Napi Hírek, 1922. január/2
1922-01-16 [0028]
§' London $ január 16|VA MTI szikratávirata/ Az írországi segélycsapatok liazasssállitasa megkezdődő! A•dublini Várkastély felszerelését át ádj'ák áz üj kormán yn aíc 9 i* Á várkastélyban'"eddig, mint ismeretes, az angol adminisztráció liözponi hivatala működött e * Á § li o n d o n ,^ január "íe^/fÁWTI szikratávirata/ Sir, Joseph CootöJ aki 36 évvel ezelöt 'ístraf fördshírél bányász korában Ausztráliába kivándorolt/tegnap v mint áz ausztráliai Cömmönweaith f oinégbizott jai visszatért töndöábaj Sír Joseph körülbelül 30 éve ját szili szerepet Ausztrália közéletében:; Égyizben miniszterelnök^ két ízben miniszter is Volt .{Tagja volt a békekonferencia ausztráliai delegációjának is e->, §h ön d o n j) január 16 „/A MTI szíkratávirata/ áir John Kirkj' afrífcu' üt az o; tégn áp 90 éves korában itt meghalt; ö volt utolsó élő tagja Livingston egykori afrikai expedíciójának!^ ... § L o n d o n i január 16„VA MTI szíkratávirata/ Az angol ipari körökben minden előkészületet megtesznek áz úgynevezett xxx ipari* uszókiállítás sikerének biztosítására,, Az észmé maga nem uj/ folyami uszókiőllitásokat és úgynevezett kiállítási vonatokat már eddig is íócskán rendeztek más. állaööky de Nagybrit anni a, 1 hat almi szférájának megfelelően, ezt a , kiállítást a tengeren tervezi s így beutazza véle áz egész vila> gót/ A hajó valószínűleg csak 192*.^aüguáztüsábán iudíl ütuáky mért angol ipari körökben ügy vélífc^ hogy erré^áz időre az ipari költségek eresén csökkennék s á külföldi országok valutája megszilárdulj A kiállító-hajó utvonala a~követkézo lesz; Delameriká - Déíafrika - Ausztrália - Ujzéland - pidzsiszigetek Japán -Manilla- Saigon -~Singapor« - Bátavia - Penang fíangoon - Aden - Súéz -Hálta - Gühraltar, A hajó másfel év alatt visszatér kikötőjébe, Bécs, január 16. A nagynőmet néppárt országos pártvezetőségéna*. tegnapi határozatához illetékes helyen ezeket **$tbzlik a Polítisohe Korrespondenz-cel: A prágai egyezmény, amennyiben abban a saint-germaini államszerződés megemlítésérői van szó, oly ténynek^egyszerű megállapítása, amelynek megváltoztatása a világ mai helyzetében sem az osztrák kormánynak, sem pedig valamely pártnak -nem áll hatalmában. Sböen az összefüggésben hangsúlyozni kell továbbá, hogy áz" egyezmény v ,egy étlen egy-h a tár ozmánja sem fosztja meg Ausztriát annak lehetőségétől, hogy a békeszerződések revíziójára törekedjék és a prágai^egyezmény a aaint-germaini államszerződésben megállapított lehetőségeket semisíképen sem korlátozza. A kormány azon a nézeten .volt, hogy Ausztria és Csehország politikai viszonyának rendezése csak a jsAM állam közt elintézendő gazdasági kérdések szükségképen! megoldásával való szoros összefüggésben történhetik meg. Szert 03ak a gazdasági szerződések egész sorának megkötése után! irta alá a cseh kormány részéről javasolt politikai egyezményt, melynek fősulya a választott bírósági megilX'*po&&s©kra helyesendők. ,H tényállás igazolására elegendő az eg-esraény szövegére rámutatni? £bls olyan kötést nem tartalmaz, amely országunk önrendelkezési jogával bármikép is ellentétben van. !! naj gy német néppárt határozatában kifejezésre jutó szemrehányás*««• ^ry*^a pártnak nem adtak alkalmat arra, hogy az egyezményt idejeko^ rán megismerje, szükségessé teszi az ügy tisztázását. A már ismételten kifejtett tényállás 3zerint sajnos, nem volt lehetséges a prágai politikai egyezmény tartalmát az elutazás előtt a pártokkal közölni, mivel az egyezmény tervezete csak Prágában jutott az osztrák kormány tudomására. Közvetlenül a szövetségi kancellár visazaérkezóso után, aki december 18-án éjjel 2 órakor érkezett Bécsbe, 19-én reggel minisztertanács volt. amelyen a kancellár a politikai egyezmény tartalmáról jelentést íett. A külügyi bizottság december 20-án tartott ülésén már szétosztották a politikai egyezmény szövegét és azt csak december 21-én közölték a napisajtó utján a nyilvánossággal. Mivel a nagy német néjjpártafa kormányban dr« Waber belügyminiszter ."—- „ a külügyi bizottságban pedig két * q g. ' képviseli* a 3zeraren*nyás, ^menynyiben a prágai szerződésre vonatkozik, nem állhat meg. Más esetekről pedig, íü.>fr$yekben^pártokat a kormány intézkedéseifői nem értesítettek volna, a kormánynak nincs tudomása. A kormány valamennyi érv lelkiismeretes megvizsgálása után Ausztria megmentésének egyetlen célravezető útját ma is a szomszéd államokkal való természetes gazdasági kapcsolatban, látja, politikai szerződések azonban csak annyiban kötendők, amennyiben azok e c^l elérésinek elengedhetetlen alapjai és az állam önálló elhatározását ki nem kapcsolják. Ezeknek figyelembe véle lével a kormány a prágai egyezmény esetében is arra tekintett, hogy ezek az elvek &exmi1ü£f± '»• ' 'I » pereimet ne szenvedjenek, A szerftfd&isel szemben gyakorolt birálat ellenére is nemcsak a belföldi, hanem a.külföldi, elsősorban a német birodalmi fontos közjogi és politikai tényezőknek az a nézete^ hogy a december 16-án Prágában kötött egyezmény csak oly rendelkezéseket tartalmaz, amelyek vagy a már elismert ^nemzetközi jogi alapelveket megismétlik, vagy pedig a békeszerződések puszta tényeinéi fogva önmaguktól adódnak, igy tehát a jogi r önállóság és a jövendő intézkedések egész sora természetes összefüggésbe kerül a mindkét államra nézve kétségtelenül kívánatos és szükséges választott bírósági szerződéssel, amely bizonyara .megállja az objektív bírálatot, annyival inkább, mert az egyezmény 1 a nemzeti önrendelkezési jognak eemmiképen sem vág elébe. Székből a2 elvekből magától adódik a kormány további eljárásának módja. A prágai^tárgyalások gazdasági és politikai határozatai Ausztriára néjare előnyös eredményt jelentenek és a kormány kötelezve érzi magátj"hogy a prágai egyezmááyt alkotmányos tárgyalás alá bocsássa és azt a reaénart táplálja, hogy ennek az egyezménynek ujbál való pontos megvizsgálása a koapmany magatartását igazolni fogja. fim'/
