Napi Hírek, 1922. január/1
1922-01-07 [0027]
§ Athén, január 6 /A+hóni sajtóiroda/ Szaloniklben tagnap jégeső, és heves vihar áult s elsülyes.jtett négy vitorlást: ős néhány kisebb bárkát. fisul/ § Athén január 6,/Athéni sajtóiroda/ A^eon torpedórombolón t.egaap, tört ént robbanásnak 21 erherdst esett "áldozatául. A sebe sülírek számé 42 . A hivatalos megállapítás ezer int a robbanás oka a fogépész volt aki vigyá katlanul kezelt egy úgynevezett ellentorpedot. A lövedék ós közvetlen utána mé£ három felrobbant s teljesen elpusztította a bajó farának vízfelet ti részét «>tett/ .. Bocs, január 6* / A MII magán jel öntése/ Az osztrák-cseh szerződés közelgő nemzetgyűlési megvitatásával kapcsolatban mind élénkebb hangok hallatszanak a szerződés ellen* A nagynémetek minden erő* vei meg akarják akadályozni a szerződés ratifikálhat, de a többi pártiban is erősbödik a hangulat a szerződés ellen* A Heue ffreie Presse mai vezércikkében ezeket irja i Sitkos diplomáciai szerződ ésrölbeszélnek, amelyet nem közöltek a nemzetgyűléssel^ Renner volt kanaellár ebben-a szerződésben állitólag kötelezte Ausztriát arra* hogy országunk egyes részeit ide/gen hadsereg felvonulási területéül engedi felhasználni, vaautainkat pedig idegen, hadvezetőség rend elks* zésére bocsátja, Ez a titkos szerződés alkotmányunk flagráns megsértése a ezért követelnünk kell, hogy haladéktalanul hozzák nyilvánosságra* Hir szerint a Renner-fóle szerződésben azok a klauzulák is benne voltak, amelyek miatt a nagyn-éraetek a lanai szerződóst kifogásolják, Kérdeznünk >-«>n , hogy mi történné* akkor, ha a lanai szerződés nem kap többséget. -,. - — Innak az lenne következménye^ amint a keresztényszocialisták mondják, hogy vissza kellene térnünk a titkos szerződés alapjára§ G y ő r , Január 7* Sokorópátkai Szabó István nemzetgyűlési képviselő e hó ő-án délelőtt választói előtt Gryőrszeaerén beszámoló beszédet mondott»• A községbeX érkezése után megjelent nála a győrszemerei földnélküliek csoportja, hogy a házhelyekre és kisbérietekre vonatkozó rendelkezések végrehajtását kér je„ A gyűlés tizenegy órakor kezdődött. Sokorópátkai Szabó István visszapillantast vetett a törvényhozás eddigi munkájára és megállapította, hogy a forradalmak és felfordulások ideje után összeült nemzetgyűlés az ország rendje helyreállít ásá nak nehéz .feladata elé kBiült. A forradalom hullámai még a királyi trónt sem kiméitek meg, annál kevéstbc a társadalmi rendet, a társadalmi j cg sz okás okát', A nemzetgyűlés mindjárt ösazeülése után raegvetettea nemzet legfontosabb aj törvényeinek alapját\, megalkotván az 1920 évi : I. törvénycikket, amely kimondja, hogy a királyi hatalom gyakóriása 1919 november 13*a.éta szünetel, és hogy az államfői hatalom Ideiglenes betöltésére kormányzót kell választani* 2E kormányzót meg is választottuk. Ezzel megindult a nemzetgyűlés munkája, amely elsősorban a megtámadott jogrend helyreállítását, másodsorban a forradalmasított beteg lelkek győgjritását célozta, Ebből a gondolatból fakadt a falusi házhelyek ős kisbérietekről szóló javaslat tőrvényerőre emelése. Megnyugtatja a türelme tle nkedőket. hogy ha az ellenzők okvetetlenkedéseivel nem akadd lyo zza a törvényhozás muiikáját , rövid időn belül olyant örvény javaslat kerül a ház elé, amely módot ad az épités megkezdésére és önköltségi áron megfelelő épitö anyagokhoz juttatja az építeni akarókat* Szólott ezután a földbirtok helyesebb megoszlásáról szóló törvényről, amely szintén azt akarja szolgálni, hogy a takarékos munkás embereknek módjuk legyen földes szerezni* Erre a takarékosságra nagy szüksége van az egész nemzetnek, amelynek vállaira súlyos adók terhe nehezedik^ mert a háborút, a nagy pőrt elvesztettük és költségeit meg kell fizetnünk. A győztesek még a háború felidézésével is megvádoltak é8 a h&borus károkat is rajtunk akarják behajt ani* noha országunkat egyharmadára csökkentették* Be azért nem szabad lemondanunk, hanem össze kell fognunk, össze kell tartanunk, mert az összetartás előbb-utóbb meghozza áldásos gyümölcseit. Hangoztatta ezután a progresszív adózás szükségét, majd szólott a tisztviselő kérdésről, Siltakozik az ellen, hogy pártját a paraszt diktatúrára törekvéssel és avval vádolják, hogy nincs érzéke a szenvedők sorsa iránt. A párt eddigi munkájával megmutatta, hogy igenis megérti a szenvedők baját, de követeli a terhek igazságos megosztását* A terheket nem lehet egyoldalúan a földműves osztályra hárítani* A királykérdésre áttérve hangoztatta, hogy az 1920;I. t*o." az az alaptörvényünk, amely világosan kimondja, hogy a nemzetgyűlés a királykérdés megoldását a békekötés utáni időre tartja fenn magának, - tehát magának a nemzetgyűlésnek, a magyar nemzet által választott szuverén törvényhozó testületnek, nem pedig egyes £>ucesistáknak. Akadtak azonban a királynak rossz tanácsadói, akik a nemzetet majdnem a vég romlásba döntötték* A király második látogatásánál ugyanazokat láttuk mellet te* akik húsvéti ut ja alkalmával maguk elismerték, hegy a király edidőszerinti visszatérése a nemzet halálát jelentené* Ez,a második kísérlet óda vesetett, hogy romlásunkra leselkedő ellenségeink ultimátumot intéztek hozzánk és az elgyöngült nemzet-nek engednie kellett* A rossz tanácsadók müve volt-, hogy a nemzetet megalázásba döntötték, a királyt pedig ellenséges kézre juttatták* A királykérdést azonban -r&u£t. .- — • • — sem lehet megoldani, még akkor sem, ha a sW&ad rá iy válasz tás alapjára helyezkedünk, mert ugyan milyen szabad választás lenne aa, amikor ellenséges ágyuk előtt kellene kimondani, hogy ki legyen a király* Slőbb olyan helyzetet kell bevárni, araikor a magyar -nemzet a maga akamtát minden befolyástól függetlenül, szabadon nyilváníthassa. Addig ezt a kérdést bolygatni nan szabad* Foglalkozott ezután e gazdasági kérdésekkel* Hangoztat Sa a szabad termelés, a szabad forgalom szükségét* Beszédét az egybegyűlt kft választó közönség lelkes tetzé3e közben avval fejezte be, hogy hiába kicsinyélték le zőnség lelkes tetszése közben avval fejezte be, hogy hiába kicsinyelték Te-a csizmások" pártját, mert ime, a kor mellette tett tanúságot., Csak tBgnap mondotta el Jethlen István gróf miniszterelnök, hogy a kisgazdapárt az az erős szSkla, amelyre fel lehet építeni az uj; erős Magyarországot* A beszámoló beszédet a választók nagyg lelkesedéssel fogadták* fani/