végezzék és ne a vezérkarok. * • „ l

v

*i

n

Í

n

£ standard rámutat arr^tL .milyen nagy hord. erejű ajánlatokat tett az angol kormány Franciaország védelmére a

x

n

%

k AÁ

e t

lsm

*résnek eredményeképen, hogy Kurópa békéjének elsO feltetele, hogy Franciaország biztonságban erezze magát. Az angol szerződéstervezetnek alapgondolata a lefegyverzés és a háború kockázatának kiküszöbölése. Az angol nép aligha volna hajlandó olyan szerződésre lépni

1

, amely hadikészülődéseket idézne elő s igy háborúra való kihívást tartalmazna. /MTI/ Bécs* január 26. /A MTI másán jelentése/ Ma kerülnek kiadásra az Osztrák-Magyar gmk 5000 és 50.000 koronás osztrák teofcegyai, B é oa K január 26. /A MTI magánjelentése/ A londoni Daily Teleíraph diplomáciai munkatársa a következőket irja: Aa a teny, hogy iillTml* AnecP iavaelatokat tartalmazó közléseket, amelyeket Briand rovíoaÍrvistSl4tí3 ellt^|it?kS hez, kiszolgáltattok a.törököknek, Londonban kinos benyomást keltett. Ez az incidens nem nő jel a három • kSCmtolBÍter párisi konferenciája tekintetében, Ezért Londonban a páriái konferencia eredménytelensége eseten, amivel számolni kell, azt tartiákhosv jó volna, ha Lloyd George és Curzon az ügyet nemzetközi konferencia/^ ***** hoznáK.Beuter.jelentés szerint ezek a javaslatok áboan állanak, hogy a görögök ürítsék ki Smyrnat, azzal a feltétellel, hogy biztositlkokat kapnak a keresztay kisebbség megvédésére, í tráciai hitárFAnglia a M/dia-fiodosto vonalon gondolja, keleti Traciában pedig ku^rkorSiayaatófc kellene berendezni Is népszavazást kellene tartani. ^ E é-'o s . január 2.6.' /A MTI tudósítójának jelentése/ Február l -án Bécsben me&kezdődnek az osztrák-MaSyarBank liguidutorainak tárgyalásai afutódállamok képviselőivel. Mint Irtesulünk, a tárgyalások koszszabb idlir fognak tartani, mert>a bankot érintő kérdések efcész sorát kell neS?árgyalni és lehetőleg megoldani. A megbeszélések főleg a bankjeSek^lváltlta és felosztása, valóint a^bank aktiváinak es paaszivai^aFmeKállapitása körül fognak forogni. A liauadátorok az egyes utódallamokklf fol?tat?tt külön-tárgyalásaik folyamin már eddig is messzemenő megegyezést létesítettek. m Zűri o^i januaar 25. /Devi z awegnyit ás/ Berlin 262.5, Hollanűia 168, Bewyork 514, London 2173, Paris 4210, líiláno «230, Prága 970, Budapest 72,5, Zágráb 170, Bukarest Varsó lő, Bécs 14, osztrák bélyegzett bankjegy 8, fwlt/