Napi Hírek, 1922. január/2
1922-01-24 [0028]
§ A Magyar Táoirati Iroda jelenti; I nemzetgyűlés közjogi bizottsága ma délbe n^ncs Kárly elnöklésével ülést tartott, amelyen az országyülés felsőházáról szóló javaslatot tárgyalta. A ei&oti sás ülésén az igazságügyminissier mellett rSgysd István Jf. táblabíró képviselte a javaslatot. . Fáy Gyula előadó ismertette a javaslatot* "/ - Az 1920. évi I.t.o. indokolása - mondotta - kétség** telenné teszi, hogy a nemzetgyűlés kötelessége a Ééhi magya-r felsőkamara, tehát az 1685. évi 711. to. sorsa felejt h afárqsni.r áüssm ,pfóaife A demokratikos £;*y 4£3S^^ •> * kormányokat épen a demagógia kiküszöbölése inaitote ta arra, hogy a népkésviselet alapján felsűkamarát létesítsenek, amelynek feladata a mérsékelés, a konzerválás is az állandóság. A régi felfogás szerint e faladat teljesítésére az eqyháziés világi mUfó ságok képviselőit és a történelmi vagyonok birtokosait találták Wgalkalmasabbnak. Az~ ujabb felfogás szerint akármilyen széles alapokon, a kisebbség védelmére felállított intézkedésekkel egybehívott képviselet végeredményben mégis többynite politikai képiselet lett. ezért a mérséklés, feladatát a társadalom gazdar.áaij ipati, kereskedelmi és kulturális ér..ekeinek képviselőid® Vssseállitot t szenátusban látták megválás itandőnat.^ Az 1885.iki törvény ilyen irányoan akarta móüositani a régi felső táblát s a különböző érdeke*, képvi -e-letéről a kine veséit főrendek utján kíván gomostodni, 4,-Jelen 'tűrvényjavaslat intézményesen biztosítja, hog^y az eraehhépviseleisk választás utján kerüljenek be. azonkívül ugy iji- ^ íézkeáik, hogy a felsőházi tagság csak 10 évre szóljon, a felső'ház tagjait pedig felerészben öt ebenként válaszszák. A felsőházi ta.ság különböső kaUgóriáii ismerteti, Gsak azok az intézmények tartalmaznak biztosítékot q jövőre nézve, amelyeknek a nemzet történe Imében van múltjuk* A fejlődés eretekében vessünk el mindent, ami idejét multa és icyekessünk kifejleszteni mind-, azt, amiben eleven életerő van. Örömmel konstatálja, -í ré t • töi egyházi és világi %élióság ok képviselet eve i \smit talájko zunY. A javaslat igen helyesen ugy intézkedik, hagy sok helyen meghagyja a régi intézkedéseket t mert a törvényeket az. egész integer Magyarországnah alkotjuk, azoknak alyónoknak kelllenniök. hogy ha Magyarország integritása /okozatosari visszaáll*, a törvények zökkenés nélkül al ka Hozhatók legyenek. Az előadó nagy tetszéssel fogadott beszéde utan iklqdi Szabó János szólalt fel; A demokratikus átalakulás erdekében szükségesnek tartja a felsőház-reformját,, s a javaslat alapél veit helyesli, különösen a>vármegyék képviseletet és a különaö- , ző érdekképviseletek részvételéi. Kifogásolja, a régi,örökösjoggal bíró főrendiházi tagoknak az uj főrendiházban tervezett képviseletét; Átavistikus és demokratikus államszer ve zeTbe eg^yál talán bele nem illő volna az, hogy az ország főurai tízévenként valóságos rendigyüléi formájában összejöjjenek felsőházi tagválasztás céljából. Sz nem áll éheikében az ország főurainak sem, meri hizorwos idug&nksdést kelt velük szemben a közönség soraiban^ Szerinte ugy volna megoldható az átmenet, hogy a régi főrendiházi tagok bizonyos számú tagot választanánakmas uj felsóhásba, ahogyan as iöőS. törvény alapján történte Sem idelenktdnék attól sem, ha as uj címen felsőhási tagsággal birok helyébe üresedés esetén saját maguk választanának uj Ragokat* Helyesli, hogy a kösoktatásügy terén érdemeket szerzett oisstercikiés kegyes- tanitórendik képviseletébe n a sircsi apátot és a kegyes ta^nitórend főnökét is a főre náthás i tag, ok kösé kívánjak fölvenni. Ssután gróf Apponyi Albert ssólalt fel. Azt óhajtotta volna, hogy a bizottság elősző rí ia választójogi törvényjavaslatot tárgyalta volna le, mert a kormány választójogi törvényjavaslatából nyilvánosságra került részletek őt a legmertvebbe® ellentétbe állítják majd a javaslattal. Magát est a törvényjavaslatot helyesnek, a demokrácia alapján felépítettnek tartja, a demokráciát ugyanis össse kell egyeztetni a nemzeti tradiciék életképes rés zeinek fenntartásával, innék folytán heluesli a törvenynatósági. erkölcsi és gazdasági érdekképviseletekre épített terve sete f, úe as örökletes törvényhozási Ipgot nem tartja Ja megállapíthatónak, mert es a jogcím nem él a köitudatban. 1 és evvel megerősíteni a felsőházat nem lehet. As örökletes joaon eddig a főrendiházba* képviselt családok kategóriáját ki• hagyanaonak tartja, általában átmeneti intézkedéseket kiváni: hogy a reform- által j'eyukat veiztett főrendiházi tagok bizm nyos száma felsőhási tagul legyen ugyan. választható', életfogyd e pótlás nélkül. As egyes kategóriák számarányát illetuleg fontosnak tartja, hogy a törvényhatósági képviseItre helyezzek a túlsúlyt, togjéguesvén, hogy itt is meg kell elős* nie a törvényhatósági törvény korsserü reformjának a felsőház reformját. « \ £ törvényhatósági képviseletek mellett működni hivatott gazdasági érdekképviseletek kiégés ziae ndők volnának a mun'r kassag képviseletevei, még pedig oly módon, hogy ugy az ioarij* mint a mezőgazaasági munkásság hivatalosan elismeri szerveM vegyek alapul, vagy valamely más kisegítő alapot keresnének, például a^stecsegélysőpénztári tagságot^Jnnek as érdekképviseletnek f eltetlenül me g ke 11 lennie,-mert enélkül a törvényjavaslat nem teljes es nem is megnyugtató. # _ _ '.. A kinevezett tagok ssámát véleménye sserint le kell szállítani, mert csak ha számuk nagyon korlátolt, akkor áll fenn az az erkölcsi kénussfr, amely a l§gkiválóblak kiszemelését teszi szükségessé, holott, há sokan vannak, a mindenkor urmaodo irány pártpolitikai szempontjai jutnak kifejezésre. A ket kamara közötti viszonynak törvényes szabadj ázására nem kell nagy súlyt fektetni, mert ezt az élet szabályozza', a mejolahatatlannak látszó összeütközések ese tén a nemséire való hivatkozás az. aminek eredménye előtt a felsőháznak feltétlenül meg kell hajolnia. Ez adja meg a kérdés megoldásá* a ? 9%ti a Í u l°? d $í amelyet ajs angol alkotmányosságban a legmegfelelőbbnek találtak.t t ^*ftx hSM r
